Salamon
7 °C
14 °C

Oroszország és Európa között választ Moldova

2014.11.30. 11:08

Parlamenti választások kezdődtek vasárnap Moldovában, amelyen húsz parlamenti párt és tömörülés, valamint négy független jelölt indult, írja az MTI. 2009-2010-ben három parlamenti választást is tartottak Moldovában, ám a 2009-ben megalakult törvényhozásokat fel kellett oszlatni, mert képtelenek voltak megválasztani az államfőt.

A 2010. novemberi választásokon a Moldovai Köztársaság Kommunista Pártja 39,3 százalékot (42 mandátum), a Moldovai Liberális Demokrata Párt 29,4 százalékot (32 mandátum), a Demokrata Párt 12,7 százalékot (15 mandátum), a Liberális Párt pedig 10 százalékot (12 mandátum) kapott.

Az utóbbi 3 pártból álló Szövetség az Európai Integrációért alakíthatott ugyan kormányt, de a kommunista párt még volt annyira erős, hogy megakadályozza az elnökválasztást. A helyzet akkor változott meg, amikor 2011 novemberében 3 kommunista képviselő átállt az Európa-barát koalíció oldalára, s ezzel kialakult az államfő megválasztásához szükséges parlamenti többség.

Európa vagy Oroszország

Egy szeptemberi felmérés szerint a kommunista párt 35,6%-on állt, míg a Szövetség az Európai Integrációértot alkotó három pártnak együtt 54,1%-a volt. (28,3%, 16,2%, 9,6%)

Az ukrán válság árnyékában Moldovában komoly vita robbant ki az ország által a jövőben követendő irányvonalról:

  • A kormány az európai uniós tagságot és azzal a gazdaság modernizálását akarja elérni. Az EU-párti táborból néhányan az ország európai integrációjának felgyorsítása érdekében egyenesen azt szeretnék, hogy a többségében román ajkúak által lakott Moldova csatlakozzon Romániához, amelynek egyébként része volt 1918-tól 1940-ig, amikor Joszif Sztálin szovjet diktátor annektálta a területet. Ez az ötlet Băsescunak is tetszett.
  • Az ellenzék ezzel szemben az Oroszországhoz való közeledést és a Moszkva által létrehozott vámunióba való belépést tűzte ki célul.

A külügy- és európai integrációs miniszter szeptember végén arról beszélt, hogy Moldova külpolitikája már nem ingadozik a keleti és nyugati orientáció között: az ország stratégiai partnerei egyértelműen az EU-tagállamok. Ennek megfelelően Moldova jövőre csatlakozási kérelmet akar benyújtani az Európai Unióhoz, mondta.

Az EU június 27-én kötött társulási és szabadkereskedelmi megállapodást Moldovával, amit az orosz kormány alapvetően ellenez. Moszkva a júniusi megállapodás után közölte, hogy az uniós társulás miatt sérülnek a Dnyeszteren túli területen élők alapjogai. A hivatalosan Moldovához tartozó területen egy szakadár államalakulat működik orosz támogatással, és ott orosz csapatok állomásoznak.

A most megválasztott román elnök, Klaus Iohannis első külföldi útja  Chisinauba vezetett, ahol kifejezte reményét, hogy a Moldovai Köztársaság is folytatja "európai útját" a vasárnapi parlamenti választás után. Iohannis választási kampányában és megválasztása után is jelezte: semmilyen változás nem lesz Románia külpolitikájában, amelyben az Egyesült Államokkal kötött stratégiai partnerséget, az ország NATO és EU-tagságát tekintik meghatározónak.

Eltiltott oroszbarátok

Egy moldovai bíróság csütörtökön eltiltotta az egyre több támogatóval bíró Patria (Haza) nevű oroszbarát ellenzéki pártot az indulástól a parlamenti választásokon. A fővárosban, Chisinauban működő törvényszék arra hivatkozva vonta vissza a politikai tömörülés választási regisztrációját, hogy az állítólag több mint 400 ezer euró (mintegy 122 millió forint) összegű támogatást kapott külföldről, és a juttatásokról nem tett bejelentést a hatóságoknak.

Ugyanezen indokkal egy nappal korábban a moldovai központi választási bizottság már eltiltotta a Patriát a voksoláson való részvételtől. A kelet-európai ország törvényei ugyanis tiltják a külföldi pártfinanszírozást.

A néhány hónappal korábban létrehozott Patria a közvélemény-kutatások szerint nagy számban szerzett támogatókat az Európa-barát moldovai kormány bírálatával és korrupcióellenes fellépésével, és a vasárnapi voksoláson akár a szavazatok 15 százalékát is megszerezhette volna.