Orbán: Magyarországot őrizzük meg magyar országnak
Élő
A magyar miniszterelnök személyesen vett részt a vitán, amelyet „A magyarországi helyzetről” tarottak kedden délután az Európai Parlament plenáris ülésén. A közös EU-s menekültpolitika hívei nem tudták meggyőzni Orbán Viktort, hogy a tagállamok egyedül nem képesek kezelni a bevándorlók tömegeit. A magyar miniszterelnök nem volt hajlandó kijelenteni, hogy nem fogja bevezetni Magyarországon a halálbüntetést, ehelyett azt mondta, hogy ezt a kérdést is, a bevándorlás ügyével együtt, vissza kell utalni a nemzeti kormányok és törvényhozások hatáskörébe, mert ott jobb helyen vannak. Orbán szerint a cél az volt, hogy kezdődjön vita.
Guy Verhofstadt, a liberálisok frakcióvezetője feltüzelten beszélt. Sorozatos provokációkat említett: illiberális demokrácia, energiaellátási szerződés az oroszokkal, és most a halálbüntetés. Lobogtatta a nemzeti konzultáció kérdőívét, és uszítónak nevezte. A felszólalása végén megkérdezte, hogy Orbán Viktor vajon elfelejtette, hogy az 56-os menekülteket befogadta Európa.
A nemzetközi egyezmények természetesen nem isteni kinyilatkoztások, szögezi le Martin Schulz, az EP elnöke. Van azonban egy isteni kinyilatkoztás, emlékeztet: az, hogy nem szabad embert ölni.
Veszélyes hozzáállás, ha azt mondjuk, hogy tárjuk szélesre a kapukat, és tegyünk úgy, mintha nem lenne semmi probléma. A kvóta csak ösztönözni fogja az embercsempészeket és még több illegális bevándorló fog érkezni Európába. „Kvóta helyett meg kell engedni az egyes tagállamoknak, hogy maguk döntsenek a kérdésről" – mondta. Szerinte vissza kellene adni a tagállamok kezébe a jogot, hogy megvédhessék saját határaikat.
Keresztény, nemzeti kormány vagyunk, van a szívünkben irgalom, mondta. A valódi menekülteket mindig befogadtuk. A bevándorlók azonban nem menekültek, mondta. Szerinte meg kell különböztetni a menekülteket azoktól, akik csak jobb megélhetés reményében jönnek Európába.
„Ami a politikai kérdéseket illeti, Magyarországot az EU jogállamiság röntgenével a legtöbbször átvilágított tagországként tarthatjuk számon" – mondta Orbán. A problémák nem magyar problémák, hanem európaiak. Törvényes rend, közbiztonság, bevándorlás, ezek közös jövőnk sorskérdései, ezek megválaszolásán múlhat, hogy milyen uniót hagyunk majd az utódoknak, mondta
„Nem szeretjük sem a locsogást, sem a mellébeszélést. Egyenesen beszélünk a bevándorlásról, a halálbüntetésről" – szerinte az eddigi, píszinek mondott diskurzus nem vitt közelebb a megoldáshoz. „Mi magyarok azt szeretnénk, ha Európa az európaiaké lenne. Magyarországot pedig meg szeretnénk őrizni Magyar-országnak" – mondta.
„Azért jöttem ma önök közé, mert önök itt Strasbourgban hazámról, Magyarországról beszélnek. Mindig megtisztelőnek tartom ezt, és kötelességemnek érzem felszólalni a magyarok ügyében" – mondta. Emlékeztetett rá, hogy a magyarok népszavazással döntöttek az EU-tagság mellett. Ő azt szeretné, ha az EP Magyarország gazdasági sikereire lenne kíváncsi. Csökkent az államadósság, 7 százalék alatt van a munkanélküliség, és három éven belül elérjük a teljes foglalkoztatottságot, sorolta.
Most jön Orbán Viktor, innentől már kevesebb spontán hozzászólás lesz.
Balczó Zoltán, a Jobbik EP-képviselő nem érti, mi indokolja ezt az ülést. Szerinte az EP nem tartja tiszteletben a saját értékeit, például a véleménynyilvánítás szabadságát:
Azt is meg akarják mondani, hogy ha kérdez egy kormány, mit kérdezzen a kormány.
Balczó azért nem felejti, hogy egy ellenzéki párt képviselője, és hozzáteszi, hogy ő maga se költene 1 milliárd forintot a nemzeti konzultációra. És dühösen még azt is elmondja, hogy a retorika ellenére az Orbán-kormány megfelel az unió elvárásainak. A Fideszt inkább azzal vádolja, hogy még így is túlságosan integrációpárti, és tökéletesen belesimul a Néppárt soraiba és megfelel az elvárásaiknak.
A jobbikos kapott egy kérdést is: igaz-e, hogy egy melegjogi aktivistát megfenyegetett a Jobbik halálosan. Balczó ezt tagadja, és elmondja: soha semmilyen fenyegetést nem tett a párt. Legfeljebb arról volt szó, hogy a homoszexualitás túlzott mértékű propagálásával szállt szembe.
A tagállamoknak tiszteletben kell tartania az EU-s értékeket, akkor is, amikor már csatlakoztak, nemcsak előtte, kiabálja Laura Ferrara, a radikális jobboldali frakció, az Európa a Szabadságért és a Demokráciáért nevében. Orbán Viktornak a populizmust veti a szemére. Úgy tűnik, hogy a Fidesznek jobbról sokkal vehemensebb támadója akadt, mint a baloldalról.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!Rebecca Harms, a zöldek elnöke azt mondta, először nem akart hinni a fülének, amikor a halálbüntetésről szóló vitát hallotta. A nemzeti konzultáció stílusa, nyelvezete pedig nem járul hozzá, hogy komolyan felvessék a bevándorlás problémáját. „Ez csak arra jó, hogy heccelje az embereket, nem a megoldás felé vezet" – mondta.
Mindkét témában eltávolodtak az Európai értékektől, vélte Harms. Szerinte fontos kérdés, hogy mi lesz az EU-val, ha egyes tagállamok eltávolodnak az európai értékektől? Szerinte fontos, hogy az EU kezdjen párbeszédet több tagállammal, ne csak Magyarországgal, hanem más tagállamokkal is. Fontos lenne, hogy valóban garantált értékek legyenek az európai értékek. Spanyolországi, franciaországi példákat mondott, de letelt az idő.
A sokadik ilyen vita ez már az EP-ben, korábban el is hangzott, hogy ötször járt már itt Orbán Viktor. Korábban a médiatörvény, az új magyar alkotmány, az alkotmány módosításait magyarázta a képviselők előtt. Ennek a vitának, ahogy a korábbiaknak, sincsen jogi jelentősége, nem vezet szankciókhoz. Viszont ezek az alkalmak járultak hozzá eddig is, hogy a magyar kormány intézkedései nagy nyilvánosságot nyernek Nyugat-Európában.
A ma délutáni eszmecsere után összeállítanak majd egy állásfoglalást az EP-képviselők, amit három hét múlva szavaznak majd meg. Az Európai Zöldek frakciójának a kérése volt, hogy szülessen hivatalos állásfoglalás.
Nem jó, ha az Európai Parlament ítélőbírósággá változik, vélekedik a brit konzervatív Timothy Kirkhope. Szerinte nem kellene bevatkoznia az Európai Parlamentnek a tagállamok belügyeibe. A DK-s Niedermüller Péter nekiszegezi a kérdést: „Szeretné, hogy az ön hazájának a miniszterelnöke illiberális demokráciát szeretne építeni az ön országában? Egyetértene vele?" „Végső soron ez az én ügyem, és a brit választók ügye" – ugrik félre a golyó elől Kirkhope.
Pitella úgy reagált, hogy nem mindegy, hogy ki beszél bizonyos ügyekről. Ha a miniszterelnök vet föl egy témát, annak súlya van.
Spontán kérdésekkel szedik szét a felszólalási rendet. Volt egy kis kavarodás. Martin Schultz elnök „Gál Pelczné Ildikónak" adott szót kérdésre. Pelczné Gáll Ildikó fel is állt, habár mint mondta, nem kért szót. Schultz gyorsan hozzátette, hogy hiba történt, Gál Kingának kellett volna felszólalnia, csak sikerült egybemosni a két nevet. Végül azért Pelczné kérdezett a szocialista Gianni Pitellától. „Igaziból nem szerettem volna kérdést föltenni, de megkérdezem akkor Pitella urat, hogy hol van az a lista, ahol le van írva, hogy milyen témákról lehet és milyen témákról nem lehet beszélni az Európai Parlamentben?" Hogyha a bevándorlás és a halálbüntetés kérdései csak puszta provokáció, mondta.
Pitella után Ujhelyi István kapott szót, és Manfred Webertől kérdezte meg, mi a véleménye Kövér László nyilatkozatáról, amiben azt mondta, szerinte Európa most nem létezik, az EU egy elfuserált intézményrendszer. Weber szerint Magyarországon a polgárok egyértelműen elégedettek a kormánnyal, különben a választásokon nem támogatták volna így a kormányt.
A demokrácia banalizálása, kiüresítése zajlik Magyarországon, mondja az olasz Gianni Pitella, az európai szocialisták frakciójának vezetője. A halálbüntetés felvetéséhez és a nemzeti konzultációhoz hasonló provokációkat azért hozzák létre, hogy a magyar polgárok figyelmét eltereljék a valódi, gazdasági problémákról. Szerinte az olaszokban egyértelmű a szimpátia Magyarországgal szemben.
Alig ülnek az EP hatalmas üléstermében képviselők. Ez nem meglepő, a havonta egyszer, három napig tartó plenáris ülés során a képviselők csak azokra a vitákra ülnek be általában, amelyekben ők is felszólalnak, vagy különösen érdekli őket az ügy. Szinte csak a szavazások alkalmával lehet telt házat látni, vagy amikor magas rangú vendég teszi tiszteletét a házban. Ferenc pápa tavalyi látogatásakor dugig volt az ülésterem.
A magyar EP-képviselők közül beszélni fog Niedermüller Péter, Sógor Csaba, Ujhelyi István, Jávor Benedek, Szájer József, Gál Kinga, Balczó Zoltán.
Manfred Weber, a Fideszt is soraiban tudó néppárti frakció elnöke rámutatott, hogy ötödször beszél az EP Orbán Viktor jelenlétében Magyarországról. Összevetette ezt azzal, hogy amikor korábban Romániával kapcsolatban akadtak kételyei az európai képviselőknek, a szocialista frakció, a legnagyobb román kormánypárt frakciója ellenállt a vitának. A Néppárt viszont készen áll a vitára.
Frans Timmermans, az Európai Bizottság elnöke arról beszél, hogy ha egy tagállam bevezetné a halálbüntetést, az nagyon komoly szankciókat vonhat maga után az EU részéről, habár az EU-s tagság felfüggesztésére nincs mód. Ugyanakkor hozzáteszi, hogy amennyire tudja, a magyar kormány nem tesz lépéseket, hogy bevezesse a halálbüntetést. Ha mégis így történne, az EU minden eszközt fel fog használni, hogy a kormányt rákényszerítse az EU-s kötelezettségeinek betartására.
Manipulatívnak, félrevezetőnek nevezte a nemzeti konzultációt. Mint mondta, az összes európai társadalom szembenéz a bevándorlással, pluralista, sokszínű társadalomra van szükség.
Eközben François Hollande francia elnök is elmondta a véleményét a bevándorlás kérdéséről, és - mintha csak Orbán Viktor fogalmazta volna a szövegét - ezt mondta:
a gazdasági okok miatt bevándorló emberek nem maradhatnak Európában.
Ugyanakkor a francia köztársasági elnök szerint a menekültstátusszal rendelkező személyek esetében a terhek "megosztására" van szükség.
Éppen ideje tehát, hogy Németország és Franciaország közös álláspontot dolgozzon ki az Európai Unióba irányuló bevándorlási hullám kezeléséről, ezt be is jelentette Angela Merkel és Hollande a berlini tárgyalásuk után.
Orbán Viktor majd 17:45-kor beszél az előzetes tervek szerint.
Az Európai Parlamenthez közeli Hilton szálloda lobbija szinte megtelt a miniszterelnök stábjával, az őt fogadó fideszes EP-képviselőkkel, és a sajtótájékoztatóra váró újságírókkal. Rogán Antal is a miniszterelnökkel utazott Franciaországba.
A halálbüntetés kapcsán azt nyilatkozta, hogy a nemzetközi egyezmények, amelyek ezt a büntetési formát tiltják, nem isteni kinyilatkoztatásból születtek, hanem emberi alkotások. Szívesen látna egy olyan változást az európai közjogban, amely a halálbüntetés kérdését is visszaadja nemzeti hatáskörbe. „De ma nem ott van, azt először vissza kell szerezni" – tette világossá.
Orbán Viktor a nyugat-európai országok gyarmati örökségéről és birodalmi gondolkodásmódról beszélt a Magyarországról szóló EP-vita előtt Strasbourgban. A miniszterelnök Nyugat- és Kelet-Európa közötti kulturális-történelmi különbségekkel magyarázta a bevándorlás körül mostanában kialakult európai vitát. Azokra az országokra hagyná a bevándorlók befogadását, és az ezzel járó társadalmi feszültségek kezelését, akiknek már van ezirányú történelmi tapasztalatuk. Úgy gondolja, ezeknek az államoknak nem probléma az Európán kívüli származásúak befogadása. Magyarországot pedig homogénnek szeretné megtartani.
A ma esti vitán az Európai Parlamentben egy olyan politikai folyamatot szeretne elindítani, mondta, amelynek a végén a magyarok mondhatnák meg, „hogy legyenek-e Magyarországon bevándorlók vagy nem." Tisztán tagállami hatáskörben szabályozná a bevándorlás és a menekültkérdést.
Az eszmecsere után közös állásfoglalást alakítanak ki a képviselők, amelyet egy hónap múlva bocsátanak majd szavazásra. Az állásfoglalás nem jár jogi következménnyel, viszont, ha elfogadják, későbbi vitákban lehet rá hivatkozni, mint az Európai Parlament hivatalos meglátásaira Magyarország ügyében.
Orbán Viktor, úgy tudjuk, nem kapott meghívót a vitára, ennek ellenére megvan a lehetősége, hogy felszólaljon Strasbourgban, ahogy ezt a múltban is többször megtette.
Ahogy az Európai Tanács bármely tagját, így Orbán Viktort is szívesen látjuk az Európai Parlamentben, hogy amennyiben kívánja, kifejtse álláspontját
– mondta Martin Schulz EP-elnök. „Az Európai Parlament az a hely, ahol az uniós politika a nyilvánosság előtt zajlik.”
A kedd délutáni vitán a Bizottság első alelnöke, Frans Timmermans adja majd meg az alaphangot. Az európai alapjogok védelméért felelős politikus korábban rosszindulatúnak és helytelennek nevezte a nemzeti konzultáció több kérdését, és úgy vélekedett, hogy az akció tüzeli a feszültséget a társadalom különböző csoportjai között.
Az Európai Parlament (EP) azután tűzte a napirendjére „a magyarországi helyzetet”, hogy kisebb botrány robbant ki Brüsszelben a bevándorlásról szóló nemzeti konzultáció hírére, később pedig Orbán Viktor április végi kijelentése miatt, hogy „a halálbüntetést napirenden kell tartani”. A Parlament emberi jogi szakbizottsága május hetedikén már foglakozott az üggyel, most pedig a plénum elé viszik a vitát.