Totális megfigyelés a biztonságért cserébe

2014.08.10. 23:05
Lehallgatott telefonok, megfigyelt internetforgalom, rengeteg biztonsági kamera – a szingapúriak szerint ez mind rendben van, ha cserébe az állam garantálja az alapvető szükségleteiket és a biztonságukat. A külső fenyegetésektől rettegő, félautoriter berendezkedésű miniállam még az iskolai tantervet is a lakosságtól szerzett adatok alapján tervezi, ami az eredetileg az Egyesült Államokra tervezett rendszer alkotójának minden képzeletét felülmúlta.

2002 októberében Peter Ho, Szingapúr védelmi államtitkára az Egyesült Államokba utazott, hogy felvegye a kapcsolatot a Fejlett Védelmi Kutatási Projektek Ügynökségével, a DARPA-val. Egészen pontosan John Pointdextert, az amerikai védelmi minisztérium kutatóintézetének akkori egyik programvezetőjét kereste, aki akkoriban a Totális Információ Felügyelet (TIA, Total Information Awareness) nevű program kidolgozásán fáradozott. 

Ez a projekt az Egyesült Államokban a szigorú adatvédelmi szabályok és a civil jogvédelmi szervezetek intenzív jelenléte mellett sok szempontból kiverte a biztosítékot: a terv az volt, hogy minden elektronikus adatforgalmat ellenőriztek volna – emaileket, híváslistákat, internetes kereséseket, repülőjegy- és hotelfoglalásokat, hitelkártyás tranzakciókat, orvosi zárójelentéseket.

Ezekben az adatokban aztán olyan mintázatokat, úgynevezett „aláírásokat” vagy „lábnyomokat” kerestek volna, amiket terroristatámadások előkészítői hagyhattak maguk után a digitális térben.

Ezt a túlbuzgó és esetenként szabadságjogokat csorbító programot nem sokkal a szeptember 11-i terrortámadás után fogalmazták meg, és a iraki háború 2003-as kitörése előtt egy hónappal lépett életbe, de nem tartott sokáig: egy civil jogvédő szervezet tiltakozására a kongresszus még ugyanebben az évben felfüggesztette. Persze a program ettől nem szűnt meg, csak több különböző kódnév alatt futó alprogramra szedték szét, amelyeket az NSA felügyelt – ezek egy részét az Edward Snowden által tavaly kiszivárogtatott dokumentumok tárták fel.

Ho és Pointdexter találkozásakor viszont a TIA még csak tervezési fázisban járt, Szingapúr pedig erős külső ösztönzést kapott arra, hogy egy hasonló programot építsen ki: éppen tíz nappal azelőtt, hogy Ho az Egyesült Államokba utazott, az indonéziai Bali szigetén terroristák felrobbantottak egy bárt és egy amerikai konzuli irodát, a merényletben összesen 202-en haltak meg. A merénylet után Délkelet-Ázsiában általánossá vált az iszlám terrorizmustól való rettegés, így Szingapúr megelőzési stratégiát keresett. A Balin történt robbantásokat például valószínűleg meg lehetett volna előzni: a későbbi nyomozások kiderítették, hogy az indonéziai robbantásokat már tíz hónappal korábban kitervelték egy thaiföldi hotelszobában.

A tökéletes indok

Ha az indonéziai merénylet még nem lett volna elég közvetlen ok a TIA szingapúri bevezetésére, négy hónappal később érkezett az újabb sokk: az atípusos tüdőgyulladás végigsöpört a szigeten, 33 halálos áldozatot és egy lelassult gazdaságot hagyva maga után.

Ezután a szingapúri kormány Pointdexter tervei alapján létrehozta a Kockázatelemzési és Horizontfigyelési (Risk Assessment and Horizon Scanning) programot, a RAHS-t, amely eleinte a terroristatámadásokat és a „nem konvencionális csapásokat” (például kémiai vagy biológiai támadásokat) volt hivatott elhárítani, később azonban sok más területen is alkalmazni kezdték.

Az atípusos tüdőgyulladás terjedését vizsgálva a hatóságok arra jutottak: az összesen 238 fertőzés több mint feléért három „szuperterjesztő” tehető felelőssé – ha őket korábban megtalálták volna, akkor meg lehetett volna állítani a vírus terjedését. Sőt, ha már rendelkeztek volna egy big data elemzésére képes rendszerrel, akkor már két hónappal azelőtt észlelhették volna a fenyegetést, hogy az elérte volna a szigetország partjait, például abból, hogy Kínában szokatlan tüdőfertőzések jelentek meg.

A harmónia megér egy kis elnyomást

A mintaállam

Orbán Viktor az illiberális állam építését is beharangozó tusnádfürdői beszédében több sikeres mintaállamot is megemlített, köztük Szingapúrt. A miniszterelnök szerint:

a mai világban (...) versenyfutás zajlik annak a közösségszervezési módnak, annak az államnak a megtalálásáért, amely a leginkább képes egy nemzetet, egy közösséget nemzetközileg versenyképessé tenni. (...) ma a slágertéma a gondolkodásban azoknak a rendszereknek a megértése, amelyek nem nyugatiak, nem liberálisok, nem liberális demokráciák, talán még demokráciák sem, és mégis sikeressé tesznek nemzeteket. Ma a sztárok a nemzetközi elemzésekben Szingapúr, Kína, India, Oroszország, Törökország.

Shane Harris szerint sok amerikai is modellként tekint Szingapúrra, de elsősorban nem a politikai berendezkedése, hanem a nemzetbiztonság hatékony megszervezése miatt.

Miután Pointdextert bevették a RAHS tervezésébe, több amerikai kém is Szingapúrba látogatott, hogy tanulmányozza a programot. A 3,8 milliós szigetország nemcsak a lazább adatvédelmi szabályok miatt volt ideális termőtalaj egy kiterjedt adatgyűjtésen alapuló nemzetbiztonsági rendszernek, hanem azért is, mert az országban

a demokrácia és az autoriter berendezkedés egy sajátos keveréke működik, amelyben egy paternalista államhatalom biztosítja az emberek alapvető szükségleteit, amiért egy jogkövető, fegyelmezett társadalmat kap cserébe

– írta le az ország politikai berendezkedését Shane Harris, a Foreign Policy szerzője.

Erre a legbanálisabb példa az, hogy a kormány betiltotta a rágógumik árusítását, mert sokan a metrók ajtaira ragasztották őket. De ennél persze jóval összetettebb a jelenség: a szingapúriak gyakran egyfajta „társadalmi szerződésről” beszélnek, ami „a kormány és az emberek” között áll fenn. Ennek lényege, hogy a társadalom és az egyének lemondanak az őket megillető szabadságjogok egy részéről, cserébe pedig az állam garantálja számukra a biztonságot, az oktatáshoz és az egészségügyhöz való hozzáférést, valamint a megfizethető lakhatást.

Bár ezek nem hangzanak túlzott elvárásoknak az állampolgárok részéről, a lakhatás területén például tényleg elég meggyőzően teljesítik őket: a szingapúriak 80 százaléka az állam által épített lakásban él, de ezek nem lepukkant panelek, hanem korszerű, divatos épületekben vannak, amelyik némelyike akár 1 millió dollárt is érne a piacon. Ráadásul ezeket a lakásokat 3 százalékos kamatra meg is vásárolhatják a szingapúriak, aminek törlesztőrészleteit a kötelező nyugdíjmegtakarítási számlájukról is fedezhetik, így szinte mindenkinek van saját ingatlanja, aminek finanszírozása nem is viszi el túl nagy részét a jövedelmüknek.

Ez a megrögzött biztonságra való törekvés történelmi okokra vezethető vissza: a mindössze 716 négyzetkilométeres szigetország 1965-ben függetlenedett Malajziától, azóta pedig külpolitikájának egyik központi kérdése, hogy megvédje magát a nála katonailag jóval erősebb szomszédaitól. 

Szingapúrnak nem is kéne léteznie. Ez egy kitalált ország

– fogalmazta meg a szingapúri identitás egyik alaptételét egy vezető kormánypolitikus. 

Az országot nemcsak külkapcsolati prioritásaiban, hanem a belpolitikában is az állandóság jellemzi: a Népi Akció Párt (PAP) 1959 óta van hatalmon, csakúgy, mint a Castro-rezsim Kubában. A 2011-es változások „komoly politikai fordulatot” hoztak az országban: a PAP történetében először csak 81-et szerzett meg a 87 parlamenti székből, az ellenzék korábban soha nem szerepelt ennyire jól. Habár a kormánypárt „rossz” szereplése nem köthető egyértelműen a megfigyelési programokhoz, de mivel azok az egész társadalomfejlesztés alapköveivé váltak, lehetséges, hogy az egyre többet internetező szingapúriak ezzel kapcsolatos kritikája is tükröződött a szavazatokban.

Szintén kiverte a biztosítékot a kormánynak az a 2013-as „fehér könyve”, amely 2030-ra 30 százalékos népességnövekedést vizionált – ezt 1,2-es termékenységi ráta mellett csak masszív bevándorlással lehetett volna elérni, ezért a prognózist (az ország történetének egyik legnagyobb tüntetése hatására) később évi 1-2 százalékos növekedésre módosították.

Tervezett jövő

A fenti feltételek – félautoriter politikai berendezkedés, korlátozott szabadságjogok, mániákus biztonságra törekvés – miatt Szingapúr egyfajta kísérleti laborja lett a big data alapú társadalomszervezésnek. Ugyanakkor a 2003-ban indított RAHS tíz év alatt olyannyira átszőtte a szingapúri államigazgatást, hogy arról az ötletgazda Pointdexter nem is álmodott volna: a technológiát egy "harmonikusabb" társadalom megteremtésének szolgálatába állították.

2009-ben létrehozták a Stratégiai Jövő Hálózatot (Strategic Futures Network), ami már messze túlmutatott a nemzetbiztonsági kérdéseken, és minden minisztériumban kijelöltek egy-egy helyettes államtitkárt, akinek az a feladata, hogy az adatgyűjtésen alapuló módszereket összehangolja más tárcák működésével.

A RAHS keretében a szervek Facebook- és Twitter-bejegyzéseket és egyéb közösségi médiatartalmakat elemeznek.

Az öszegyűjtött adatokat többek között közbeszerzési- és költségvetési ciklusok tervezésére, gazdasági előrejelzések készítésére, a migrációs politika meghatározására, az ingatlanpiacok tanulmányozására és a szingapúri iskolások tantervének összeállítására, valamint a „nemzeti hangulat” meghatározására használják.

Az internetforgalmat is figyelik, amivel elsősorban kétféle tartalmat próbálnak kiszűrni: a pornót és a rasszista uszítást. A pornóoldalakról van egy körülbelül száz elemet tartalmazó tiltólista, de ezt a helyiek szerint viszonylag könnyű kikerülni azzal, ha az ember olyan oldalakra keres rá, amelyeknek a címe nem egyértelműen szexuális tartalmú.

Rasszista internetes kommentek miatt is több szingapúrit elítéltek már (2012-ben például két tizenéves, kínai származású fiút), de ez a hatóságok szerint nem tekinthető cenzúrának, mivel a gyűlöletbeszéd a vegyes etnikai összetételű társadalom szétszakadásának veszélyét hordozza, illetve nemzetbiztonsági kockázatot is hordoz.

A megfigyelés alól a turisták sem vonhatják ki magukat: nagyon olcsón és szinte bárhol lehet SIM-kártyát kapni, de csak útlevéllel, és abba is bele kell egyezni, hogy a szolgáltató rögzíthesse a beszélgetéseket. Szintén nagyon kiterjedt a biztonsági kamerák hálózata, amelyeket a – kevesebb mint másfél budapestnyi – kiterjedésű ország 150 zónájában építettek ki.

A szingapúriak szerint viszont mindez bőven megéri. Ahogy egy kormánytisztviselő fogalmazott:

Szingapúrban az emberek általában azt érzik, hogy ha nem bűnözők, vagy a kormány ellenségei, akkor semmi miatt nem kell aggódniuk.

Shane Harris a Foreign Policy-ben megjelent, a cikk alapjául szolgáló írását ezen a címen olvashatja.

Ehhez a cikkhez ajánljuk

  • Külföld
Ilie Bolojan lesz Románia ideiglenes államfője

Ilie Bolojan lesz Románia ideiglenes államfője

Az elnökválasztás első fordulóját májusban tartják.

február 12., 21:25

  • Külföld
Donald Trump telefonon beszélt Vlagyimir Putyinnal

Donald Trump telefonon beszélt Vlagyimir Putyinnal

Az amerikai elnök szerint azonnali béketárgyalások kezdődhetnek.

február 12., 18:35

  • Címlapon
Volodimir Zelenszkij keményen reagált Donald Trump kijelentésére

Volodimir Zelenszkij keményen reagált Donald Trump kijelentésére

Az ukrán elnök leszögezte, országa nem eladó.

1 órája

  • Címlapon
Itt van Pintér Sándor újabb rendelete, beigazolódott a szülők félelme

Itt van Pintér Sándor újabb rendelete, beigazolódott a szülők félelme

Március 1-től nagy változás lép életbe a közoktatásban.

2 órája

  • Címlapon
Ferenc pápa a halálára készülhet az intézkedéseivel

Ferenc pápa a halálára készülhet az intézkedéseivel

A 88 éves katolikus egyházfő már az örökségét védelmezi lépéseivel.

3 órája

  • Külföld
Több mint száz halászt mentettek ki egy úszó jégtábláról

Több mint száz halászt mentettek ki egy úszó jégtábláról

Nem mindenki örült a mentőalakulatoknak.

február 13., 07:45

  • Külföld
Magyarországon egyelőre nem jött be a boltbojkott, de a horvátoknál kiválóan működött

Magyarországon egyelőre nem jött be a boltbojkott, de a horvátoknál kiválóan működött

„Aki teheti, egyáltalán ne vásároljon!” – javasolták a magyar szervezők.

február 13., 06:01

  • Külföld
A balti államok már minden hidat felégettek az oroszok előtt

A balti államok már minden hidat felégettek az oroszok előtt

De mi a helyzet máshol?

február 12., 20:33

  • Külföld
Új megvilágításba kerülhet a Kennedy-gyilkosság, több ezer titkos FBI-irat került elő

Új megvilágításba kerülhet a Kennedy-gyilkosság, több ezer titkos FBI-irat került elő

Donald Trump elrendelte a merénylet titkosított iratainak feloldását.

február 12., 07:10

  • Külföld
Újabb kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen az Európai Bizottság

Újabb kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen az Európai Bizottság

Arról is döntöttek, hogy keresetet indítanak az Európai Unió Bíróságán Magyarország ellen.

február 12., 16:08

  • Külföld
Szijjártó Péter reagált Donald Trump és Vlagyimir Putyin telefonbeszélgetésére

Szijjártó Péter reagált Donald Trump és Vlagyimir Putyin telefonbeszélgetésére

A külügyminiszter szerint végre itt a lehetőség, hogy „reményeink beteljesüljenek”.

február 13., 08:43

  • Címlapon
Kiszivárgott Orbán Viktor balatonfüredi beszéde, el akarják foglalni Brüsszelt

Kiszivárgott Orbán Viktor balatonfüredi beszéde, el akarják foglalni Brüsszelt

Kihelyezett frakcióülést tartott a Fidesz–KDNP.

7 órája

  • Külföld
Előrelépés az ukrajnai háborúban: megvan az első Trump–Putyin-találkozó lehetséges helyszíne

Előrelépés az ukrajnai háborúban: megvan az első Trump–Putyin-találkozó lehetséges helyszíne

Az Egyesült Államok elnöke kemény kritikát kapott a korábbi megjegyzései miatt.

február 13., 09:07

  • Külföld
Mexikó joggal tart egy amerikai inváziótól, a vámokat sem tudta megállítani

Mexikó joggal tart egy amerikai inváziótól, a vámokat sem tudta megállítani

Trump beváltotta fenyegetését.

február 12., 09:41

  • Külföld
Már tudni lehet, amit eddig csak sejtettünk, Izraelnek van atombombája

Már tudni lehet, amit eddig csak sejtettünk, Izraelnek van atombombája

A zsidó állam megvezette a CIA-t.

február 12., 14:00

  • Külföld
Koppenhága visszavág: Dánia megvenné Kaliforniát

Koppenhága visszavág: Dánia megvenné Kaliforniát

A dánoknak több napsütésre van szükségük.

február 12., 08:40

  • Külföld
Meglepő indokkal tiltották ki az egyik legismertebb amerikai lapot a Fehér Házból

Meglepő indokkal tiltották ki az egyik legismertebb amerikai lapot a Fehér Házból

Nem hajlandóak végrehajtani Donald Trump egyik rendeletét.

február 12., 08:24

  • Külföld
Magyar hatóságok által körözött embercsempészt fogtak el

Magyar hatóságok által körözött embercsempészt fogtak el

Egy bűnszervezet vezetőjeként azonosították.

február 12., 10:30

  • Külföld
Előkerült a szerencsétlenül járt japán kamion

Előkerült a szerencsétlenül járt japán kamion

Még nem azonosították a benne levő holttestet.

február 12., 09:25

  • Külföld
Gránátot robbantottak egy franciaországi bárban, több vendégnek válságos az állapota

Gránátot robbantottak egy franciaországi bárban, több vendégnek válságos az állapota

A támadónál fegyver is volt, de azt nem használta.

február 13., 06:58

  • Külföld
Kisiklott egy vonat Romániában, meghalt egy ember

Kisiklott egy vonat Romániában, meghalt egy ember

A közlekedési miniszter alapos vizsgálatot ígért a vétkesek felelősségre vonása érdekében.

15 perce

  • Címlapon
Lerántották a leplet: ilyen lesz a béke utáni Magyarország

Lerántották a leplet: ilyen lesz a béke utáni Magyarország

Belekóstoltunk, milyen az, ha közelít az orosz–ukrán háború lezárása.

2 órája

  • Címlapon
Elfogadták Brüsszelben Magyarország középtávú költségvetési tervét

Elfogadták Brüsszelben Magyarország középtávú költségvetési tervét

Nagy Márton közölte a részleteket.

22 perce

  • Külföld
Robbanás volt egy tajvani bevásárlóközpontban, legalább öten meghaltak

Robbanás volt egy tajvani bevásárlóközpontban, legalább öten meghaltak

Feltehetően gázrobbanás történt, heten megsérültek.

február 13., 10:03

  • Címlapon
Hatalmas bejelentést tett a görög miniszterelnök, évtizedes hiányt pótolnak

Hatalmas bejelentést tett a görög miniszterelnök, évtizedes hiányt pótolnak

Csaknem 37,5 milliárd forint értékű beruházásról van szó.

20 perce