Bertalan
10 °C
28 °C

Bejutott a parlamentbe Karadzsics lánya

2014.11.11. 14:16

Radovan Karadzsics lánya bekerült a boszniai Szerb Köztársaság parlamentjébe – adta hírül a bosnyák központi választási iroda nyomán a Balkan Insight. Míg apja, a volt boszniai szerb elnök a Hágai Nemzetközi Törvényszék előtt várja ítéletét, Szonja Karadzsics-Jovicsevics a következő négy évben a Szerb Demokrata Pártot fogja képviselni (melyet egyébként apja alapított).

Karadzsics jogi tanácsadója azt mondta, ügyfele nagyon büszke lányára, bár „vegyes érzésekkel veszi tudomásul, hogy ő is belekeveredik a politikába″.

Karadzsics úr maga is vonakodott belépni a politikai életbe, szerepvállalása sok áldozattal járt családja számára.

– tette hozzá.

Nem vezet előre

A volt szerb vezető lánya orvos, de lakhelyén önkormányzati képviselő két éve. Kampányában azt hangoztatta, ha bejut, családdal, ifjúsággal és egészségüggyel kapcsolatos témákkal szeretne foglalkozni. Persze azt is kifejtette, hogy

ha a Hágai Nemzetközi Törvényszék igazságos lenne, apját felmentenék a népirtás és háborús bűnök vádja alól.

A délszláv háború horvát és bosnyák áldozatai kiakadtak a híren, egy áldozatokat tömörítő szervezet szerint bár mindenkinek joga van hivatalt viselni, Karadzsics lányának megválasztása nem vezet előre a megbékélés folyamatában.

A boszniai Szerb Köztársaság egyike a két, Bosznia-Hercegovinát alkotó entitásnak (a másik a Bosznia-Hercegovinai Föderáció). A Szerb Köztársaság fővárosa elvileg Szarajevó, a gyakorlatban Banja Luka.

Népirtás, háborús és emberiesség elleni bűnök

Radovan Karadzsics szerb politikus, volt boszniai szerb elnök, költő és pszichiáter. A boszniai háború alatti tevékenysége miatt nemzetközi büntetőeljárás indult ellene, 2008. nyarán 13 év bujkálás után Szerbiában letartóztatták és átadták a hágai Nemzetközi Törvényszéknek.

A Karadzsics elleni tizenegy pontos vádiratban népirtás, háborús és emberiesség elleni bűntények szerepelnek. A bűncselekmények az 1992-95-ös, közel százezer halottat követelő boszniai háború alatt történtek. A legsúlyosabb vádpont kapcsolatba hozza őt a srebrenicai népirtással, amelyben a boszniai szerb erők nyolcezer boszniai férfit és fiút gyilkoltak le. Ez volt a legsúlyosabb bűntény Európában a második világháború óta.

A vezető a perben elmondta, hogy nem követte el a terhére rótt bűncselekményeket, a törvényszék őt nem ítélheti el, még ha volt elnökként erkölcsi felelősség is terheli bármilyen bűncselekményért, amelyet a boszniai Szerb Köztársaság (RS) polgárai vagy katonái elkövettek a háború idején.