Orbán: Magyarországot őrizzük meg magyar országnak

A mai vitán sem született megoldás az Európába irányuló bevándorlás problémáira. A közös EU-s menekültpolitika hívei nem tudták meggyőzni Orbán Viktort, hogy a tagállamok egyedül nem képesek kezelni a bevándorlók tömegeit. A magyar miniszterelnök nem volt hajlandó kijelenteni, hogy nem fogja bevezetni Magyarországon a halálbüntetést, ehelyett azt mondta, hogy ezt a kérdést is, a bevándorlás ügyével együtt, vissza kell utalni a nemzeti kormányok és törvényhozások hatáskörébe, mert ott jobb helyen vannak.

A felszólalókat hallgatva úgy tűnik, hogy Orbán Viktornak egyre több politikai ellenfele van az Európai Parlamentben. Csak a saját frakciójából, az Európai Néppártból, és egy brit konzervatív képviselőtől nem kapott kritikát. Ez utóbbi mondanivalója is leginkább az volt, hogy az EU-nak békén kellene hagynia a demokratikusan megválasztott európai vezetőket. Azért haza is beszélt. A téma legközelebb a júniusi parlamenti ülésen kerül napirendre, amikor egy közös álláspontról szavaznak majd a képviselők.

Orbán Viktor szigorú hangon fejezte be a sajtótájékoztatót. Újból elmondta, hogy a bevándorlás kezelésére a 2012 előtti magyar szabályozás jobb volt, mint az, amit az EU Magyarországra ráerőltetett. „Én együttérzek a szenvedő emberekkel, de nem vagyok vak" – mondta. Orbán Viktor programja ezzel nem ért véget, az Európai Néppárt, a Fidesz nemzetközi pártcsaládjának frakcióülésén folytatja az estét.

Magyarországra a menekültek többsége nem háborús térségből érkezik, mondta. A kvótarendszerről azt mondta, akkor sem támogatná, ha ésszerű lenne, mert nem ért egyet azzal, hogy erről nem egy tagállam dönthessen. De nem tartja ésszerűnek sem, hogy nem tudják megkülönböztetni a megélhetési bevándorlót a menekültektől, ami szerinte 2012-ig működött Magyarországon. „A menekülteket befogadtuk, a bevándorlókat visszaküldtük" – mondta. Szerinte az érkezőket kiokosítják előre, még azt is meg tudják akadályozni, hogy ujjlenyomatot lehessen venni tőlük.

Az Altus Zrt.-re vonatkozó kérdésre Orbán azt mondta, ő ilyen pártfinanszírozási botrányt, mint amibe keverte magát az EU, még nem látott. „Üzleti megbizatásnak álcázott formában EU-s pénzt adnak egy olyan cégnek, ami egyértelműen pártcélokra is használja ezeket" – mondta, skandallumról beszélve.

Fotó: Koszticsák Szilárd

Az ügynek van egy magyar dimenziója, „ezt majd megvitatjuk, és jól el is rendezzük", de van egy európai dimenziója is.

„Magyarországon a magyar nép népszavazással döntött az uniós tagságról, amire ma is büszkék vagyunk." Orbán Viktor, Európai Parlament, Strasbourg

„Nem szórakoztató dolog fekete báránynak lenni" – mondta, de szerinte sokat dolgoztak, hogy kivergődjenek a gazdasági válságból. „Szeretném én látni azt a kormányt, amivel elégedett vagyok" – mondta, de komoly eredményeket lát, az ország lehetne egy európai sikertörténet is szerinte. A kérdés az, mire használják az európai politikát, azt el kell mondani akkor is, ha a Néppárton belül is népszerűtlen. A menekültügyet nem lehet taktikai kérdésként kezelni, ezért egyre többeknek kéne kilógnia a sorból, hogy ne legyen baj. A problémát kívül kell tartani Európán, mondta.

Orbán Viktor úgy gondolja, hogy az EP tele van peches képviselőkkel, és lemaradnak a magyar nyelv finomságairól és szépségeiről.

Fotó: Koszticsák Szilárd

A nemzeti konzultáció nyers megfogalmazásával semmi baj nincsen, mondta, csak nem „brüsszeliül van írva". A magyar egy direkt nyelv, vélekedett. „Az illiberális demokrácia magyarul teljesen jól cseng, angolul viszont úgy hangzik, mint egy vérvád."

„Le Pen asszonyhoz közel érzi magát?" – tette fel a kérdést egy olasz újságíró. Orbán azt mondta, hogy Olaszországban is van szélsőséges párt, ő pont azt válaszolná erre a kérdésre, amit Silvio Berlusconi mondana, ha megkérdeznék tőle, hogy közel áll-e ahhoz a párthoz.

Orbán Viktor az EUrologus kérdésére kijelentette, hogy a Bizottság által javasolt megoldás, hogy a menedékjogot kérőket az EU-s országok gazdasági erejük arányában kell, hogy elosszák egymás között, nem segítség Magyarországnak. „Azért nem, mert mielőtt elosztanák a menedékkérőket, először be kell őket engedni" – mondta. A miniszterelnök azt rója föl az Európai Bizottságnak, hogy el akarja venni a jogot a tagországoktól, hogy megvédjék a saját határaikat.

„Viszonylag kis ország vagyunk, nem akarjuk a nagy országak érveit használni a sajátjaink helyett" – mondta, de Hollande nevének említése nélkül példaként említette a francia elnök nyilatkozatát, amiben kedden azt mondta, a gazdasági okok miatt bevándorló emberek nem maradhatnak Európában. A kvótarendszerrel az a baj, hogy hitet ad a bevándolorlni vágyóknak, mondta Orbán. „Meg kell nekik mondani, hogy ne higgyenek az embercsempészek nek, mert nem fog sikerülni. Mindenkit vissza fogunk küldeni."

A halálbüntetésről Orbán azt mondta, a kérdés az, hogy jó eszköz-e ez a még élők, ártatlanok életének megvédésére. Mint mondta, kész a vitára, ami akár egy évtizedes is lehet az Európai Unióban.

„Ezekből a vitákból Magyarország mindig megerősödve kerül ki" – mondta. Ezért mindig el fog menni az EP-be az ilyen vitákra, mert ez kíváló lehetőség, hogy el tudják mondani, mi az álláspontjuk egyes kérdésekben, mondta.

Fotó: Koszticsák Szilárd

Szerinte a magyar képviselők országot támadó véleményére nincs értelme válaszolni, de azt súlyosnak nevezte, hogy ne pénzelje az EU Magyarországot. A többi képviselőre reagálva azt mondta a Bizottság egyik tagjáról, hogy „szíven ütött, hogy az Afrikából érkező bevándorlókat egy kalap alá helyezzék a szovjet tankok elől menekülő magyar forradalmárokkal". A miniszterelnök megerősítette, hogy a menekültek elosztását továbbra is őrült ötletnek tartja.

Egy kifejezetten jókedélyű Orbán Viktor ült le a sajtótájékoztatóra a vita után. „Megkaptuk a kötelező rituális elemeket" – mondta, és hozzátette, hogy a vallási rituáléknak legalább van értelmük. „Hogy tizenhatodszor is megkérdőjelezzék Magyarországon a demokráciát, annak nem sok értelme van."

Schulz elmondta, hogy a vitának vége, júniusban szavaznak majd.

Frans Timmermansnak nagyon érdekes volt, hogy Magyarország gazdasági sikereiről hallott. Elismerte, hogy Orbán Viktor nagyon jól ért a kampányhoz, amelynek következtében erős demokratikus mandátumot kapott. Viszont leszögezte, hogy a jogállamiság értékeit még ilyen erős mandátummal is tiszteletben kell tartani. Szerinte ez a vita nem pártpolitikáról szól, legalábbis az Európai Bizottság szempontjából biztosan nem.

A szólásszabadság nagyon fontos érték, mondta Timmermans. Viszont ha nem akar javaslatot készíteni a halálbüntetésről, akkor mi a célja a vitának? – kérdezte. Amit Orbán Viktor állít, hogy a Bizottság nyitott bevándorláspolitikát javasol, ez nem igaz, mondta. „Ne csináljon karikatúrát az Európai Bizottság javaslatából!" – mondta, és azt mondta, hogy szó sincsen arról, hogy olyan embereket szeretnének befogadni Európába, akiknek nincsen joguk menedékre.

Gianni Pittella, az olasz szocialista frakcióvezető is arról beszélt: „Nincsen allergiánk Önnel szemben, Önökkel szemben. Mi politikai vitát szeretnénk, és ez nem veszélyezteti a demokráciát. Arról van szó, hogy az EU tagja valaki, és ennek a fényében vizsgáljuk az illiberális demokrácia elképzelését és a halálbüntetést. Mindent megteszünk, hogy megakadályozzuk, hogy Magyarország kilépjen az Európai Unióból." A szocialista frakcióvezető attól fél, hogy az Orbán-kormány ebbe az irányba halad.

Gabriele Zimmer a német Die Linke pártból világossá teszi, hogy a teremben senkinek nincs baja Magyarországgal, a magyar néppel, a magyar emberekkel. Kizárólag Orbán Viktor, és Orbán Viktor kormányának intézkedéseivel van baj, és ezeket kritizálják.

Verhofstadt megszólítja az EU kormányát, az Európai Bizottságot: „Nagyon figyeljenek arra, hogy mit mond Orbán úr, mert van probléma több válaszával is. Ideje van, hogy lezárjuk ezt a vitát, és az Európai Bizottság tegyen egy javaslatot. Nem lehet ilyen vitákat rendezni egymás után" – mondja.

Fotó: Patrick Seeger

Kicsit hosszúra nyúlik már a vita. A karzaton ülő hallgatóság is megfogyatkozott. Az első tizenöt felszólalásban elmondták már az összes pro és kontra érvet a közös bevándorlási politika mellett, megvédték a demokráciát, sértegették egymást, lehordták Orbán Viktort a sárga földig. Még öt felszólaló van hátra.

Orbán azt mondta, hatszor indult miniszterelnök-jelöltként, ebből háromszor nyert, háromszor vesztett, és biztos lesz is még ilyen, ami szerinte nem az antidemokrácia bizonxítéka. Orbán azt mondta, 2012-ig Magyarországnak volt nemzeti szabályozása a bevándorlási kérdésekben, amivel fel lehetett tartóztatni őket, aztán jogszerű eljárást kaptak. Az EU miatt változtattak, „özönlenek a megélhetési bevándorlók", mondta. Szerinte az EU ki akart próbálni Magyarországon egy új szabályozást, ami azonban nem vált be. Mint mondta, a célt szerinte elérték, vita kezdődött a bevándorlásról és a halálbüntetésről is, ami fontos lépés Európának.

A spanyolországi liberális Maite Pagazaurtundúa Ruiz volt a harmadik képviselő, aki Márai Sándort idézi. Azt mondta, Márainak nem tetszene a kormány mostani politikája. Orbán Viktornak akad erre egy megjegyzése: „Nem érzik visszásnak, hogy Önök akarják elmagyarázni, milyen szellemi felfogásban írt a nagy nemzeti költőnk?" – mondta az íróról.

„Hallhattunk olaszt, skandinávot, németet, baltiakat. Én sohasem mernék ilyen hangon beszélni az Önök országáról, népéről és nemzetéről, egész egyszerűen nem tudnék elszámolni a saját lelkiismeretemmel" – mondta Orbán a felszólalásokra reagálva, de aztán le kellett ülnie kicsit, mert nem működött a tolmácsgép. Így újrakezdte.

Fotó: Patrick Seeger

Mint mondta, azoknak az országoknak is kifejezi a magyar nép tiszteletét, akik megtámadták Magyarországot.

Gál Kinga több felszólalóra is reagált, és odaszólt. Mint mondta, nincs konzultáció a halálbüntetés bevezetéséről, Magyarországon ellátják a menekülteket, de különbséget tesznek a menekültek és az illegális bevándorlók között. „Milyen alapon osztanak ki minket morálisan?" – kérdezte. Szerinte Magyarországon a konzultációban szereplő kérdések foglalkoztatják az embereket.

Van egy másik, befogadó arca is Magyarországnak - mondta az MSZP-s Ujhelyi István. "Az én nevemben ne szóljon, ne szóljon a fiatalok nevében, akik elmentek Magyarországról" - jelentette ki, és a nyílt színen széttépte a nemzeti konzultációs kérdőívet. Azt mondta, sokan kérték erre az elmúlt napokban.

Jávor Benedek szerint a szélsőjobboldallal folytatott versenyfutása során hozzáidomult a Fidesz azokhoz, akiktől el akarta venni a politikai teret. Ráadásul a stratégia csődöt mondott, hozzászoktatta a szavazóit azokhoz a gondolatokhoz, amiket a Jobbik évek óta hangoztat. „Csak egyetlen dologra lesz történelmi példa a szűklátókörű politikai cinizmusra" – mondta Orbánnak.

Fotó: Koszticsák Szilárd

Az RMDSZ-es Sógor Csaba azzal vág vissza, hogy Romániából hárommillióan települtek ki az elmúlt években, és mégsem vitatkoznak róluk az EP-ben. Szerint a szabad vitakultúra hagyományát sem szabadna veszni hagyni. A kiemelkedő fontosságú kérdéseket nem szabadna egyszerű politikai adok-kapokká tenni, amiben egyes országokat és kormányait szégyenpadra ültetik.

Ulrike Lunacek, az osztrák Zöldek politikusa szerint ez a vita nem jobboldalról és baloldalról szól, hanem alapértékekről. Orbán Viktortól azt kérdezte, hogy miért került arra sor, hogy 500 ezer ember hagyta el Magyarországot azért, hogy külföldön próbáljon szerencsét az elmúlt tíz évben? Ez kétszer annyi, mint amennyi 1956-ban menekült el, mondja.

„Süketek párbeszéde folyik továbbra is" – mondta Szájer József. Guy Verhofstadt-tól azt kérdezte, nem érti, miben antidemokratikus feltenni egy kérdést minden magyar állampolgárnak. Szerinte több baloldali felszólalónak is lehet lelkiismeret-furdalása, mert sokan egykori nagy gyarmatbirodalmak országainak képviselői. Szerinte más a bevándorlási kultúra az országokban. „Nem ismerik, milyen, amikor a határon tömegében jelennek meg menekültek, üldözöttek, és nem lehet különbséget tenni, hogy gazdasági, vagy politikai okból jönnek" – mondta.