Egyre rejtélyesebb az argentin ügyész halála
További Külföld cikkek
Összeesküvés-elméletektől hangos Argentína, miután Alberto Nisman államügyészt másfél hete éppen azután halt meg, hogy egy 21 éve tisztázatlan merénylet ügyében nyilvánosan megvádolta az ország elnökét és Iránt is. Tüntetők és ellenzéki politikusok a kormányt és a hatóságokat tartják felelősnek az ügyész halála miatt, az elnök szerint azonban valójában volt titkosügynökök segítségével az ő és kormánya elleni támadás áll a háttérben, és a teljes titkosszolgálat átszervezésével válaszolna.
A fürdőszobában találták meg
Az 51 éves ügyészt január 18-án holtan találták a Buenos Aires-i luxuslakásának fürdőszobájában, mellette egy pisztoly és egy töltényhüvely feküdt. A holttestet az anyja találta meg, akit a férfi testőrei hívtak fel, miután Nisman nem válaszolt a telefonhívásaikra. Az ajtó zárva volt, ráadásul belülről benne volt a kulcs, ezért csak egy lakatos segítségével sikerült bejutni a lakásba. Először még gyanús körülményekről, de feltehetően öngyilkosságról beszélt az ügyet vizsgáló ügyész, azóta azonban már sokkal inkább gyilkossági ügyként kezelik a történteket.
Nem véletlenül találta mindenki gyanúsnak az ügyész halálát, Nisman ugyanis egy nappal azelőtt halt meg, hogy beszámolt volna az Argentína történetének legsúlyosabb terrortámadása ügyében folytatott vizsgálatáról egy kongresszusi bizottság előtt, és bizonyítékokkal is előállhatott volna. Két évvel azután, hogy Izrael Buenos Aires-i nagykövetsége ellen 29 áldozattal járó merényletet követtek el, 1994-ben az AMIA zsidó kulturális központnál robbant bomba. A támadásban 85-en meghaltak, 300-an megsebesültek. Az ügyben azóta sem állítottak bíróság elé, vagy ítéltek el senkit sem.
Iráni tisztviselők kiadatását kérték
Habár többen úgy vélték, más országokba, például Szíriába is vezethettek nyomok, Izrael és az argentin zsidó közösség kezdettől úgy vélte, Irán tervelhette ki a támadást, amit aztán a libanoni síita terrorszervezet, a Hezbollah hajthatott végre. Sokáig nem történt előrelépés az ügyben, miközben Carlos Menem volt argentin elnököt is azzal vádolták meg, lefizették, hogy akadályozza az eljárást. A 2003-ban hatalomra került Nestor Kirchner elnök – a mostani elnök, Cristina Fernández de Kirchner 2007-ben elhunyt férje – nemzeti szégyennek nevezte, hogy senkit sem állítottak bíróság elé az AMIA elleni támadás ügyében, és 2004-ben többek között ezzel a vizsgálattal bízta meg az államügyésszé kinevezett Nismant.
Az argentin ügyészség 2006 óta követeli Irántól nyolc tisztviselőjük, köztük Ahmad Váhidi volt védelmi miniszter kiadatását is, mert ki akarják hallgatni őket az ügyben. Egy évvel később a nyolc tisztviselő ellen nemzetközi elfogatóparancsot is elértek az Interpolnál, de ez sem változtatott a helyzeten. Irán és Argentína 2013-ban emlékeztetőt írt alá az AMIA elleni merénylet ügyében egy közös vizsgálóbizottság felállításáról, és a nyolc gyanúsított teheráni kihallgatásáról, azonban ez sem történt meg. Nisman többek között erre a megállapodásra alapozva fogalmazta meg az argentin vezetés elleni vádjait.
Nisman a kongresszusi meghallgatása előtt meghalt, de még napokkal korábban kiderült, hogy jelentésében az elnököt, Héctor Timerman külügyminisztert és más tisztviselőket is azzal vádolt, hogy az Irán és Argentína közötti kereskedelmi megállapodások érdekében, titkos egyeztetések alapján akadályozták a nyomozást az 1994-es ügyben.
Az ügyész többek között azzal vádolta az elnököt és a külügyminisztert, hogy olyan tervet dolgoztak ki, amivel szavatolták volna az iráni tisztviselők büntetlenségét, Argentína pedig búzát adhatott volna az országnak kulcsfontosságú olajért cserébe. Az ügyész vizsgálat indítását kérte Fernández ellen, miután állítása szerint telefonbeszélgetésekről készült hangfelvételek is megerősítették a gyanúját. Nisman korábban azzal is megvádolta Iránt, hogy egy terroristahálózatot épít ki Latin-Amerikában az 1980-as évek óta.
Sokat még nem tudnak
„Lehet, hogy nem élem túl ezt" – mondta a helyi médiának egy nappal a halála előtt. Az biztos, hogy Nisman számos fenyegetést kapott a halála előtti napokban és hetekben, de a hatóságok először mégis az öngyilkosság irányában vizsgálódtak. Viviana Fein ügyész szerint Nisman halála gyanús volt ugyan, de nem találtak idegenkezűségre utaló nyomot, habár azt nem zárta ki, hogy esetleg öngyilkosságba hajszolták a férfit. A kezén ugyan nem volt lőpornyom, de az ügyész szerint ez sem rendkívüli, mert a 22-es kaliberű pisztoly esetében előfordulhat ilyen. A fegyverről még annyit tudni, hogy Nisman egy nappal halála előtt kérte kölcsön egy neki dolgozó szakértőtől a pisztolyt.
Fein azt is elmondta, hogy nem találtak arra utaló nyomot, hogy az ajtókat feszegették volna, vagy betörtek volna a lakásba.
A nyomozók szerint három lehetséges úton lehetett bejutni:
- a főbejáraton, amit egy elektromos zár nyitott, és még az anyja sem ismerte a kódot.
- egy szolgálati bejáraton, ami a lakatos szerint ugyan be volt csukva, de nem volt kulcsra zárva, pedig a kulcs belülről a zárban volt.
- a szellőzőn keresztül. Az ebben talált ujjlenyomatokat, mert hogy voltak, még vizsgálják.
Nem volt a lakásban búcsúlevél, állítólag hagyott viszont egy üzenetet a bejárónőnek, hogy mit kell bevásárolnia. A barátai, rokonai szerint semmi nem utalt arra, hogy Nisman véget akarna vetni életének. A nyomozás a Buenos Aires Herald szerint most ott tart, hogy az ügyészség kikérdezi az épület biztonsági őreit, valamint Nisman kollégáit, akikkel az AMIA-ügyön együtt dolgozott. Nismannak tíz testőre volt, de általában a ház körül álltak, bent nem jártak.
Az elnök a titkosszolgálatra mutogat
Az elmúlt másfél hétben közben már több fordulatot is vettek a Nisman halálát körülölelő találgatások, és megszaporodtak az összeesküvés-elméletek. Sokan mindjárt furcsállták, hogy a titkosszolgálatokat felügyelő miniszter, Sergio Berni az elsők között érkezett a helyszínre, és már nem sokkal az ügyész halála után is nyíltan utalt az öngyilkosságra, hogy aztán a boncolás és a nyomozás megállapításai után alakítson álláspontján.
Nagyot fordult a világ Fernández elnökkel is, aki először még a Facebookon sajnálkozott: „Mi késztethetett arra egy embert, hogy szörnyű döntésként véget vessen a saját életének?" Utána viszont egy éles fordulattal már gyilkosságra utalt, ami azonban az elnök szerint az argentin vezetés ellen irányult. Az elnök szerint Nismant szándékosan félrevezették, hogy nyilvánosan megvádolja őt, aztán pedig eltették láb alól – amivel megint rá próbálták terelni a gyanút.
Az elnöki hivatal elmélete szerint a Secretaría de Inteligencia (SI) menesztett ügynökei követték el a gyilkosságot, vagy magukat a hírszerzés tagjának kiadók próbálhattak összejátszani ellene.
Mint hétfői tévébeszédében elmondta, komoly problémát jelent, hogy a titkosszolgálatok lényegében ugyanabban a rendszerben működnek, mint az 1983-ig hatalmon lévő katonai junta alatt, ezért törvényjavaslatot nyújt be az 1946-ban alapított SI lecserélésére egy új, Szövetségi Hírszerző Ügynökségre (AFI). Annyi biztos, hogy Fernández már decemberben hozzányúlt az ügynökséghez, amikor menesztette az SI három fontos vezetőjét is, mert szerinte nem voltak elég lojálisak a kormány felé. Az ellenzéki bírálatok szerint viszont éppen a Nismannak segítő vezetőket távolította el akkor.
Az elnök azóta is hangsúlyozza, hogy semmilyen titkos megállapodást nem kötöttek Iránnal, és mindent tagad a külügyminiszter is. Timerman azt mondta, hogy a vádaskodással próbálták destabilizálni a helyzetet kilenc hónappal az elnökválasztás előtt, amin Fernández egyébként már nem indulhat, mert lejár második ciklusa is. A gazdasági nehézségek mellett azonban ez az ügy is alaposan rányomhatja a bélyegét az elnökválasztási kampányra.
Az argentin sajtóban többen, például a Buenos Aires Herald üdvözölte Fernández döntését, mert szerintük régóta érett már a reform. Habár így is többen attól tartanak, csupán névváltoztatásról lesz szó. Az El Cronista azt emelte ki, hogy az elnök megjelenése a tévében színpadias volt. Fehér ruhában, eltört bokáját jól láthatóan megmutatta, miközben korábban gondosan ügyelt rá, hogy ez ne forduljon elő. A La Nacion szerint egyértelműen sebezhetőnek mutatta magát.
A Clarin napilap szerint a kormány végül arra a Diego Lagomarsinóra akarja kenni az ügyet, aki kölcsönadta Nismannak a pisztolyát. A férfinak mindenképpen bíróságra kell majd mennie, miután megvádolták, amiért odaadta a pisztolyát egy olyan embernek, akinek nem volt fegyvertartási engedélye.
A tüntetők pedig az elnökre
A múlt héten utcára vonuló tüntetők viszont egyértelműen Fernándezt és a kormányt okolták Nisman haláláért. „Elég volt, Cristina!", állt az elnöki palota és az 1994-es támadás után újraépített zsidó kulturális központ előtt felvonulók tábláin, többen pedig „Gyilkos, gyilkos!" skandálással vonultak oda. A párizsi Charlie Hebdo elleni támadás után elterjedt Je suis Charlie formájára „Én is Nisman vagyok, engem is megöltök?" kérdésekkel teleírt táblák is feltűntek a tömegben. „Szerintem manapság, a mai technikával nem nehéz bejutni, aztán kimenni egy lakásból bármiféle nyom nélkül" – mondta az egyik diák. Ha nem is a kormányt tették közvetlenül felelőssé, de többen úgy vélték, a hatóságoknak meg kellett volna védeniük Nismant bármilyen támadás ellen.
Több ellenzéki politikus is megszólalt, Elisa Carrio azt mondta a Clarin napilapnak, hogy meggyőződése szerint Nismant meggyilkolták, és a kormánynak szerepe volt a halálában. A Nismant a kongresszus elé idéző Patricia Bullrich képviselőnő, a hírszerzési bizottság egyik ellenzéki tagja az ügyész halálát súlyos támadásnak nevezte az ország intézményrendszere ellen. Emellett felháborítónak nevezte, hogy 2013-ban felmerülhetett, hogy Irán és Argentína együtt vizsgálja ki az 1994-es támadás körülményeit, „ez olyan, mintha az amerikai kormány felkérte volna Bin Ladent, hogy vegyen részt a 2001. szeptember 11-i terrortámadások kivizsgálásában."
Vagy rejtélyes erőkre
Horacio Verbitzky, ismert argentin újságíró és emberi jogi aktivista korábban sokszor sürgette a kormányt, hogy vizsgálják ki az AMIA elleni ügyet, de szerinte Nisman vádjai nem mind álltak meg. Verbitzky szerint nem próbálta Fernández elnök és Timerman töröltetni az iráni tisztviselők elleni elfogató parancsot. Az újságíró az Interpol egyik volt vezetőjének levelére hivatkozott, amiben állítólag méltatta a kormány szerepét az 1994-es támadások elkövetőinek felkutatásában. „Nem fogok találgatni, mert nem tudom, ki ölte meg őt, de igen, lehetnek 'sötét erők' ebben az országban a háttérben" – mondta a BBC-nek. A BBC szerint ezzel olyan befolyásos, a titkosszolgálatokban és a kormányzati intézményekben helyet foglaló szereplőkre utalhatott, akik már évtizedek óta befolyással bírnak.
A helyzet kiszámíthatatlanságát jelzi az is, hogy Izraelbe menekült a Nisman haláláról először beszámoló argentin-izraeli újságíró, Damian Pachter, aki állítása szerint életveszélyes fenyegetéseket kapott az elmúlt napokban. Az újságíró szerint titkosügynökök is követték, a feltört Twitterére pedig a nevében raktak ki hamis üzeneteket.
Nem bíznak a gyors feltárásban
„Nem igazán valószínű, hogy kiderül az igazság ebben az ügyben" – mondta Álvaro Herrero, a Laboratory for Public Policies kutatóintézet elemzője. A BBC szerint a közvélemény-kutatások is arra utalnak, hogy a lakosság legnagyobb része nem várja, hogy valaha is világos lesz, ki ölhette meg Nismant, ahogy az általa vizsgált támadás ügyében sem sikerült senkit bíróság elé állítani. Ráadásul a szélsőségesen polarizált argentin közvéleményben sokan pusztán pártszimpátia alapján sorakoztak fel a mostani ügyben is.
Egyelőre nem tudni, mi lesz a sorsa Nisman jelentésének, sem pedig azt, meddig tartanak a tüntetések. A keddi hivatalos holokauszt megemlékezések előtt Fernández találkozott az 1994-es merényletben elhunytak családtagjaival, állítólag arról volt szó, hogyan folytatódik majd a vizsgálat, és ki veszi át Nisman helyét. A helyi zsidó vezetők szerint viszont a kormány nem kezelte megfelelően a helyzetet, és tiltakozásul nem is vettek részt az állami megemlékezéseken.
Az ügyész halála újból megkérdőjelezheti az argentin intézményekbe vetett bizalmat is. A Latinobarómetro által készített felmérés szerint csak az argentinok harmada bízik a rendőrségben és az igazságszolgáltatásban. Az Economistnak nyilatkozó elemző szerint ennek megvan az oka, mivel például politikusok elleni korrupciós ügyek évek óta következmények nélkül húzódhatnak.
Ebben a cikkben a téma érzékenysége miatt nem tartjuk etikusnak reklámok elhelyezését.
Részletes tájékoztatást az Indamedia Csoport márkabiztonsági nyilatkozatában talál.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!