Fülöp, Evelin
13 °C
24 °C

Erről szól a skót népszavazás

000 TS-DV1868998
  • A teljes függetlenségről szavaz Skócia
  • Néhány százalékon múlhat, az elmúlt hetekben feljöttek az elszakadáspártiak
  • Az olajbevételek, az atomflotta, a font a legfontosabb bizonytalan kérdések között
  • Este 11 után lesz eredmény
  • Ha az igenek győznek, 2016-tól lesz ténylegesen független Skócia
  • Ha elbukik a referendum, akkor is kibővített jogkörök jöhetnek
2014.09.18. 08:26 Módosítva: 2014-09-18 22:04:04

Eljött ez a nap is, Skócia eldönti, hogy továbbra is az Egyesült Királyság része maradjon-e, vagy pedig függetlenedve saját útját járja. A végkimenetelt nehéz megjósolni, az utolsó felmérésekben néhány százalékos előnyben voltak az uniópártiak. Tényleg hajszálon fog múlni a végén, akárhogy lesz is. Összeszedtük a népszavazás legfontosabb kérdéseit, a referendum napjának alakulását pedig itt követheti élőben.

Hogy kezdődött ez az egész? Szavaztak már függetlenségről korábban?

Egészen a középkorig kell visszamenni ahhoz, hogy megértsük, hogyan fordultak a skótok az angolok ellen, de a mostani népszavazásra kifutó skót függetlenségi törekvések a két ország 1707-es egyesítéséig nyúlnak vissza. Háromszáz évvel ezelőtt a skótok vezetői többek között gazdasági és pénzügyi megfontolásokból érveltek az unió mellett. Az ellenállásra jellemző, hogy Edinburgh-ben utcai tüntetések robbantak ki, a skót aláírókat pedig azzal vádolták, hogy megvesztegették őket.

A függetlenségi törekvések évszázadokon át különböző intenzitással tovább éltek, de nem kerültek igazából előtérbe. Az 1934-ben két másik párt egyesüléséből alakult, a függetlenség leghangosabb szószólójává előlépő Skót Nemzeti Párt (SNP) sokáig nem tudott meghatározó szereplő lenni a politikában, csak az 1960-as évektől erősödött meg. Az elszakadáspárti hangok felerősödése végül az 1979-es, első devolúciós referendumban csúcsosodott ki. 52 százalékkal ugyan többségbe kerültek az igenek, de nem döntött a szavazásra jogosult összes skót 40 százaléka a nemzetgyűlés létrehozása mellett, így a referendum elbukott.

Ezzel megint távolabb került a függetlenség kérdése, ugyanakkor az 1980-as évek konzervatív kormányainak szociális és gazdasági lépései nagyon népszerűtlenek voltak Skóciában, és végül egyéb tényezőkkel együtt egyenes úton vezettek egy új népszavazásig.

Tony Blair is aktívan kampányolt az igenek mellett, a helyzet is sokat változott, a skót identitás is erősödött, így aztán 1997. szeptember 11-én 60 százalékos részvétel mellett 74 százalékos többséggel döntöttek a skót parlament létrehozásáról. A parlament külön jogköröket kapott adókérdésekben, rendelkezhet például az oktatási és igazságügyi ügyekről, emellett a közigazgatás működtetésére évi több tízmilliárd fontot kap a brit költségvetésből.

Innen hogyan jutottak el a teljes függetlenségről szóló népszavazásig?

Blair akkor azt jósolta, hogy a skót parlament felállítása valójában megerősíti az egységet, nem pedig előrevetíti az újabb függetlenségi törekvéseket.

Tévedett.

A skót nacionalizmus az elmúlt években ugyanis tovább erősödött. Már 2007-ben is a függetlenségpárti SNP alakíthatott kisebbségi kormányt, de akkor még a többi párt elzárkózása miatt nem volt elég erejük egy referendum kiírásához. Az elszakadás kérdése azonban 2011-ben újra a középpontba került, miután az SNP földcsuszamlásszerű győzelmet aratott a legutóbbi parlamenti választásokon.

Alex Salmond skót miniszterelnök 2012 elején jelentette be hivatalosan is, hogy idén szeptemberben népszavazást tartanak a függetlenségről. A következő mérföldkőhöz 2013 novemberében érkezett az SNP függetlenségi törekvése, amikor elfogadta a skót parlament a népszavazásról szóló törvényt, és nyilvánosságra hozták a 670 oldalas Fehér Könyvet, az elszakadás részletes tervezetét is (saját hadsereg, olajbevételek, 70-90 skót nagykövetség stb., bővebben itt).

Hogy néz ki a szavazás?

A szavazólap sok gondot nem okozhat: „Független ország legyen-e Skócia?" – erre az egyszerű kérdésre kell majd válaszolnia nagyjából négymillió skótnak. A szavazás különlegessége, hogy az országos választásokon megkövetelt 18 éves korhatárral szemben ezúttal már akár a 16 éves skótok is dönthetnek Skócia jövőjéről. Egyébként azok szavazhatnak, akiknek állandó lakhelyük van Skóciában, és regisztráltak.

Mikorra lesz eredmény?

Magyar idő szerint reggel nyolckor kezdődött a referendum, és este 11-kor zárnak a szavazóhelyiségek. Mint kiderült, exit pollok ezúttal nem lesznek, az első hivatalos eredmények néhány órával később futhatnak be. A Guardian szerint végül reggelre lehet nem hivatalos végeredmény, ha nagyon szoros lesz, akkor előfordulhat, hogy egészen addig marad a bizonytalanság.

Melyik oldal győzelme várható?

Sokáig egyértelmű többségben voltak az elszakadás ellenzői, az elmúlt hetekben azonban összezárult az olló. Beszállt a kampányba a függetlenség mellett a híres színészek közül Sean Connery, Brian Cox, Alan Cumming is, míg a másik oldalon olyan ismert zenészek, mint Mick Jagger, Sting, David Bowie, és a sportolók közül David Beckham is felsorakozott többek között. Igazán akkor kezdtek pánikolni egy emberként Londonban a brit pártok vezetői, amikor egy-két felmérésben még többségbe is kerültek az elszakadáspártiak.

A szeptemberben készült 15 közvélemény-kutatás közül kettőnél voltak többségben a függetlenség hívei. A YouGov-Sunday Times polljában 47-45-re, az ICM-Sunday Telegraphnál pedig 49-42-re győztek volna a függetlenség hívei. A többi felmérésben átlagosan 4 százalékos volt az egységpártiak előnye, egyedül a Better Together elszakadásellenes szervezet saját felmérésében volt 49-42 a felállás. Az utolsó napokban a legnagyobb mintával, 3267 skót megkérdezésével dolgozott a YouGov, ami ezúttal már 52-48-at mért, az elszakadás ellenzőinek javára. A kiélezett helyzetben most minden korábbi szavazásnál magasabb, akár 75 százalékos részvétel is lehet, de egyes becslések azt sem zárják ki, hogy tízből kilencen elmennek majd csütörtökön, hogy döntsenek a független Skóciáról.

Ha az elszakadás mellett döntenek, akkor péntektől hirtelen minden megváltozik?

Ha győznének a függetlenség hívei a népszavazáson, az sem jelentené Skócia azonnali elszakadását, arra még másfél évet kell majd várni. Hivatalosan 2016 márciusában jönne létre a független Skócia, addig kellene megegyezni a rengeteg gyakorlati és elméleti kérdésben, amit a népszavazás győzelme vonna maga után.

Miért, nem sikerült mindenről megegyezni? Milyen kérdések maradnak még?

A Loch Ness-i szörnynek biztosan búcsút mondhatnának a britek, egyébként viszont sok függ attól, ki mennyiben tartja magát a kampány alatt tett kijelentéseihez, vagy azokkal csak a mérleg nyelvét próbálta maga felé billenteni.

Az összes brit olajbevétel, viszont a lakosság kevesebb mint tizede – egy olvasatban így hangzik a skót függetlenség gazdasági szempontból. Skóciának azonban lesz egy méretes költségvetési hiánya – ugyanakkora GDP-arányos tartozásuk lehet, mint Nagy-Britannia maradékának, több mint 70 százalék –, ehhez egy óriási államadóssága és elöregedő népessége, az olajmezők pedig kimerülőben vannak, 2020-ra már jelentősen kevesebb bevételt remélhetnek belőlük.

Adósságában nagy árfolyamkockázat lesz, ha saját devizát vezet be, vagy csatlakozik az eurózónához. Ha viszont a brit fontnál marad, vagy ahhoz köti új pénznemét, az másfajta torzulásokat okozhat. A felmérések szerint a skótok relatív többsége elhiszi Salmondnak, hogy Skócia független országként is megtarthatná a fontot fizetőeszközéül, de a londoni politikusok a kampányban váltig állították, annak búcsút mondhatnak az elszakadás mellett döntő skótok. A font árfolyamát a bizonytalanság miatt meg is viselték az elmúlt hetek, de több bank, valamint vállalat is azzal fenyegetett, hogy otthagyja Skóciát, amennyiben az elszakadásról döntenek a skótok. Az sem mellékes, hogy a brit jegybank kiesése is megrázhatja a befektetők bizalmát.

A brit atomflotta Salmond fogadkozása ellenére is a skótoknál ragadhat, de az is gondot okozhat, ha kivonják, mivel így a hadsereg rengeteg beszállítójának és munkásának mondhatnának búcsút Clyde-nál – szintén gazdasági visszaesés mellett.

Szimbolikus jelentősége lenne, ha új, skót közmédiát indítanának a BBC helyett, amit egyébként elfogultsággal vádoltak a népszavazási kampányban, ezért Glasgow-ban komoly tüntetések is voltak a hétvégén.

De azért EU-tagok maradnának?

Habár Salmondék tervei szerint megszakítás nélkül folytatódna a tagságuk a két szervezetben, José Manuel Barroso, az Európai Bizottság volt elnöke már korábban jelezte, hogy egy függetlenedő országnak is tagfelvételi kérelemmel kellene fordulnia az Európai Unióhoz. Az Európai Unió története során először rendeznek népszavazást arról, hogy egy tagállam régiója elszakadjon-e az anyaországtól.

Nincs egyetértés az uniós intézményekben arról, hogy a függetlenedő terület, amely Nagy-Britannia 1973-as csatlakozása óta tagja az EU-nak, milyen feltételekkel pályázhatna az uniós tagságra, írta az EUrológus. Az automatikus EU-tagság kizárt, hiszen a független állam felvételét minimálisan jóvá kell hagynia az összes többi tagállamnak, ugyanakkor egyáltalán nem mindegy, hogy ezt milyen hosszú és részletes csatlakozási tárgyalások előzik meg.

A skótok többsége egyértelműen támogatja az ország uniós tagságát, szemben az euroszkeptikus brit közvéleménnyel. Alex Salmond, az elszakadáspárti skót első miniszter például azt ígéri, hogy ha a független Skócia nem kap automatikus EU-tagságot, akkor a csatlakozás feltételeiről a csütörtöki népszavazás és a 2016. március 24-re ígért elszakadás között megállapodnak Brüsszellel.

És mi lenne a britekkel?

Ha a skótok az elszakadás mellett döntenek, akkor Nagy-Britannia elveszít 5,3 millió lakost, lakosságának több mint nyolc százalékát, a két terület között pedig rendes határátkelőket nyitnának. Paradox módon a britek éppen a skótok függetlenedése miatt akár ki is léphetnek az EU-ból. Tavaly David Cameron, brit miniszterelnök ígéretet tett arra, hogy a következő választások után, 2017-ben népszavazást tartanak Nagy-Britannia EU-tagságáról, Skócia nélkül viszont többségbe kerülhetnek az EU-szkeptikusok.

Ennél sürgetőbb kérdés lenne, hogy meg lehet-e egyáltalán tartani a 2015 májusi parlamenti választásokat, hiszen ezen egy függetlenedésről döntött Skócia már nem vehetne elvileg részt. A konzervatívokat vezető David Cameron miniszterelnök sorsa is kérdésessé válhat: 1782-ben Lord Northot lemondatták, miután a britek elveszítették az amerikai gyarmatokat. De a Munkáspárt sem nagyon örülhetne, hiszen a skótok hagyományosan inkább a baloldal támogatói voltak, így a párt fontos szavazói bázist veszíthet el.

Habár ezer ok szól a mostani zászló megtartása mellett, azt sem lehet kizárni, hogy végül még az Egyesült Királyság zászlaját is meg kell majd változtatni. Erre már jó pár kevésbé frappáns és jó pár kreatívabb javaslat született. Többen úgy gondolják, hogy az Egyesült Királyság elnevezés sem tarthat ki, ha a skótok már kiszálltak.

II. Erzsébetről is lemondanak akkor a skótok?

Erről nem volt vita, II. Erzsébet marad Skócia királynője is, habár az elszakadással megnyílik a lehetőség, hogy a skótok később majd szakítsanak a királyi családdal. A skótok többsége egyébként támogatja a monarchiát. A királyi család meglehetősen kényes helyzetben volt a kampányban, hivatalosan nem szólaltak meg, de II. Erzsébet és Harry herceg is utalt arra, hogy az egység felé húz a szívük. „Remélem, nagyon gondosan mérlegelik a jövőjüket" – üzente meg a királynő a skótoknak, ami miatt aztán közleményben kellett magyarázkodnia a Buckingham-palotának. A királynő anyja is skót volt, II. Erzsébet pedig minden évben egy hetet az edinburgh-i Holyrood palotában tölt, nyaranta pedig a Balmoral kastélyban pihen, ez feltehetően a függetlenedés esetén sem változna meg.

Mi lesz, ha a nemek nyernek? Minden marad a régiben?

Az uniópártiak győzelmével a függetlenség kérdése sokáig, vagy Salmond szavaival élve egy generáción át biztos nem kerülne újra elő. Az SNP a független Skócia kikiáltójaként sokat nyerhet a népszavazással, de mindent el is veszíthet, ha a referendum elbukik. Mivel a pártnak teljes mellszélességgel ki kell állnia az elszakadás mellett, ezért komoly politikai csapást szenvedne el, ha a nemek kerekednének felül.

Más szempontból viszont még ha az elszakadás ellenzői lesznek is többségben, akkor sem lesz már semmi olyan, mint régen. A három legnagyobb brit párt, a toryk, a liberális demokraták és a Munkáspárt vezetői együtt ígérték meg a kampányhajrában, hogy további jogköröket adnak Skóciának, amennyiben az Egyesült Királyság része marad. David Cameron, Nick Clegg és Ed Miliband a Daily Record skót lap címlapján megjelent felhívásukban azt ígérték, hogy már péntektől megkezdik a munkát a plusz jogkörök biztosításáért. „A Nem szavazat gyorsabb, biztonságosabb, és jobb változást hoz, mint az elszakadás" – fogadkoztak. Túl konkrétan ugyanakkor nem fogalmazták meg, mit ajánlanának, ezért is bélyegezték üres retorikai fogásnak a bejelentést a függetlenség hívei, és a részletekről még maguk a brit pártok sem egyeztettek.