Németh Miklós elnézést kért a hidegháború utolsó, magyar határon lelőtt áldozatának élettársától
További Külföld cikkek
- „A magyar kormányt nem nevezném a szövetségesünknek” – mondta Csehország külügyminisztere
- Leülnek vitázni az EP-listavezetők, de Deutsch Tamás biztosan nem lesz ott
- Az Európai Bizottság ujabb 68 millió euróval támogatja Gázát
- Olaf Scholz az emberi jogok tiszteletére szólította fel Azerbajdzsánt
- Joe Biden nem akar még nagyobb zűrzavart, Amerikának be kell avatkoznia
Van egy magyar toppolitikus és van egy weimari nő. Soha nem találkoztak egymással, de sorsuk 1989 augusztusában mégis kereszteződött, amikor a magyar politikus döntése közvetett módon megváltoztatta a nő életét. Majd 25 évvel később ugyanabban a dokumentumfilmben szerepeltek, de még ekkor sem találkoztak. Aztán a dokumentumfilm, az 1989 – Poker am Todeszaun című Anders Østergaard- és Rácz Erzsébet-alkotás szombati berlini bemutatóján, a Kino Internationalban valami egészen furcsa dolog történt.
De mi is volt az a tragikus esemény, ami keresztezte a két életet?
Huszonöt évvel ezelőtt a keletnémet Gundula Schafitel élettársával, Kurt-Werner Schulz-cal úgy döntött, hogy az egyre lazuló osztrák-magyar határon keresztül szöknek át az NSZK-ba.1989 augusztusában napokig időztek egy budapesti ismerősüknél, amikor az augusztus 19-i páneurópai piknikről érkezett reményteljes hírek után elindulnak Trabantjukkal Sopron felé.
Itt egy magyar férfi segítségével Gundula Schafitel, élettársa és kisfiuk 21-én éjjel egy határ menti kukoricáson át a pár méterre lévő osztrák szőlőtőkék irányába lopakodott, amikor lövés dördült el, és Kurt-Werner Schulz nem sokkal később holtan rogyott össze. Ekkor még természetesen ezt nem lehetett tudni, de azóta őt tartják a hidegháború utolsó ismert áldozatának.
Ez is benne van a filmben, amit éppen egy nappal a berlini fal lebontásának 25. évfordulója előtt mutattak be. A bemutatón jelen volt Németh Miklós és Gundula Schafitel is.
A dokumentumfilmből az is kiderül, hogy a páneurópai piknik után Németh Miklós átmenetileg szigorúbb határpolitikát irányozott elő, igaz, meghagyta a határőröknek, hogy ne lőjenek.
A lövés mégis eldördült, a filmet követően pedig az egyik néző kényes kérdést intézett az egykori magyar miniszterelnökhöz: „Németh úr, a forgatás során találkozott az áldozat feleségével?”
Feszültséggel teli pillanat lehetett ez a hatalmas ovációval üdvözölt Németh számára, aki eddig a pontig szemmel láthatóan a zsebében tudta a közönséget. A terem csöndben várta a választ, a két rendező odalépett Némethhez, valamit mondott neki, Németh pedig beszélni kezdett.
Előbb elmondta, hogy amikor Schulz úr haláláról értesült, összehívott egy osztrák-magyar bizottságot. Kiderült, hogy a határőr nem tudatosan célzott rá, dulakodtak is, és voltaképp baleset történt. A történtek után Németh egyik tanácsadója azt mondta neki, hogy
„vigyázz, mert ezután minden baleset a te lelkeden szárad!”.
Miután mindezt elmondta, még valami eszébe jutott: „Nem, nem találkoztunk, de úgy tudom, hogy itt van a teremben az áldozat felesége” – mondta – „szeretnék most odamenni hozzá és kezet fogni vele”. Újabb feszült pillanat következett: hogyan reagál majd erre Gundula Schafitel? Igent mond a gesztusra vagy elutasítja? Németh a nézőtér felé indult, a nő felállt, a sor elején találkoztak. Németh mondott valamit, kezet nyújtott neki, a nő viszonozta, megölelték egymást. A mozi fele meghatódott, sokan tapsoltak, Németh egy zsebkendővel a szemét törölgetve ballagott vissza a színpadra.
A filmről hamarosan olvashatja kritikánkat.