Most a malájok zavarták vissza a nyílt tengerre a menekülteket

Ötszáz, a tengeren hánykolódó menekültnek adtak élelmet és vizet, majd „utukra engedték” őket a maláj hatóságok szerdán – ezt  Wan Junaidi Jaafar, Malajzia egyik miniszterhelyettese közölte. 

„Mit várnak el tőlünk?” – tette fel a költői kérdést Jaafar, aztán meg is mondta, hogy „nagyon kedvesek azokkal az emberekkel, akik betörnek a határaikra”, „emberségesen” bánnak velük, de akkor sem kívánatosak Malajziában. 

A maláj hatóságok előző éjjel egy másik hajót is visszafordítottak Langkawi szigetéhez közel, azon a hajón 300 menekült volt. Ezt két maláj hivatalnok közölte, de név nélkül, mert a feletteseik megtiltották nekik, hogy a sajtóval beszéljenek erről. 

Előzőleg az indonéz hatóságok játszották el ugyanezt.  Az indonéz tengerészet hétfőn elvontatott egy partjai felé tartó hajót, melyen 400 mianmari, illetve bangladesi menekült hánykolódott. Az MTI tudósítása szerint a hajót feltöltötték üzemanyaggal, és ivóvizet, valamint élelmet adtak a rajta lévőknek, majd a nemzetközi vizekre irányították őket. A tengerészeti szóvivő indoklása szerint: 

Nem kényszerítjük őket arra, hogy bármely más országba, akár Malajziába, akár Ausztráliába menjenek, mert ez nem a mi problémánk. Nekünk arra van gondunk, hogy ne jöjjenek Indonéziába, mert nem ez volt az úti céljuk.

Jeff Labovitz, a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) thaiföldi irodájának vezetője kedden Bangkokban azt mondta: mintegy nyolcezer rohingja és bangladesi menekült hánykolódik Thaiföld, Malajzia és Indonézia partjai közelében a nyílt vízen, részben hajózásra alkalmatlan lélekvesztőkön, ellátás nélkül, miután az embercsempészek tengerre viszik, majd elhagyják ezeket a bárkákat, írja az MTI. Az AP hírügynökség tudomása szerint több mint 1600 menekültet biztonságba helyeztek, de mintegy hatezren továbbra is szorult helyzetben vannak.

Úgy tűnik azonban, hogy a környékbeli kormányzatok egyike sem látja szívesen a menekülteket. Attól tartanak, hogy ha néhányuk számára menedéket nyújtanának, képtelenek lennének megállítani a szegény és tanulatlan illegális bevándorlók áradatát.

A muzulmán vallású rohingják többsége - mintegy 730 ezren - főként a nyugat-mianmari Rakhine államban él, és a világ egyik legüldözöttebb kisebbsége. A rohingjákat az 1982-ben elfogadott mianmari állampolgársági törvény nem ismeri el etnikai csoportként, és gyakorlatilag megfosztja őket az állampolgárságtól. A kisebbség tagjai naponta kénytelenek diszkriminációval szembesülni: nincs tartózkodási engedélyük, nem gyakorolhatják szabadon a vallásukat, sőt a mozgásban is korlátozzák őket.