Ilyen lenne Románia a finn nyelvtörvénnyel
Hány magyar nyelvű adminisztratív egység lenne Romániában, ha a finn nyelvtörvény volna érvényben? – ezt vizsgálta meg blogjában Arnold Platon.
A romániai elemző szerint a számok ugyan mások, de az etnikai arányok nagyon hasonlók Romániában és Finnországban, így az összevetés nem alaptalan. A többség mindkét országban 91 százalékos, a svéd kisebbség aránya a finneknél 5,6, a magyaroké Romániában 6,1 százalék – elemezte a Transindex.
A finn szabályozás szerint egy adott adminisztratív egységben az lehet hivatalos nyelv, amelynek hordozói a lakosság legalább 8 százalékát képviselik.
Ennek alapján Finnországban 399 finn, 21 kétnyelvű, de finn többségű, 23 kétnyelvű, de svéd többségű és 3 svéd közigazgatási egység létezik, a különleges státuszú Åland szigetek mellett.
Ennek alapján Romániában lenne
- 2776 román nyelvű
- 224 kétnyelvű, de román többségű
- 108 kétnyelvű, de magyar többségű
- 119 magyar nyelvű közigazgatási egység
A Románia „finnesített nyelvi térképét itt tekintheti meg
Ötből négy romániai ellenzi
A CSCI közvélemény-kutató szerdán közzétett felmérése szerint azonban kevés esélye volna egy ilyen szabályozásnak Romániában: az ország felnőtt lakosságának 80 százaléka ellenezne bármiféle területi autonómiát Románia magyarlakta részein – írta az MTI.
A román nacionalizmust vizsgáló kutatás szerint a lakosság 30 százaléka tekinthető kifejezetten magyarellenesnek. Ők bizalmatlanok a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel szemben, és nem szeretnének magyar emlékműveket sem látni Erdélyben.
A nyugdíjasok és az értelmiségiek 35 százaléka sorolható ebbe a csoportba, és az erdélyi nem magyarok 40 százaléka. Itt tehát nem érvényesül az a tétel, hogy azok az ellenségesebbek, akiknek nincs személyes kapcsolatuk a többnyelvű kulturális térséggel.
Magyarországgal szemben a lakosság 77, Oroszországgal szemben 84 százalék bizalmatlan, míg az EU-ra 69, az Egyesült Államokra 62 százalék tekint bizalommal.