Putyin: Két hét alatt bevehetném Kijevet

„Két hét alatt be tudnám venni Kijevet ”– a La Repubblica szerint ezt mondta Vlagyimir Putyin az Európai Bizottság elnökének telefonon. Az orosz elnök és José Manuel Barroso beszélgetésével kapcsolatos olasz lapértesülést hivatalosan senki sem kommentálta, így nem tudni, milyen összefüggésben hangzott el a kijelentés.

Orosz atomtól tart Kijev

„Befejeződött a terrorelhárító hadművelet, innentől már az Oroszországgal szembeni védelemre kell berendezkednünk” – írta a Facebookon az ukrán védelmi miniszter. Valerij Heletej szerint az ukrán erők sikeresek voltak a szeparatista bandákkal szemben, épp ezért vont be Oroszország sokkal nagyobb erőket az ukrán hadsereg ellen – írta a miniszter.

Heletej ezzel magyarázza, hogy az ukrán hadsereg kivonta erőit Luganszk repülőtere mellől, az oroszbarát szeparatistákkal folytatott vasárnapról hétfőre virradó éjszaka folytatott harcok után. A félmilliós városnak újabb, keleti negyedei is megsérültek – írta az Unian. A Heletej által említett sikerekről azonban Kijev nehezen tud beszélni, hiszen az elmúlt napok azt mutatták, hogy katonailag nem fog tudni önerőből megbirkózni az orosz erőkkel megtámogatott szakadárokkal.

A miniszter az eddigieknél is keményebb vádat fogalmazott meg: „Nem hivatalos csatornákon keresztül Oroszország már többször fenyegetést küldött, hogy az (ukrán hadsereg által tanúsított)

A bejegyzést egyelőre sem Kijevből, sem más oldalról nem kommentálták.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter mielőbbi tűzszünetet és tárgyalást sürgetett Kijev és a szeparatisták között. Az ukrán vezetés korábban már visszautasította, hogy tárgyalóasztalhoz üljön az általa terroristáknak tartott szakadárokkal.

Putyin mamut mellől üzent

Az orosz államfő is megismételte a tárgyalások szükségességét, ami lényegében a szeparatisták támogatását jelenti. Vlagyimir Putyin a szibériai Jakutszkban járt a Szibériából Kínába tartó Szibéria Ereje nevű gázvezeték építésének kezdete alkalmából, majd az egyetemet és a világ legnagyobb mamutmúzeumát is meglátogatta. A mamutok klónozásának lehetőségei felől is érdeklődő politikus a BBC tudósítójának Ukrajna kapcsán kijelentette: a legnagyobb problémát most az jelenti, hogy Kijev nem akar politikailag tartalmas párbeszédet folytatni az ország keleti részével.

Szerinte az általa népfelkelőknek nevezett erők célja, hogy megvédjék a támadó ukrán erőktől a keleti nagyvárosok civil lakosságát, ezért igyekeznek visszaszorítani a hadsereget.

Porosenko eredményt akar

Ebben meglehetősen eredményesek az orosz támogatással harcoló szeparatisták is, olyannyira, hogy az ukrán elnök a terrorelhárító művelet sikertelensége miatt már fejeket követel a hadseregnél. Fontos személyi változásokat ígért a múlt hét katonai fiaskói után, de az RBK Ukraina portál szerint konkrétumokat nem említett. Petro Porosenko azt azonban ismét egyértelművé tette, hogy a szeparatisták váratlan megerősödését „a szomszédos ország leplezetlen katonai agressziója” tette lehetővé.

A Moszkvát ismét nyíltan vádoló nyilatkozat alig egy órával az előtt hangzott el, hogy Minszkben egy hónap szünet után

Bár a tárgyalások hivatalosan három oldalúak, jelen vannak rajta az önjelölt Luganszki (LNR) és Donyecki Népköztársaságok (DNR) képviselői is. Ők a térségnek különleges státuszt és tűzszünetet követeltek.

A különleges státuszt ugyan nem írták körül, de a Newsru.com hírügynökség emlékeztet rá, hogy az orosz elnök a hétvégén épp arról szólt, hogy Kijevnek mielőbb tárgyalnia kellene DNR és LNR állami státuszáról. A vitatott beszéd után az elnök szóvivője, Dmitrij Peszkov kijelentette, hogy Putyin nem a két terület függetlenségéről beszélt.

A megbeszélés hétfőn négy óra hosszán át tartott, a felek abban maradtak, hogy szombaton folytatják a megbeszélést.

Kijev Budapesti memorandumra épít

Az ukrán külügyminiszter felvetette, hogy üljenek tárgyalóasztalhoz Ukrajnával Budapesti memorandum biztosítékait adó államok. Az 1994-ben aláírt dokumentumban Nagy-Britannia, az Egyesült Államok és Oroszország vállalt garanciát arra, hogy biztosítja Ukrajna függetlenségét és területi épségét, cserébe azért, hogy az ország lemond a Szovjetunió megszűnésével területén maradt atomarzenálról.

Pavlo Klimkin javaslatát a tárgyalásról Moszkva nem fogadta el – legalábbis erről számolt be maga az ukrán külügyminiszter, írta az Unian.

Háború, háború

„Az ukránok tragédiáját nézve, a háborút – mert ez a helyes kifejezés –, amely kontinensünk keleti felén zajlik, tudnunk kell, hogy 1939 szeptembere nem ismétlődhet meg” – mondta Donald Tusk, az Európai Tanács szombaton megválasztott, december 1-jén hivatalba lépő új elnöke, a II. világháború kitörésének 75. évfordulóján. A lényegében az EU elnökévé váló lengyel kormányfő szerint a NATO héten esedékes skóciai csúcstalálkozóján hatékony lépéseket kell kidolgozni a háború ellen, amely nem csak Ukrajnát fenyegeti. 

A NATO óvatos

„Úgy tájékoztattak, hogy a kijevi vezetés reményei szerint az októberi választások után az ukrán parlament változtat Ukrajna semlegességi státuszán” – idézte a Reuters Anders Fogh Rasmussent. A NATO főtitkára a kijelentéssel láthatóan kerülni akarta, hogy támogató vagy elutasító nyilatkozatként értelmezzék szavait azután, hogy az ukrán kormányfő közölte: terve a NATO-tagság megcélzása, ha erre a parlament is áldását adja.

Igaz, Rasmussen a sajtótájékoztatón hozzátette: ha Ukrajna hivatalosan is jelzi szándékát, úgy a NATO megvizsgálja a lehetőségeket.