Közleményében a grúz főügyészség hangsúlyozza, "annak ellenére, hogy a két ország között kiadatási egyezmény van, az ukrán fél nem szánta rá magát, hogy együttműködjön a grúz féllel (...) és nem hajlandó kiadni őt Grúziának", írja az MTI.
Korábban nemzetközi bírálatokat váltott ki, hogy a 2012-ben történt kormányváltást követően a Szaakasvili-féle vezetés több tagja ellen is büntetőperek indultak Grúziában. 2014 augusztusában vádat emeltek a volt elnök ellen egy grúz parlamenti képviselő elleni 2005-os fegyveres támadás szervezése, valamint 8,83 millió lari (5 millió dollár) közpénz jogosulatlan elkötése miatt 2009-2012 között.
Szaakasvili 2004 januárja és 2013 novembere között volt Grúzia elnöke. 2013 novemberének közepén külföldre távozott, azóta jórészt az Egyesült Államokban és Ukrajnában tartózkodik.
A jelenleg Ukrajna területén tartózkodó volt grúz államfőt Petro Porosenko ukrán elnök a múlt héten a kormányzati reformokkal foglalkozó nemzetközi tanácsadói testülete vezetőjének nevezte ki. Szaakasvili már eddig is adott alkalmi tanácsokat Kijevnek az ukrán válság során.