Lukács
7 °C
22 °C

Putyinhoz hasonlítja Orbánt egy orosz lap

2014.11.07. 13:19

„A mi emberünk Budapesten – Avagy hogyan támogasd Putyint kényelmesen és biztonságosan az EU-ból” címmel jelent meg egy vezércikk a Vedmosztyi című orosz napilap internetes kiadásában, amelyben a szerző Orbán vezetési stílusát Vlagyimir Putyin orosz elnökéhez hasonlítja, és arról, hogy óriási orosz külpolitikai siker, hogy a magyar parlament megszavazta a Déli Áramlat építését.

Nem csak keleti projekt

A Déli Áramlat évek óta húzódó projektje elméletben az érintett államok – Bulgária, Szerbia, Magyarország, Szlovénia, Ausztria, Olaszország – részvételével valósulna meg, úgy, hogy az adott ország területén a Gazprom közös vállalatot hoz létre, rendszerint 50-50 százalékos aránnyal. (Kivétel Szerbia, amelynek csak 49 százaléka van.)

Ám a vezeték legköltségesebb részét a Fekete-tengeren át Oroszországtól Bulgáriáig futó szakasza adja. Ez egy külön cég keretében valósulna meg. A 2011-ben Amszterdamban bejegyzett South Stream Transportban hosszas egyeztetések után végül a Gazprom 50 százalékos tulajdonos lett, az olasz Eni 20, a német Wintershall és a francia EDF Group 15-15 százalékot szerzett.

Az EDF állami cég, az Eni 30 százalékban szintén, míg a többi részvényes legfeljebb 3 százalékot szerezhet.

A Wintershall a BASF leányvállalata, régóta aktív partnere a Gazpromnak, amellyel közösen – az E.Onnal együtt – tervben van a már működő Északi Áramlat bővítése.

„Orbán többször is elismerően nyilatkozott Putyinról, és ő is hasonló módon politizál. Nemcsak a magyar parlamentet irányítja, de sok önkormányzat és a média egy része is a kezében van, a nemzeti bankot pedig egykori kollégája és gazdasági minisztere vezeti. Orbán Európa-ellenes, populista retorikát használ" – írja a lap.

„A politika a lehetőségek művészete – ezt mutatta meg nekünk újra Orbán Viktor az Európai Unió vezetésével szemben, amikor hétfőn a magyar parlament (...) az EU-s szabályok megkerülésével megszavazta a Déli Áramlat gázvezeték megépítéséről szóló törvényt" – írja a lap, hozzátéve, hogy az EU az ukrán válság kezdete óta csak még inkább elutasítja a tervek szerint a Fekete-tenger alján futó, összesen akár 16 milliárd eurós vezetéket. (Amelynek bevallott célja, hogy elkerüljék az Európába irányuló orosz gázexport tranzitjának javát biztosító, Ukrajnán át futó vezetékeket.)

K EPA20101130077
Fotó: Jurij Kocsetkov

A Vedomosztyi felhívta a figyelmet arra is, hogy a Gazprom vezetője, Alekszej Miller budapesti látogatása után néhány nappal, szeptember végén Budapest úgy döntött, leállítja a gázszállítást Ukrajnába, amely így nyugatról csak Lengyelországból és Szlovákiából jut gázhoz, enyhítendő az orosz függőséget. (Igaz, a német RWE-vel kötött szerződés alapján megszerzett földgáz harmada így is orosz eredetű. Tavaly egy időre a szállítást Ukrajna le is állíttatta, mert túl drága volt, jelenleg azonban ismét versenyképesnek tűnik az orosz árral. Kijev azonban október végén megállapodott Moszkvával a nyár óta szünetelő közvetlen gázszállításról, miután Ukrajna kifizeti másfél milliárd dolláros adósságát és ugyanennyit hozzátesz a következő négymilliárd köbméter megvételéért.)

Az üzleti lap kitért az internetadóra is, amelytől a kormány ugyan elállt a tiltakozások hatására, de nem gyengítette meg a főként vidéki támogatottsága révén erős kormányfőt.

Nem tud örömet okozni

Ám hiába tesz meg mindent a magyar kormány a Brüsszel által ellenzett projektért – amit azonban több nagy nyugati állami cég is támogat, lásd keretes írásunkat –, a láncban legfontosabb szerepet nem ő játssza, hanem Bulgária. Egyelőre azonban a bolgár kormány megakasztotta a tárgyalásokat a Gazprommal, arra az időre, amíg Brüsszel és Moszkva nem tisztázza a nézeteltéréseket.

A vezércikk szerint viszont Orbán a retorikája ellenére nem lép túl egy határt, hiszen az Oroszországot érintő szankciókkal szemben nem élt vétójogával, ahogyan a korlátozásokat ellenző cseh és szlovák vagy épp a francia vezetés sem.

Könnyű lesz lesöpörni

A Vedomosztyi üzleti napilap gyakran közöl a Kremllel kritikus cikkeket – ez igaz még olyan médiumokra is, mint a Gazprom-Media tulajdonában lévő Eho Moszkvi vagy az Aliser Uszmanov milliárdoshoz köthető Kommerszant, viszont elképzelhetetlen a televízióban –, épp ezért mérvadó orgánumnak számít.

Ám a 75 ezer példányszámos napilapot a Sanoma Independent Media adja ki, közösen a Financial Timesszal és a Wall Street Journallal, amely Rupert Murdoch médiamogul érdekeltsége.

Brit és amerikai érdekeltség nincs a Déli Áramlatban, így sokaknak elég lesz az érv, hogy a Déli Áramlattal szembeni – és Orbánt ekéző – cikkek mögött ezeknek az országoknak az üzleti ellenérdekeltsége áll.

A Vedomosztyi egyébként már nem sokáig tolhatja a nyugati titkosszolgálatok szekerét, mert a közelmúltban Vlagyimir Putyin aláírta azt a törvényt, amely 20 százalékban maximalizálja a külföldi tulajdont egy-egy médiumban. A törvénynek 2016. január 1-jéig kell érvényt szerezni. A 75 ezer példányszámos Vedomosztyi java valószínűleg a Gazprom-Mediához kerül. A holding a Gazprombanké, amely egyébként csak a nevében kötődik a Gazpromhoz, a legnagyobb tulajdonos több áttételen keresztül a Rosszija Banké, amelynek irányítója, legnagyobb részvényese a Putyin barátjának tekintett fizikus-matematikus Jurij Kovalcsuk, akit az elnök még szentpétervári – pontosabban leningrádi – éveiből ismer.