Ahol a szexért az életeddel fizethetsz
További Külföld cikkek
- Betiltották Amerikában a TikTokot, eltűnik 170 millió felhasználó?
- Emmanuel Macron: Európa haldoklik és elpusztulhat
- Szijjártó Péter: Minden adott a magyar-azeri kapcsolatok továbbfejlesztéséhez
- Hatályon kívül helyezték Harvey Weinstein ítéletét, ami elindította a metoo-mozgalmat
- Leszakadtak a világhírű párizsi Moulin Rouge széllapátjai
Néhány hete bejárta a világsajtót annak a terhes pakisztáni lánynak, Farzana Parveennek az esete, akit saját családja kövezett halálra, mert tiltott kapcsolatot folytatott egy idegen férfival, akivel a beleegyezésük nélkül össze is házasodott, a napokban pedig egy 17 éves lányt és 30 éves férjét fejezte le a lány családja, amiért nem kérték ki a beleegyezésüket a házasságukhoz, írja a Washington Post. Mindkét ügyben öt rokon ellen emelt vádat a bíróság.
Becslések szerint a világon előforduló becsületgyilkosságok egyötödét Pakisztánban követik el. Az áldozatok szinte minden esetben nők, akiket házasságtöréssel, vagy azzal vádolnak, hogy tiltott szexuális kapcsolatot folytattak.
Nyugati import
A becsületgyilkosság gyökerei az ókori Rómáig nyúlnak vissza, ahol a családfőnek gyakorlatilag korlátlan hatalma volt a felesége és gyermekei fölött (pater familias). Az apa eladhatta, sőt, meg is ölhette feleségét és gyermekeit, ugyanúgy, mint rabszolgáit. Abban a korban a család inkább az egyazon családfő hatalma alatt álló személyek összességét jelentette, tehát a rabszolgák is oda tartoztak.
Rengeteg áldozat lehet
A Pakisztáni Emberi Jogi Bizottság éves jelentése szerint 2013-ban 869 nőt öltek meg becsületgyilkosságra hivatkozva az országban, de az aktivisták szerint az áldozatok valós száma ennél jóval magasabb lehet. A jogvédők szerint csak nagyon ritkán ítélik el a szexuális erőszakot és a nőkkel szemben más visszaéléseket elkövetőket. (BBC)
A becsületgyilkosság az egyik legbrutálisabb formája a nők ellen elkövetett erőszaknak. A legelterjedtebb indok mindig valamilyen, az adott közösségben kicsapongónak ítélt szexuális viselkedés, ami lehet házasságtörés, vagy tiltott nemi kapcsolat egy másik férfival. A törzsi felfogás szerint a nő ezzel megsérti a társadalmi (hitvesi) szokásokat és kötelezettségeket.
Ölni a becsületért
Pakisztánban, a törzsi csoportok esetében a megkövezést, illetve a becsületgyilkosságot tartják annak zálogának, hogy megóvják a közösség vallási-, etnikai- és kulturális identitását. A témát kutatók szerint mindez arra a történelmi felfogásra vezethető vissza, hogy a nőket olyan saját tulajdonnak tekintették, akik a férfiak alárendeltjei. A pakisztáni társadalomban a nők elleni erőszak mélyen gyökerezik a különböző normákban, hagyományokban.
Itt a férfiak ellenőrzik a nők életének gyakorlatilag minden szegmensét. Sőt, egyes vidéki régiókban a nőket árucsere-alapként is használják, bizonyos konfliktusok elsimításához. Mindezt hűen tükrözi az a szexuális erőszakról szóló törvény, ami tárgynak tekinti az áldozatot, amiben kárt okoztak, és nem olyan emberként kezeli, akit súlyosan bántalmaztak.
Normál esetben egy vidéki apa nem lát hasznot lánya taníttatásában, mondván, a házasság után is csak mosogatni fog. A férfiak erősen hisznek abban, hogy a nőnek a házon belül kell dolgoznia, és nem házon kívül. A művelt és dolgozó nőket így sok helyen nem kedvelik Pakisztánban, mert függetlenek és önállóak.
Az, hogy a nők nem dolgoz(hat)nak, komoly gazdasági következményekkel is jár, hiszen így tulajdonképpen a lakosság fele kiesik a munkaerőpiacról. A szegénység, a fanatizmus, az elvakult hit, az analfabetizmus mind olyan tényezők, amik fenntartják ezt az állapotot. A Korán és az iszlám tanok sajátos, szubjektív értelmezése szolgáltatja az alapot a nők elleni diszkriminatív és elnyomó fellépéshez. A társadalomban sokan olyan ultrakonzervatív felfogást vallanak, miszerint a nő egyenesen veszélyt jelent, ha nincs szigorú ellenőrzés alatt.
Az egyik pakisztáni tartományi vezető azt nyilatkozta, hogy „ha a lányaink iskolába járnak, elfelejtik a kultúrájukat.” Ezeknek az elöljáróknak rendkívül nagy hatalmi és pénzügyi befolyásuk van az adott közösség életére, ezért szavaikra mindenki odafigyel.
Az emberek egyre inkább közönyösek a becsületgyilkosságokkal szemben, egyszerűen úgy tekintenek a cselekményre, mint a sok törzsi szokás közül az egyikre. Tekintettel arra, hogy a médiában is a férfiak vannak felülreprezentálva, ha egy újság meg is írja, hogy valahol becsületgyilkosság történt, azt rendszerint a nő hibájaként tüntetik fel.
Gyilkosság és a muszlim vallás
Mivel Pakisztán iszlám állam, ezért a becsületgyilkosság mögött meghúzódó vallási, és a hagyományokon alapuló tényezőket is figyelembe kell venni. Az iszlám nem rendelkezik a becsületgyilkosságról, de a mereven hagyományokhoz ragaszkodó emberek próbálják a becsületgyilkosság intézményét vallási köntösbe bújtatni. Az iszlám kimondja, hogy senkit sem szabad megölni házasságtörésért, csak akkor, ha négy szemtanú van rá.
és nem engedi, hogy az emberek saját kezükbe vegyék a bíráskodás jogát, hiszen pont attól süllyedne anarchiába, majd bomlana fel a társadalom.
„Legyél kedves az asszonyoddal, és bánj vele megfelelően, amiért partnered és segítőd egyben.” Ezt Mohamed próféta, a muszlim vallás megalapítója mondta, aki egyébiránt minden eszközzel azon volt, hogy ne a büntetés legyen a legelfogadottabb eszköz. Egyszer állítólag egy férfi meglátogatta őt, hogy bevallja, vétkezett, házasságtörést követett el. A próféta erre megkérdezte: „Úgy érted, megcsókoltad?” „Nem, házasságtörés volt!” – jött a válasz. „Talán, éppen, hogy csak magadhoz szorítottad?” – próbálkozott tovább Mohamed, remélve, hogy igenlő válasz esetén elkerülhető a büntetés. De a férfi erre is negatív választ adott, és kérte, hogy büntessék meg. Mindezt azért, hogy ne a túlvilágon kelljen számolni bűnei következményeivel.
Számos történész és vallástudós arra vezeti vissza a nők másodrendűvé válását, hogy Ádám és Éva esetében utóbbi volt a felbujtó, így a nőnek, Évának tulajdonítják az emberiség első bűnét. A Korán ugyanakkor sem erről, sem a megkövezésről egy szót sem szól; mindketten vétkeztek, és végül megbánták tettüket.
Piszkos anyagiak
A házasság idejének közeledtével a leendő férj az apának fizet a házasságért. Más szóval az apa eladja a lányát. Az ára függ társadalmi-gazdasági státuszától, egészségétől és szépségétől. Ha valaki kárt tesz ebben az „árucikkben” akkor a tulajdonosnak joga van kompenzációra. Hagyományosan a szülők választják ki lányuknak a megfelelő partnert, legtöbbször a lány akaratát figyelmen kívül hagyva. Ha a nő olyan férfival akar házasodni, akihez a család nem adja jóváhagyását, az egyértelműen az ellenállás jele, és szégyen a családra nézve.
Felmérések szerint Pakisztánban leginkább a vidéki területen szaporodtak el a becsületgyilkosságok, a feltételezett szeretőnek pedig kártérítést is kell fizetnie a családnak. Ezt arra is felhasználják, hogy a közösség vezetője, a helyi rendőr, vagy a törzsi közvetítő is pénzhez jusson.
Ilyenkor gyakran előfordul, hogy a szerető saját lánytestvérét adja oda a férjnek kompenzálásként.
Gyilkosság rokonok között is előfordul, méghozzá igen alantas indokok miatt. Ha egy nő termőfölddel rendelkezik, testvére becsületgyilkosság ürügyén következmény nélkül megölheti őt, így a föld már családi tulajdonná válik. Nem ritka, hogy azt a nőt, akit megerőszakoltak – mivel elvesztette becsületét, ezzel szégyent hozott a családra – szintén megölik. Az iszlám által egyébként engedélyezett válás intézménye is becsületsértésnek számít.
(A cikk szerzője a Világpolitika blog szerkesztője. A cikkhez többek között a következő tanulmányokat használta fel: ICAN - Reclaiming the Progressive Past: Pakistani women’s struggle against violence & extremism; Pakistan’s Cultural Revolution – Causes and Consequences; Violence Against Women in Pakistan: Current realities and strategies for change)