Olga, Liliána
19 °C
30 °C

Totális félreértésre alapozott az egész magyar jobboldal

2014.12.09. 07:26 Módosítva: 2014-12-09 11:39:23
Rogán Antal a magyar ellenzéktől az EU-n át André Goodfriend amerikai nagykövetségi ügyvivőig mindenkit kiosztott, hogy miért nem tiltakoznak az amerikai internetadó ellen, ha a magyar tervezet ellen felemelték a hangjukat, vagy részt vettek a tiltakozásokon. Csakhogy az USA épp most önti gránitszilárdságú, örökké szóló törvénybe a netadó tilalmát. Sem Obama, sem ellenfelei nem akarnak internetadót. Hogy tudta ezt ennyire félreérteni vagy félremagyarázni a Fidesz? Elmagyarázzuk, és az is kiderül, mi fán terem az internetsemlegesség.

Van egy ország, amelynek első embere azt kezdeményezte, hogy adóztassák meg az internetet. Ez az ország az Amerikai Egyesült Államok, és vezetője Barack Obama.

– viszonylag ritkán hallani olyan parlamenti felszólalást felelős politikustól, aminek gyakorlatilag egyetlen egy mondata sem állja ki a valóság próbáját, Rogán Antal hétfői parlamenti felszólalása azonban nagyon közel járt ehhez. Azt leszámítva, hogy az USA elnöke valóban Obama.

Az utóbbi napokban futótűzként terjedt el a magyar jobboldalon, hogy Barack Obama valamiféle internetadó bevezetésére készül, noha ez az állítás nem igaz, ami ráadásul igen egyszerűen ellenőrizhető. Ugyanis

sem Obama, sem más felelős amerikai vezető nem akarja megadóztatni az internetes szolgáltatókat. Ez a cikk azt magyarázza el, miért nem, és hogy ezt a nemet mégis hogyan értette igennek a Fidesz és holdudvara. 

Az Index parlamenti tudósítása szerint a következő hangzott el Rogán Antaltól, aki egy álhírre alapozva az internetadó elleni tüntetések során igazából semmilyen szerepet nem játszó ellenzéki pártoktól az EU-n át amerikai nagykövetségi ügyvivőig mindenkibe belerúgott: „Obama is kiterjesztené a távközlési adót, és megadóztatná az internetes szolgáltatókat – mondja Rogán Antal, és azt kérdezi: az ellenzéki pártok vajon az USA ellen is fognak tüntetni, és az Európai Bizottság is el fogja-e ítélni a lépést? Mert ha nem, akkor egyértelművé válik, hogy a netadó elleni tiltakozás csak egy Magyarország elleni burkolt támadás, amit már láthattunk a szovjetektől is (»láttunk már ilyet, egy másik nagyhatalom részéről«), akik előbb írták meg az ítéletet és csak utána a vádat.″

Nem bevezetik, hanem pont megtiltják

Barack Obama az internet megadóztatását tiltó 1998-as törvény, az Internet Tax Freedom Act (ITFA) ideiglenes meghosszabbítását éppen pár hónapja írta alá. Ez a törvény helyi, állami és szövetségi szinten is megtiltja az internetadóztatást 50-ből 43 államban. (A maradék hétben azért nem, mert Hawaii, Új-Mexikó, Dél-Dakota, Észak-Dakota, Texas, Wisconsin és Ohio 1998-ra valamilyen formában már bevezette az internethasználatra kivetett adót – ezek az állami szintű adók azonban a Fidesz-kormány eredeti tervével ellentétben nem adatforgalom-alapúak, ami igen fontos különbség.)

Az elnök által aláírt ideiglenes meghosszabbítás ugyan pár nap múlva, december 11-én lejár, azonban az internet megadóztatását a demokraták továbbra is éppúgy ellenzik (az eredeti törvényt épp a Clinton-éra idején fogadták el), mint az egyébként szinte mindenféle adóemelés ellen tiltakozó republikánusok. 

A kongresszus ráadásul kétpárti többséggel már elfogadott egy törvénytervezetet az ITFA végleges meghosszabbításáról, mely így már csak a szenátusra vár.

Tehát nem csupán bevezetni nem akarnak az USA-ban internetadót, hanem eleve küszöbön áll egy gránitszilárdságú, örökre szóló internetadó-tilalom.

A ITFA-ról 2014-ben több körben folyt vita és meghallgatás a kongresszusban, de nem arról, hogy az internetadó tiltása jó-e, szükség van-e rá. Az amerikai vita pusztán akörül forgott, hogy az adóztatás tilalmát véglegesen vagy csak átmenetileg hosszabbítsák-e meg.

A hezitálás mögött pedig csak egy szokásos politikai játszma húzódott meg, melynek egyébként az ITFA-hoz elég kevés köze van. A megoldás egy másik betűszó, az MFA, azaz a Marketplace Fairness Act, amit mi egyszerűen csak online áfának fordítottunk, hiszen ez valójában egy a webáruházakra kivetett különadó lenne. Kezdeményezői azzal érvelnek, hogy mivel az internetes kereskedelem túlmutat az egyes államok határain, ezért ha „A” államban nullás áfával működnek a webáruházak, akkor jogosulatlan előnyhöz jutnak a magasabb áfa mellett üzemelő „B” állambeli boltokhoz képest.

Mivel az MFA rázósabb téma és már inkább megosztja a politikusokat, az online áfa támogatói megpróbálkoztak azzal, hogy valamilyen módon hozzákössék javaslatukat az egyébként konszenzusnak örvendő ITFA végleges meghosszabbításához, és csomagban fogadtassák el azt. A trükk nem jött be, az eredmény pedig egy olyan kompromisszum, melynek részeként az ITFA meghosszabbítása is első körben csupán pár hónapra szólt.

Hamarosan jön viszont a második kör, és a szenátus várhatóan szintén kétpárti többséggel elfogadja az örökös internetadó-mentességet.

Riogató cikknek dőlt be a magyar jobboldal

„Aggasztó lenne, ha egy felelőtlen intézkedéssel felelőtlen politikusok Amerikát a digitális kőkorszakba löknék vissza. Ez szembemegy a világban zajló folyamatokkal. Szélsőségesen antidemokratikus és antiszociális. Növeli az egyébként is meglévő digitális szakadékot és csak arra jó, hogy elterelje a figyelmet valami másról. Csak egy feudális világ keretei között gondolkodó uralkodónak, újgazdag üzletembernek és korrupt politikusnak juthat eszébe ilyesmi. A demokratikus ellenzék nem hallgathat tovább″ – gúnyolódott december 5-én G. Fodor Gábor, a Századvég stratégiai igazgatója az internetadó állítólagos amerikai bevezetéséről szóló, hozzá hasonlóan más jobboldali véleményformálók által is totálisan félreértett híren.

Előző nap ugyanis megjelent egy cikk a Wall Street Journalban, mely nem amerikai kormányzati forrásokra, hanem csupán egy a Demokrata Párthoz kötődő think tank egyik tanulmányára (!), illetve

Obama politikájának egyik ellenfelére hivatkozva azzal riogatott, hogy az elnöknek az internetsemlegességet támogató álláspontja szükségszerűen az internet adóztatásához vezet. Ami szintén nem igaz.
Untitled-1

A WSJ cikkét a hazai jobboldali internetes média hangzatos címekkel forgatta meg a közösségi médiában (Obama internetadójáról ír a Wall Street Journal, 1400 Facebook-lájk és megosztás; Amit Orbán visszavont, Obama most meglépné – Jön az internetadó?, ezer Facebook-lájk és megosztás), a szemlézés során pedig a feltételes módok és a hivatkozott források eltűntek vagy leegyszerűsödtek. A borítékolható reakciót, a kettős mércén háborgó, sértődött és önhergelő spirált a Fidesz frakcióvezetőjének már idézett hétfői felszólalása tetőzte be.

A WSJ cikke azonban spekuláción alapul, és egy olyan szakértői véleményt idéz, mely nem független és objektív, valójában a hagyományos amerikai belpolitikai játszmába illeszkedik. Ráadásul a cikk középpontjában álló vita is tökéletesen idegen a magyar közélettől: ez nem más, mint az internetsemlegesség (net neutrality) kérdése. 

Internetmicsoda?

A USA-ban folyó vita – ami akkor vált igazán élessé, amikor egy tartalomszolgáltató, a Netflix megállapodott egy internetszolgáltatóval, a Comcasttal, arról, hogy tartalmainak nagyobb sávszélességet kapjon – leegyszerűsítve arról szól, hogy

  • szabályozási eszközökkel szabad-e rákényszeríteni az internetszolgáltatókat arra, hogy minden tartalomszolgáltatónak egyforma sávszélességet biztosítsanak,
  • és egyébként milyen eszközökkel lehetne elérni, hogy az internetes tartalmakhoz mindenki egyenlően férhessen hozzá.

(Aki egy nem leegyszerűsítő, bővebb magyarázatra vágyik, olvassa el a Wired kiváló cikkét.) 

Ez az alapvetően technikai-iparági vita persze politikai színezetet is kap. Miközben az esélyegyenlőségben hívő amerikai baloldal, így a Demokrata Párt többsége is kiáll az internetsemlegesség mellet, addig a minél kevesebb állam szabályozásért, valamint a vállalkozások szabadságáért kiálló republikánusok jellemzően inkább ellenzik azt. Már csak elvi alapon is: hiszen miért ne köthetne két internetes vállalkozás bármiféle együttműködésről magánszerződést ?

Barack Obama olyannyira támogatja az internetsemlegességet, hogy a Fehér Ház arra kérte a Szövetségi Kommunikációs Bizottságot (Federal Communications Commission, FCC), hogy az internetszolgáltatókat a közszolgáltatókhoz (public utility) hasonló módon szabályozza.

Ez pedig

  • megtiltaná az internetszolgáltatóknak, hogy nagyobb sebességet biztosítsanak egyes nagy tartalomszolgáltatóknak, 
  • ami az internetsemlegesség támogatói szerint biztosítaná a „szabad és igazságos″ adatforgalmat,
  • míg az ellenzők szerint kártékony túlszabályozottsághoz és extra költségekhez vezetne.

Nem Obamára, egy ellenfelére hivatkoztak

A magyar jobboldali sajtó érdeklődését felkeltő WSJ-cikk az internetsemlegességet ellenző írás, mely állításai alátámasztására szelektíven kezeli forrásait. Ezek a források pedig azt hivatottak alátámasztani, hogy az elnök által vallott álláspont szükségszerűen magasabb adóterheket, plusz 17 milliárd dollárt eredményez. (Bár a Wall Street Journal társadalompolitikai kérdésekben sokszor meglehetősen liberális, általánosságban mégis a republikánusokhoz húz, különösen pénzügyi, gazdaságpolitikai vonatkozású témákban.)

A WSJ cikkének fő állításai a Szövetségi Kommunikációs Bizottság egyik tagjának véleményén alapulnak. Ez az ötfős bizottság egy független testület, tagjai azonban a pártok politikai kinevezettjei. A cikkben megszólaló tag Mike O'Rielly, a republikánusok jelöltje, aki tavaly november óta van a Bizottságban. O'Rielly húsz éve, 1994 óta különböző republikánus politikusok stábjában dolgozik tanácsadóként, az utóbbi időben főként telekommunikációs kérdések szakértőjeként.

O'Rielly már régóta és több helyen kifejtett véleménye szerint az internetsemlegesség biztosításához szükséges szabályozás egyúttal az internetszolgáltatások árának emelkedéséhez is vezet. 

Szerinte abban az esetben, ha a Fehér Ház javaslata alapján az internetszolgáltatókat a közszolgáltatókhoz hasonlóan szabályozzák, egy számukra új közterhet kellene megfizetniük. A kulcsszó: szerinte.

A telekommunikációs cégeknek egy több évtizedes törvény alapján hozzá kell járulniuk az eredetileg még a telefonvonalak minőségének javítására létrehozott Egyetemes Szolgáltatás Alaphoz (Universal Service Fund, USF). Ha az internetszolgáltatók is ezen törvény hatálya alá esnének, az alaphoz való hozzájárulás miatt növekednének a költségeik, amit – O'Rielly így érvel – a cégek áthárítanának a fogyasztókra. 

Amit tehát a Wall Street Journal cikke, annak nyomán pedig a magyar jobboldali sajtó és Rogán Antal úgy értelmezett, hogy az USA és Barack Obama „kezdeményezte, hogy adóztassák meg az internetet″, gyakorlatilag nem több a fenti aggodalmas eszmefuttatásnál.

Mert tényleg senki nem akar internetadót

O'Rielly olvasata a szabályozásról nem általánosan elfogadott, továbbá a probléma elkerülésére nyilvánvalóan már meglévő törvényeket is lehet módosítani, ráadásul az egész javaslat az internetszolgáltatók átminősítéséről részleteiben nincs még kidolgozva. Ha az amerikai elit ellenzi az internetadót, ezer módja és rengeteg ideje van arra, hogy minden jogszabályi akadályt elhárítson.

Márpedig ahogy a cikk elején kifejtettük, tényleg egyik politikai oldal sem akar internetadót. Olyannyira, hogy a republikánusok valójában most azon versenyeznek a demokratákkal, ki ellenzi jobban a netadót. Ennek pedig, ha úgy tetszik, természetes része az ellenfél lépéseinek szándékolatlan következményeivel való riogatás.

Internetadót azonban az USA-ban senki nem kezdeményezett, Obama elnök különösen nem. Internetadót egyedül Magyarországon akartak, mégpedig a Fidesz-kormány. Akármennyire is rossz a lelkiismeretük emiatt, attól még így van.

(A cikk megírásához köszönet az USA-ban élő barátaim segítségéért!)