Nándor
7 °C
23 °C

Az oroszok ukrán piszkosbombáktól tartanak

2014.08.15. 15:30

Csaknem félezer gyógyászati intézmény van Donyeck és Luganszk megye területén, ahol daganatos betegek kezelésére sugárzó anyagot használnak. Orosz szakértők szerint ebből húsz helyen magas aktivitású sugárzó anyag lehet, további veszélyes forrását adva a piszkos bombáknak.

A Roszatom szerint is megalapozott jelentés szerint 100-14 ezer Ci közötti aktivitással rendelkező anyagokról a Kobalt 60-as izotópjáról és az Iridium 192-es izotópjáról van szó.

„Az elemzés kimutatta, hogy a  60Co és a 192Ir anyagokkal töltött robbanófej felrobbanásával több száz méteres körzetben válna a helyzet egészségre veszélyessé, és

több kilométeres körzetben volna indokolt a lakosság evakuálása.”

A dokumentum szerint ez akkor is megtörténhetne, ha egyszerűen bomba találat érné az épületnek azt a helyiségét, ahol a sugárkezelést biztosító készülék áll.

Halálváltó kéne hozzá

  „Nem tudok ilyen veszélyről, nem is hallottam arról, hogy ezzel komolyan számolnának” – mondta egy donyecki kórház vezetője. Igaz, az általa vezetett gyermekklinika onkológiai osztályán nincs sugárzásos kezelés, arra a megyei központba szállítják át a gyereket, de neki ott sem jelezték, hogy ettől kéne aggódni. A megyei központban nyilatkozatra jogosult orvost nem sikerült elérni.

Magyar szakemberek szerint azonban hiába van szó egy onkológiai központ esetében csupán egy marék kobaltról, a sugárzó anyagot nem egyszerű ellopni, még egy üresen maradt kórházból sem.

Ehhez egy egytonnás konténert kell speciális eszközzel, képzett szakembereknek kitolniuk a gépből, majd áttolni a sugárzó korongot egy másik, szállításra alkalmas, szintén egy tonnás konténerbe.

„Ha valaki ki is szedné a konténerből és úgy próbálná meg elvinni, a kapuig sem jutna.

Persze, ha átvenné valaki más, akkor a saját életét feláldozva ő is tovább vihetné egy darabon” – mondta egy neve mellőzését kérő szakember. A mérnök szerint ezt vállalva lehetne ugyan lokális sugárzásveszélyt okozni, bár ehhez az is kell, hogy a nagyobb hatás érdekében darabokra törjék az egyébként csupán egy centiméter vastag, két centiméter átmérőjű kobaltkorongot. „Természetesen aki felvágná, az is meghalna” – figyelmeztet a szakember.

Egy területen szétszórva ez valóban sugárzásveszéllyel járhatna – különösen, ha por alakúra őrlik, hiszen akkor a begyűjtése is rendkívül nehézzé válik. „De ez azért közel sem neutronbomba.”

Ám ez a fenyegetés is szűk területre jelente veszélyt, még ha valakik – a sugárzás miatt életükről lemondva – robbanófejbe helyeznék is az anyagot.

Az Iridium 192-es izotópja esetében még kisebb energiájú anyagról van szó, igaz, az emiatt már egy tízkilós konténerben is szállítható. Ennek megfelelően azonban nem is volna képes nagyobb területet beszennyezni. Inkább csak arra a személyre jelentene veszélyt, aki huzamosabb ideig az anyag közelében van.

Egy kósza gránát még kevés lenne

Ellopásnál nagyobb esélye lehet annak, hogy bomba csapódik a kórházba. Ám

a készülék általában az épület alsó szintjein van, másfél méter vastag betonfalakkal körülvett helyiségben.
 

A bunkerben egy aknavető még nem tenne elég kárt. Ha azonban mégis bejutna és a készülék mellett robbanna fel, vélhetően még akkor sem szabadulna ki a sugárzó anyag az egytonnás ólomkonténerből. Ha igen, még mindig kicsi az esélye annak, hogy nagy területen szóródjon szét.

„Százszázalékosan persze nem lehet kizárni a lehetőséget, de kicsi a valószínűsége”

– mondta a szakember.

Noha az elmúlt évtizedekben több olyan helyen is zajlott fegyveres konfliktus, ahol volt sugárzó anyag, mégsem jelent meg a terroristák kezében piszkos bomba. Vélhetően épp azért, mert miközben lényegében biztos halált jelentene az anyagot kezelő terroristáknak, valójában nem lenne nagy hatásfoka az abból készített bombának.

Moszkva tehetne a káosz ellen

Miközben az orosz fél a sugárzó anyagok biztonságáért aggódik, és a béke mielőbbi megteremtésére szólít fel, Kijev és a Nyugat szerint a Kremlnek nagy felelőssége van abban, hogy a kaotikus helyzet egyáltalán előállt Donyeckben és Luganszkban. Bár az orosz fél a vádat visszautasítja, többször felmerült, hogy katonai támogatást nyújt a szeparatistáknak. Legutóbb pénteken nyilatkozott úgy a NATO szóvivője, hogy Oroszország az ellenkezőjét teszi annak, amit mond. Oana Lungescu ezt azzal kapcsolatban nyilatkozta, hogy brit és orosz újságírók személyes beszámolója szerint csütörtök éjszaka legalább két tucat páncélos ment át Oroszországból Ukrajnába azon a luganszki határszakaszon, amelyik a szeparatisták ellenőrzése alatt áll.