Előd
7 °C
16 °C

Ponta elismerte vereségét, Iohannis Románia új elnöke

2014.11.16. 20:14 Módosítva: 2014-11-17 10:27:34
Még az utolsó felmérések is Victor Ponta miniszterelnök előnyét mutatták, de nagy hajrával Nagyszeben szász származású polgármestere, Klaus Iohannis megelőzte a vasárnapi elnökválasztáson, így ő lesz a leköszönő Traian Băsescu utódja. Ponta már jelezte, a vereség ellenére nem mond le kormányfői tisztségéről, ugyanakkor tüntetők a külügyminiszter menesztését követelik, amiért megint hosszú sorban állások alakultak ki a külföldi szavazóhelyiségek előtt, és nem is mindenki tudott szavazni. Párizsban és Torinóban könnygázzal oszlatták fel a tiltakozókat. A magyarok többsége Iohannisra szavazott.

Hétfő délelőtt a szavazatok 99 százalékos feldolgozottsága mellett Klaus Iohannis a szavazatok 54,5 százalékát, Victor Ponta pedig a 45,49 százalékát szerezte meg a romániai elnökválasztáson. Victor Ponta miniszterelnök már vasárnap éjszaka felhívta ellenfelét, és gratulált Nagyszeben polgármesterének a győzelméhez.  

Győztünk! Visszafoglaltuk az országot!

– írta a Facebookon Iohannis Ponta telefonja után. Egy másik üzenetben hozzáteszi, hogy egy másik Románia korszaka kezdődhet el, ami nem a konfliktusoké vagy a bosszúállásé. A megválasztott új elnök Bukarestben, az Egyetem téren megjelent a húszezresre duzzadt, ünneplő tömegben, de végül nem mondott beszédet.

Ponta azt mondta, a népnek mindig igaza van, ő pedig elfogadja az eredményt. Reméli, azok is elfogadják, akik tüntetni akarnak, mert nincs okuk a tiltakozásra. Pártja, a PSD már jelezte, hogy Ponta nem mond le a miniszterelnöki tisztségről az elveszített választás után.

Az urnazárás után több ezren vonultak utcára több román nagyvárosban, hogy tiltakozzanak, amiért a kormány nem hosszabbította meg a külföldi szavazóhelyiségek nyitva tartását, de aztán a tömeg mindenhol nagy ünneplésbe kezdett, amikor kiderül, hogy Iohannis nyert.

Szoros versenyt mutattak

Helyi idő szerint vasárnap este kilenckor zártak a szavazóhelyiségek, és az első, még 19 óráig felvett exit pollokhoz képest a végleges exit pollok alapján már látszott, hogy az utolsó órákban Iohannis több szavazatot kapott, mint Ponta. A 19 óráig szavazók között készített exit pollok az Adevarul.ro szerint egyik esetben Pontát, másikban Iohannist hozták ki kicsivel győztesnek, míg a Realitatea TV és a B1 TV egyenesen 50-50 százalékra mérte a két jelöltet.

Ponta beleszaladt a ficói forgatókönyvbe

Robert Fico szlovák kormányfő december óta készült arra, hogy átüljön a köztársasági elnöki székbe, végül azonban egyértelműen alulmaradt Andrej Kiska független vállalkozóval szemben március végén az elnökválasztás második fordulójában, noha az első körben Pontához hasonlóan ő kapta a legtöbb szavazatot a jelöltek közül. A parlamenti ciklusból még két év van hátra, így ez különösen kínosan jött Ficónak, és pártjának, a Smernek, ahogy Pontának is rögtön hangsúlyoznia kellett, hogy nem mond le a kormányfői tisztségről. Regnáló miniszterelnökként csak akkor száll be valaki egy ehhez hasonló megmérettetésbe, ha biztosnak érzi a győzelmét.

Liviu Dragnea, a PSD főtitkára elmondta: pártja párhuzamos, nem hivatalos szavazatszámlálása szerint 95 százalékos feldolgozottságnál Iohannis 53 százalékot kapott, míg Ponta 47 százalékot ért el, ezért is ismerhette el Ponta ilyen hamar a vereségét. Az első hivatalos részeredményeket hajnalban teszik közzé.

A szoros végjáték nem lett volna egyedi a román elnökválasztáson, 2009-ben Traian Băsescu 50,3 százalékkal győzte le baloldali kihívóját, a 49,7 százalékkal végző Mircea Geoanăt, ráadásul az exit pollok még Geoană előnyét mutatták.

Magasabb volt a részvétel

A központi választási iroda előzetes adatai szerint a választásra jogosult 18,3 millió román 62,02 százaléka ment el szavazni, írja a Transindex.ro. Egész nap tíz százalékkal magasabb volt a részvétel a két héttel ezelőtti első fordulónál, és az öt évvel ezelőtti elnökválasztás második fordulójához képest is 5 százalékkal többen mentek el szavazni. A magyarok lakta megyékben alacsonyabb volt a részvétel, mint országosan, de így is többen mentek el szavazni, mint az első fordulóban.

Már az első forduló előtt is Iohannis erősödése volt tapasztalható a felmérésekben, és a két forduló között a részvételi hajlandóság nőtt a nagyvárosokban, ott pedig Iohannis van előnyben az inkább vidéken erős Pontával szemben.

A protestszavazatok mellett a közösségi oldalakon beinduló kampány is Iohannisnak segíthetett.

Míg Victor Pontára az idős, kevésbé iskolázott, falusi választók szavaztak, Iohannist a nagyvárosok lakói, a fiatalok és a külföldön élő román állampolgárok támogatták, írja az MTI.

Megint volt sorban állás

A külföldi szavazóköröknél megint sok helyen hosszú sorok alakultak ki, és kérdéses volt, hogy sikerül-e minden sorban állónak szavaznia az urnazárásig. Az első fordulóban nem mindenki tudta leadni a szavazatát a külföldön várakozók között, ezért tüntetések voltak több román nagyvárosban és külföldön is, a külügyminiszter pedig bele is bukott az ügybe.

A második fordulóban sem alakultak ki kisebb sorok, Párizsban sokan 7-10 órákat várakoztak. Ezúttal több mint háromszor annyian szavazhattak külföldön, mint a november 2-ai első fordulóban, amikor 160 ezren adták le szavazatukat, írja a Mediafax. A leköszönő Băsescu felszólította a kormányt, hogy hozzon sürgősségi rendeletet, amivel meghosszabbíthatják a külföldi szavazókörök nyitva tartását. Ezt kérte a romániai urnazárás után Iohannis is, mivel szerinte sokan nem tudták leadni a szavazatukat, a kormány azonban nem hosszabbított.

Külföldön hagyományosan a jobboldali jelöltek kapnak több szavazatot, az első fordulóban közöttük oszlott meg a szavazatok 80 százaléka, Ponta pedig csak 16 százalékot ért el. A vasárnap külföldről beérkezett eredmények alapján ehhez hasonló fölényben nyerhetett Iohannis a külföldi szavazók között a második körben is.

A Romania TV szerint este 4000 tüntető indult el Bukarestben a szociáldemokrata PSD székháza felé, de csendőrök állták az útjukat, összecsapásokká azonban nem fajult a helyzet. A Realitatea TV szerint

Párizsban és Torinóban viszont könnygázzal oszlatták a korábban a szavazásra sorban állókat,

akik aztán azért tiltakoztak, mert nem jutottak be. Párizsban még ezren álltak a sorban, amikor bezárták a nagykövetség kapuit. A történtek miatt az ellenzék a külügyminiszter azonnali lemondását követeli.

Iohannis hátrányból jött fel

A november 2-ai első fordulót Ponta 40 százalékkal nyerte meg, míg Iohannis 30 százalékos eredménnyel végzett a második helyen. A két forduló között Ponta szerepelt jobban a tévévitákon, de

a külföldi szavazási botrány miatt több tízezren tüntettek ellene még péntek este is.

A legutolsó felmérések alapján is a miniszterelnöknek volt nagyobb esélye átülni Traian Băsescu megüresedő elnöki székébe, de Iohannis folyamatosan jött fel az elmúlt hetekben, és végül le is hajrázta a miniszterelnököt. Az előzményekről bővebben itt>>>

Ponta tisztségeket is ajánlott az őt támogató, az első fordulóban már kiesett jelölteknek, míg Băsescu emberei Iohannis mögé álltak be. Az ugyanakkor már a felmérésekből is látszott, hogy a szavazók nem feltétlenül fogják követni a kiesett jelöltek útmutatásait.

Az első körben 3,5 százalék végzett Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke hivatalosan egyik jelöltet sem támogatta, arra kérte szavazóit, döntsenek belátásuk szerint. Ennek az lehetett az oka, hogy az RMDSZ helyet kapott Ponta kormányában, és egy új baloldali miniszterelnök alatt is esélye lehetett volna megtartani a kormánypozícióját, azonban a magyar szavazók többsége Pontával szemben Iohannist támogatta már az első fordulóban, és a vasárnapi második fordulóban is.

Jön a németes habitus

De mi lesz a bíróságon?

Kedden kezdi tárgyalni a legfelsőbb bíróság Iohannis összeférhetetlenségi ügyét, amit még az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) terjesztett be, és ezen akár neki kedvezőtlen ítélet is születhet, amivel érdekes helyzet állna elő, fejtegeti a Transindex. Így ugyanis három évig nem tölthetne be semmilyen köztisztséget. Az Antena 3-ra hivatkozva azt írják, hogy nagy szerep juthat az alkotmánybíróságnak ebben az esetben, el kellene dönteniük, érvényes-e ilyen esetben az elnök mentelmi joga, vagy előrehozott elnökválasztásokat kell-e kiírni.

Iohannis győzelmével egy kiegyensúlyozottabb helyzet jöhet az elnök és a kormány között, míg ha Pontából elnök lesz, akkor teljhatalmat kapott volna a baloldal. Iohannis előnyére fordítaná származását, a német habitust idézte meg „a jól végzett munka Romániájaként” hangzó kampányszlogenjében is, és azt ígérte, hogy szembeszáll a korrupcióval.

A sokkal jobb szónok Pontával szemben plakátjain azt hirdette, hogy ő nem a szavak, hanem a tettek embere akar lenni. Iohannis egyébként kiáll a kettős identitás, a szász öntudat mellett, viszont a magyar törekvésekre nem fogékony, és nem akar etnikai autonómiát adni a kisebbségeknek.

Az új elnök majd december 21-én veszi át hivatalát a leköszönő Băsescutól.

A román politika rendszerváltás utáni egyik legnagyobb taktikusa tíz év után távozik, azonban nem kizárt, hogy mostani népszerűtlensége ellenére – amire jellemző, hogy mindkét jelölt a másikat próbálta Băsescu embereként feltüntetni – sem tűnik majd el teljesen.