Osztrák rendőrök jönnek a magyar határ védelmére

Koszovó az Európai Unió tagállamainak a segítségét kéri állampolgárai tömeges kivándorlásának a megállításához: Skender Hyseni koszovói belügyminiszter csütörtökön osztrák kollégájának, Johanna Mikl-Leitnernek Bécsben azt mondta, hogy az EU-tagállamainak, így Ausztriának mihamarabb vissza kellene küldenie a koszovói illegális bevándorlókat hazájukba.

Januárban 1029 koszovói állampolgár nyújtott be menedékkérelmet Ausztriában, írja az MTI. Mindenesetre nagyon kevés az esély arra, hogy az osztrák hatóságok úgy ítélnék meg, a koszovóiakat megilleti a menekülteknek járó nemzetközi védelem joga, mivel a balkáni ország "biztonságos származási országnak" számít.

Mikl-Leitner azt mondta, a jövőben a koszovóiak menedékkérelmeit gyorsított eljárásban, tíz napon belül szeretnék elbírálni, és az elutasított kérelmezőket kéthetente repülőgépen küldenék vissza hazájukba.

A koszovói belügyminiszter őszinte hangot ütött meg: "mindannyian tudjuk, hogy Koszovó nem tudja a legjobb feltételeket biztosítani a megélhetéshez, viszont biztonságos országnak számít".

Mikl-Leitner azt is hangsúlyozta, igyekszik meggyőzni jövő heti pristinai látogatásán a koszovóiakat arról, hogy ne is próbálkozzanak Ausztriában menedékstátust kérni, mivel arra semmi esélyük nincsen. Az osztrák belügyminiszter szerint az embereknek meg kell mondani az igazat, mivel sok pletyka és hazugság kering erről. A koszovóiak gyakran minden vagyonukat eladják, s azután még kevesebbel térnek vissza hazájukba.

A szerbek is bekeményítettek

A szerb kormány csütörtökön közölte, a koszovóiak menekültáradatát fokozottabb határvédelemmel sikerült megfékezni. A B-92 belgrádi televíziós csatorna arról számolt be, hogy az elmúlt két napban a Bela Zemlja-ikoszovói határátkelőnél nem regisztráltak kivándorlókat szállító buszokat. Korábban ezen a határállomáson naponta 300-400 ember kelt át. A közelben lévő dél-szerbiai Bujanovac buszpályaudvaráról előtte naponta 4-5 busz indult útnak koszovói albánokkal az észak-szerbiai Szabadka felé.

Hyseni leszögezte, hogy Pristina nem akarja lezárni határait a kiutazók előtt, és felszólította Ausztriát, valamint a schengeni övezet további tagállamait, lazítsanak a koszovóiak számára érvényben lévő vízumfeltételeken, és tegyék számukra lehetővé a legális beutazást. Ezzel megszűnne az illegális határátlépés és az EU tudná a beutazók számát is - érvelt Hyseni.

Mikl-Leitner visszautasította a kérést, s kifejtette, először a koszovói gazdasági helyzetet kellene stabilizálni, és kevesebb embernek kellene Koszovóból menedékkérelmet benyújtania Ausztriában.

Osztrák rendőrök Magyarországon

Bécs elsősorban a szerb-magyar határ megerősítését célozta meg. Az osztrák belügyminiszter megjegyezte, hogy Magyarország a Frontex európai határvédelmi ügynökségnél a határvédelmi erők megerősítését kérte, Bécs és Berlin pedig segíteni akar a magyar kormánynak. Jelenleg már öt osztrák tisztségviselő teljesít szolgálatot a szerb-magyar határnál a Frontex keretében, és további tizenöt rendőr már készenlétben áll.

A  koszovóiak túlnyomó többsége gazdasági okok, a totális mélyszegénység és az abszolút nyomor miatt jön elKoszovóból - jelentette ki az MTI-nek adott interjújában az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) magyarországi szóvivője.

A lakosság túlnyomó többsége rendkívüli nyomorban és kilátástalanságban él, ami magyarázza, hogy az emberek télen, kisgyermekekkel is útnak indulnak. Vannak ugyan más indokok is, vannak például olyan behatárolható kisebbségi népcsoportok - például a koszovói romák -, amelyek diszkriminációnak vannak kitéve, és ezért megalapozottan állíthatják, hogy életük veszélyben van. 

Az Menekültügyi Főbiztosság szóvivője kritikusan nyilatkozott két olyan ügyben is, amelyekről Rogán Antal a héten sajtótájékoztatót tartott. Rogán egyből lecsukná az országba érkező menedékkérőket, és csak indokolt esetben kerülnének szabadlábra. Emellett hermetikusan zárná le az ország határait. 

Simon Ernő  fontosnak nevezte  Magyar ország határainak nyitva tartását.  Rámutatott, hogy 1951 óta létezik a genfi menekültügyi egyezmény, amely az UNHCR működésének alapját képezi. Utalt arra, hogy Magyarország 1989-ben csatlakozott az egyezményhez. Mindegyik aláíró ország kötelezettsége a menedékjogot kérők beengedése, utána pedig annak kivizsgálása, hogy a kérelem megalapozott-e vagy sem - jelentette ki.

A szóvivő elmondta azt is: az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának hivatalos iránymutatásai vannak arra vonatkozóan, hogy a menekültügyi őrizet, azaz a menedékkérők őrizetbe vétele csak a legvégső eszköz lehet, az csak rendkívül kivételes esetekben alkalmazható. A kormányoknak számításba kell venniük a lehetséges alternatívákat, például az óvadék intézményét - tette hozzá.