1928-as, mégsem ócska a milánói villamos

A nyáron megnéztük, hogy egy átlagos horvát-adriai szigeten mik maradtak az egykori jugoszláv autócsodákból. Meglepően sok Zastava 101-es, 750-es, Yugo, szlovén R4-es vagy boszniai Golf fut.

Hogy Olaszország déli részén mi a helyzet, azt nem tudom, de északon már alig-alig lehet belefutni egy-egy muzeális személyautóba. Amibe mégis, arról messziről ordít, hogy nem mindennapi használatra, hanem hobbiautózásra van szánva. Itt van például ez a Fiat 500-as kis gyönyörűség, aminek kiesett az egyik lámpája.

És több példát nem is tudnék sorolni. Sehol nem láttunk Alfa Giuliát, Fiat 127-est, 850-est, Lancia Betát, de még egy vacak kis Ferrari 330 GTC se jött velünk szemben. Maradt hát a villamos.

Igen, a villamos. Milánóban ugyanis a mai napig fut vagy száz darab 1928 körül gyártott Peter Witt. A villamos minden különösebb komfortot nélkülöz, mégis fürge, viszonylag csendes. Az ülések egymással szemben vannak kialakítva, mint nálunk a metrón, rajtuk semmilyen huzat nincs, mégsem kényelmetlenek. Egy baj van csak a villamosokkal: nem alacsonypadlósak. Sőt, az ajtónyílások közepén függőleges kapaszkodók teszik még reménytelenebbé a babakocsival való felszállást.

Ezzel együtt csodálatos kocsikról van szó. Lám, ami régi, azt nem feltétlen kell kidobni. A város így egy kicsit olyan, mintha egy szabadtéri közlekedési múzeum lenne.

És hogyan kerültek ezek a kocsik Milánóba? Az amerikai Peter Witt az első világháború kitörésének évében építette meg első villamosát, majd elárasztotta velük az amerikai Clevelandet, majd a kanadai Torontót.

A milánói villamosokat Peter Witt licence alapján 1927 és 1930 között gyártották, és eljutottak ezek a kocsik Torinóba, Nápolyba, Madridba, sőt, Ausztráliába, Mexikóba, Puerto Ricóba is. De még a volt Szovjetunióban is lehetett találkozni a Peter Wittekre megtévesztésig hasonlító amerikankákkal. Egy Kondratyev nevű mérnök ugyanis a harmincas évek elején, a sztálini terror hajnalán Amerikába utazott, ahol módjában állt tanulmányozni és lemásolni a dizájnt.

És hogy milyen villamosok vannak még Milánóban? A teljesség igénye nélkül ott van a szögletes hetvenes évek jegyében a Fiat Ferroviariánál és Stangánál tervezett 4900-as sorozatszámú villamos, ami a milánói körgyűrűn járt volna a felszínen, de ahol a mai napig trolibuszok szolgálnak.

A 7100-as sorozattal az AnsaldoBreda jött ki, 2002 és 2009 között 47 darabot gyártottak a városnak.

És a legmodernebb széria, a 7600-as, ezeket 2008–09-ben gyártották.

A milánói villamostúrát mindenkinek csak ajánlani tudom. Milánóba vagy a közeli Bergamóba viszonylag olcsón juthatunk el fapados géppel, Milánóban pedig érdemes 24 órás (4,5 euró) vagy 48 órás (8,25 euró) jegyet vásárolni, ami a városhatáron belül  az összes milánói közlekedési eszközre érvényes. Díjszabás itt>>