További Külföld cikkek
- Olaf Scholz a német szociáldemokraták kancellárjelöltje
- Szerbia az Európai Unió tagja akar lenni, de nem mond le keleti partnereiről
- Elszabadultak az indulatok, verekedés tört ki a szerb parlamentben
- Itt a hivatalos végeredménye a nagy meglepést hozó romániai elnökválasztás első fordulójának
- Drámai bejelentés: megállhat a vérontás a Közel-Keleten, zuhannak az olajárak
Alaposan megnehezítené Európa és a Távol-Kelet között a légi forgalom fenntartását, ha Moszkva a tervezett EU-s szankciókra válaszul valóban elzárná légterét a tranzitjáratok elől.
A lehetőséget az orosz kormányfő jelentette be hétfőn. Dmitrij Medvegyev szerint erre akkor kerülne sor, ha a tervezett szektorális – elsősorban az orosz állami irányítás alatt álló olajcégeket, így a Rosznyeftyet és a Gazpromnyeftyet – érintő szankciókat életbe léptetné az EU.
Brüsszel ezt a múlt héten határozta el, arra az esetre, ha Moszkva nem tenne meg mindent a kelet-ukrajnai feszültség enyhítéséért. A Minszkben pénteken aláírt megállapodás, amely papíron tűzszünetet biztosít az oroszbarát szakadárok és az ukrajnai vezetés között, egyelőre nem hozta meg a kellő eredményt, a hétvégén helyenként is jöttek jelentések tűzharcokról, és a felek kölcsönösen azzal vádolták egymást, hogy nem vonták vissza haderőiket a megbeszéltek szerint.
Herman van Rompuy ugyan jelezte, hogy az EU kész átgondolni a szankciókat, de az Európai Tanács leköszönő elnöke hozzátette: ehhez a valódi megbeszélésekre nehezen rávehető orosz vezetésnek többet kell tennie Kelet-Ukrajnában.
Az Európai Bizottság szóvivője, Pia Hansen hétfőn közölte: a kidolgozott szankciók életbe léptetéséről a bizottság már hétfőn végleges állást foglalhat.
Ha ez így lesz, válaszul várható lesz az orosz légtér elzárása is.
Ez elég sok nyugati légitársaság csődjéhez vezetne
– jelentette ki Medvegyev, hozzátéve, hogy nem szeretné, ha az események erre kényszerítenék Moszkvát.
A légi járatok útvonalát számos interkontinentális járat esetében megnehezítené, ha a 17 millió négyzetkilométeres Oroszország – amely a Föld teljes szárazföldi területének 11 százalékát teszi ki – valóban nem engedné be légterébe a felette átrepülni szándékozó polgári gépeket.
Jelentősen meghosszabbodna az útvonal:
- Berlinből Pekingbe 7500 helyett 9100 kilométerre
- Londonból Manilába 11 ezer helyett 12 ezer
- Párizsból Tokióba 9800 helyett 11 700
- Prágából Szöulba 8400 helyett 10 ezer
- Stockholmból Bangkokba 8300 helyett 9600
kilométerre nőne, az út Oroszország kényszerű megkerülésével.
Külföldi repülőből kevesebb kell
A Krím annektálása és a Kelet-Ukrajnával kapcsolatos orosz politika miatt már korábban bevezetett amerikai és EU-s szankciók után az orosz vezetés képviselői többször kijelentették, hogy ez akár ösztönzőleg is hathat a hazai termelésre, a mezőgazdaságtól a gépiparon át a pénzügy szolgáltatásokig.
Medvegyev hétfőn arról is szót ejtett, hogy a jövőben Oroszországnak még kevesebb utasszállító repülőgépet kellene importálnia és azt inkább a hazai gyártással kiváltania.
Az orosz légitársaságok repülőgép-állományának 80 százaléka jelenleg külföldi gyártmány.