Potyognak a bombák, remeg a ház

Jemenben az elmúlt hónapokban a végletekig kiéleződött a szunnita-síita feszültség, a konfliktus pedig egészen új dimenziót kapott, miután Szaúd-Arábia más szunnita országokat maga köré gyűjtve légi csapásokat kezdett a szomszédos országban, amellyel közös határán falat is kiépít.

A lakosság nagyjából 24 százalékát adó húthik már tavaly szeptemberben elfoglalták a fővárost, azonban januárban megindultak a déli Áden kikötője felé is, mert úgy vélték, nem kapnak elég nagy szerepet az új alkotmány kidolgozásában és az új kormányban.

A harcok március végén elérték a kikötővárost. Az 1990-ben egy északi és egy déli országrész egyesítéséből létrejött Jemen soha nem volt igazából egységes, a déliek is szemben állnak az északi résszel, és törzsi ellentétek is feszülnek a háttérben. Közben az országban a lábát megvető jemeni al-Kaida és az Iszlám Állam húzhatja a legnagyobb hasznot a jemeni káoszból.

És így éli meg ezt egy kint rekedt magyar

"Mindenki traumatizált az éjszakai bombázásoktól, a folyamatos hangos lövöldözésektől és a brutális képektől, amiket az ádeni harcokról mutatnak. Ádenben, Szánában, Taizban vannak még magyarok, akik mindezek ellenére nem akarják föladni az itteni egzisztenciájukat és családjukat" - mesélte egy Jemenben élő magyar az Indexnek, akit a csütörtöki állapotokról kérdeztünk. Biztonsági okokból nem szerette volna, ha a neve nyilvánosságra kerül. 

Mi a helyzet most Jemenben a magyarokkal? Mit tud a többiekről?

Minden magyar család rendben van, körbetelefonáltam mindenkit. Mindenki készenlétben várja a hívást, hogy mikor indulhatunk. A város utcáin alig van forgalom, nincs benzin. Szerencsére van víz. Legalábbis nálunk. Élelmiszer fogytán van a boltokban, mert mindenki bespájzolt, amit csak tudott. A bankok már egy hete nem tudnak se dollárt, se eurót kiadni. A vízellátás egyelőre a szokásos: hetente 1-2 napon van vezetékes víz, amit mindenki ciszternákban vagy víztartályokban tárol. Öt napig szünetelt a szemétszállítás, de tegnap óta megint működik. A villany már egy éve gyatra. Nálunk egész éjjel nincs, nappal csak két-háromszor van egy-két órára. 

Mit éreznek a harcokból civilként?

Ebben a pillanatban potyognak a bombák, remeg a ház. Katonai célpontokat lőnek, mi, remélem, biztonságban vagyunk. Két napja várjuk, hogy az IOM (nemzetközi menekültügyi szervezet) kereszülboxolja a repülőnket. A rijádi követség emberfelettit teljesít két hete éjjel-nappal, hogy kivihessenek minket. 

A Külgazdasági-és Külügyminisztérium szerint 31 magyar állampolgár van jelenleg Jemenben. Pontos ez a szám?

Igen, pontos.

Vannak köztük gyerekek, esetleg betegek?

A társaság kétharmada gyerek, tehát majdnem húsz gyerek van, beteg nincsen. Négy férfi van, a többi nő. 

És most hol vannak? 

Mindenki a saját otthonában van, mindenki maga oldja meg az utat a reptérre. 

De nem veszélyes az utcára menni? Mennyire vannak fenyegetve a magyarok külföldiként?

A városban többen mászkálnak Kalasnyikovval, mint régen. De ez most ránk nem veszélyes. A lakosság nagyon fegyelmezett, nincs nagyobb bűnözés, mint békében. Sokan falura költöztek, a lakások üresek, mégsincsenek rablások. A kávéházak napközben tele vannak.

Kikkel vannak kapcsolatban a magyarok? Kik szervezik a menekítést?

Az IOM (nemzetközi menekültügyi szervezet) evakuál, a rijádi magyar külképviselet szervezésével. A rijádi diplomatáink több mint tíz napja folyamatosan dolgoztak, az ünnepek alatt is, hogy kimenekítsenek minket. Először a gyerekeket, betegeket viszik. Kartúmba, Szudánba visznek minket, onnan mindenki maga oldja meg, ki merre. Tizenöt kilónyi csomagot vihetünk magunkkal. Egyébként a külügy Budapesten is két hete folyamatosan kapcsolatban van a nemzetközi szervezetekkel, az EU-val, az ENSZ-szel és számos külföldi ország magyar nagykövetségeivel.