Hedvig
9 °C
24 °C

A németek is korlátoznák a bevándorlást

2014.08.27. 22:15
Németországban már az idén szigoríthatják az uniós társállamokból érkező bevándorlókra vonatkozó munkavállalási és szociális ellátási szabályokat, írja az MTI. A kormány hónapokig tartó közéleti vita után szerdán fogadta el a témában kidolgozott javaslatokat. A kisebbik konzervatív kormánypárt, a bajor CSU további lépéseket sürget, szakszervezetek és ellenzéki pártok pedig bírálják a berlini vezetés elképzeléseit.

Németországban Nagy-Britanniához hasonlóan a román és bolgár állampolgárok munkavállalási korlátozásainak megszűnése nyomán indult diskurzus a szegénységi bevándorlásnak - a munkavállalás helyett a szociális segélyek megszerzését célzó bevándorlásnak - is nevezett szociális turizmusról (Sozialtourismus).

A vitát a CSU indította el a bevándorlási szabályok szigorítását és a szociális juttatásokkal visszaélők kitoloncolását követelve. "Aki csal, az repül" - foglalta össze követeléseit. Ezért a mondatért ellenzéki pártok és a CDU/CSU pártszövetséggel nagykoalícióban kormányzó szociáldemokraták (SPD) jobboldali populizmussal, a bevándorlók elleni hangulatkeltéssel vádolták meg a bajor konzervatívokat.

A tavalyi év legcsúnyább szava

A tavaly év vége felé indult vita hevességét jelzi, hogy 2013 legcsúnyább szavának választotta a szociális turizmust a Darmstadti Egyetem nyelvészekből és újságírókból álló bizottsága, amely szerint a kifejezéssel "diszkriminálnak embereket, akik a nyomorból érkeznek Németországba a jobb jövő reményével, és megtagadják tőlük a jogot a boldogulás kereséséhez".

Ugyanakkor a koalíciós szerződésében is szerepel, hogy az uniós munkavállalókkal kapcsolatban fel kell lépni a szociális támogatások jogtalan igénybevétele ellen. A kormány így végül az év elején egy tárcaközi bizottságot állított fel a helyzet felmérésére és javaslatok készítésére.

A szerdai kormányülésen a bizottság jelentését, illetve a jelentés alapján kidolgozott jogszabály-módosítási terveket fogadták el. A javaslatokat ismertető sajtótájékoztatón hangsúlyozták, hogy a szociális turizmus nem országos, hanem bizonyos nagyvárosok egyes negyedeire koncentrálódó jelenség, amely azonban súlyos anyagi terhet ró az érintett önkormányzatokra.

Fél évig maradhatnának

A javaslatok között az a legfontosabb, hogy a munkakeresés céljából beköltöző uniós állampolgárok legfeljebb fél évig maradhatnának. Akinek hat hónap alatt nem sikerül állást találnia, és ezért közpénzből finanszírozott támogatásra szorulna, annak el kell hagynia az országot.

A hatóságok továbbá kitilthatnák az országból mindazokat az uniós bevándorlókat, akik törvénytelen eszközökkel szereznek jogot a németországi tartózkodásra, vagy ilyen módon szereznek hozzáférést a szociális ellátórendszer juttatásaihoz.

A CSU nagyobb szigort szorgalmazott, egyebek mellett követelte, hogy az uniós társállamokból érkezőket a németországi tartózkodásuk első három hónapjára zárják ki valamennyi szociális juttatásból, beleértve a családi pótlékot és a munkanélküli segélyt. A bajor felvetést a családi pótlék esetében az uniós jog előírásaira hivatkozva elvetették. A munkanélküli segély esetében sem érvényesült a CSU álláspontja, de csak azért, mert a kormány egyelőre iránymutatást vár Európai Unió Bíróságától.

A konzervatívok és a szocdemek elégedettek

Azt a szintén CSU-s követelést még vizsgálják, hogy miként lehet a családi pótlékot a származási országban járó támogatás, illetve az ottani megélhetési költségek szintjén rögzíteni abban az esetben, ha a gyermek nem Németországban, hanem a hazájában tartózkodik.

A CDU és az SPD elégedett a javaslatokkal, így azokat várhatóan nagyobb változtatás nélkül fogadják el a Bundestagban, ahol a kormányoldalnak csaknem 80 százalékos többsége van.

Az ellenzéki Zöldek szerint viszont a kormány egy nem létező problémára reagál, hiszen a bizottsági jelentés alapján nincs tömeges visszaélés a munkaerő szabad áramlásának elvével és a szociális juttatásokkal.

A szakszervezetek országos szövetsége (DGB) szerint a bizottság munkája kudarc, hiszen sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudták, hogy nagyobb számban történnek visszaélések. Az egyházi segélyszervezeteket összefogó Caritas szerint az egész vita egyetlen következménye az, hogy "szalonképessé válik az uniós bevándorlók diszkriminációja".