Szilárda
-2 °C
7 °C

Nagy-Albániától retteg Macedónia

000 Par8003067
2015.06.02. 00:03
Erősödnek Koszovóban és Albániában az expanziót hirdető pártok. Koszovón túl még jócskán vannak területek, ahol az albánok adják a többséget. A legérzékenyebben ez Macedóniát érinti, ahol a lakosság negyede albán. De Montenegró, Szerbia és Görögország sem lehet nyugodt. Főleg, mert úgy érzik, az EU és az Egyesült Államok nem is ellenzi igazán a terjeszkedést.

2001 óta nem látott erejű összecsapások folytak nemrég Macedóniában a belügyi erők és albán fegyveresek között. A kumanovói harcokban nyolc rendőr és 14 fegyveres halt meg. Harminc embert őrizetbe vettek.

A kormány szerint az koszovói albán felszabadító hadsereg (UCK) áll az albán többségű város elleni akció mögött, amelynek célja hosszabb távon Nagy Albánia megteremtése. Az őrizetbe vettek között 18 koszovói, 11 macedóniai és egy albán állampolgárságú személy volt.

A szociáldemokrata ellenzék szerint meglepően jókor jött a támadás a kormánynak, amely az elmúlt héten komoly tüntetésekkel nézett szembe. Lehetséges, hogy a figyelemelterelés kényelmes megoldás a kiszivárogtatott telefonbeszélgetésekkel kellemetlen helyzetbe hozott kormánynak, de ezzel együtt is túlzás lenne azt állítani, hogy a legutóbbi konfliktust a kormány rendezte meg, hogy a veszélyre mutogatva megerősíthesse a hatalmát.

A brutális rendőr adta a szikrát

A rövidítve is hosszú nevű kormánypárt (VMRO-DPMNE) 2006 óta négy választást nyert, legutóbb tavaly. Egyúttal ismét behúzta az egy időben tartott elnökválasztást is.

A szociáldemokraták (SDSM) visszautasították az eredményt, csalásra hivatkozva, így a politikai feszültség az elmúlt évben folyamatos volt. A múlt héten már szokatlanul nagy kormányellenes tüntetésen követelték a belügyminiszter lemondását – írta a Balkaninsight.

  • A kormánypárt 2011-es győzelmének éjszakáján egy rendőr halálra vert egy fiatalembert.
  • A rendőrt ugyan elítélték, de a múlt héten olyan telefonbeszélgetések szivárogtak ki, amelyen a belügyminiszter, a kormányfő arról beszél, hogy a felelősséget teljes egészében a rendőrre kell hárítani – aki hivatalos verzió szerint aznap nem is volt szolgálatban, így tette nem érintheti a rendőrséget.
  • Nem ez volt az első felvétel, az ellenzék révén már februárban kikerültek olyan beszélgetések, amelyek alapján a kormányfő és a titkosszolgálatot vezető unokatestvére azzal vádolható, hogy 20 ezer ember, köztük miniszterek, újságírók, ellenzékiek lehallgatását rendelték el, jogalap nélkül.
  • Május 5-én a tüntetők a kormány székházához vonultak, Gordana Jankuloszka belügyminiszter lemondását követelve. A rendőrök lezárták a kormányzati épületekhez vezető utakat. Az összecsapásokban a rendőrség szerint 38 rendőr és egy tüntető megsérült. 30 embert őrizetbe vettek.
  • Május 6-án újabb, ezúttal már békésebb tüntetés volt a kormánnyal szemben. A tüntetők macedón, szerb, albán, török zászlókkal vonultak fel, jelezve az egységet.
  • Május 10-én támadás érte Kumanovót, a kormány azonnal a koszovói albánok Macedónia területi egységét fenyegető akciójáról szólt.

Az idő Macedónia ellen dolgozik

Tito Macedóniája

Az I. világháború után megalakult Szerb-Horvát-Szlovén Királyságban – 1929-től Jugoszláviában – A mai Macedónia Szerbia fennhatósága alatt állt. Az ott élő szláv lakosság nyelve azonban sokkal közelebb állt a bolgárhoz, márpedig Bulgária is igényt tartott a területre.

A II. világháború után újjáalakult szocialista  Jugoszláviában Joszip Broz Tito azonban már önálló tagköztársasági státuszt adott Macedóniának, Szkopje központtal. Támogatta az addig el nem ismert macedón identitást, sztenderdizálták a nyelvet is, a bolgártól lehetőleg minél távolabbi dialektust keresve. Ezzel nem csak a bolgár igényeknek lehetett elejét venni, de Tito csökkenteni tudta a szerbek súlyát is az államszövetségen belül.

A tüntetők szerint a kormány ürügyként használja fel a kumanovói harcokat, hogy a veszélyre hivatkozva tiltakozókat vegyen őrizetbe. Hétfőig 17 fiatalt vittek el a rendőrök Szkopjében a tüntetők közül. A tiltakozók aznap fekete és fehér ruhákat öltöttek, és gyertyákat gyújtottak a kormány székházának közelében a kumanovói áldozatokra emlékezve. Az egységes színekkel ismét jelezték, hogy a fellépnek az etnikai megosztás ellen is a többnemzetiségű országban.

A volt Jugoszlávia legszegényebb tagköztársasága 1991-ben vált függetlenné. 2005 óta EU tagjelölt, de a tárgyalások kevéssé haladnak, nem csak a belső problémák miatt, de azért is, mert a szomszédos Görögország addig nem is járul hozzá a tagsághoz, amíg nem választ Magának Macedónia megfelelő nevet. Az ország neve ugyanis azonos Görögország északi tartományával, és Athén attól tart, hogy Macedónia idővel igényt tartana a területre. (Ezért is született az a kompromisszum, amely szerint az ország hivatalos neve Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, bár ezzel sem Athén, sem Szkopje nem elégedett meg.)

A Görögországgal folyó hangos, de absztrakt vitánál fontosabb azonban az, amire Kumanovo kapcsán a kormány is rájátszott: a negyed magyarországnyi, kétmilliós országban félmillió albán él. A döntő többségében muszlim albánok aránya növekszik. A lakosság négy százalékát a törökök adják, míg a macedónoknak épp csak kétharmados többségük van.

Szkopje attól tart, hogy a Nagy-Albániát megálmodó UCK megpróbálja felhasználni a növekvő albán lakosságot tervei megvalósításához.

Hivatalosan ugyan nem áll ki vezető erő a minden albánt egyesítő nemzetállam mellett – ez érintené a Szerbiához tartozó Presovót, és Montenegró egyes részeit is –, de Koszovóban feljövőben van a pártszimbólumként Albánia zászlaját használó Vetevendosje (Önrendelkezés). Az Albániával való egyesülést szorgalmazó párt 14 százalékkal a harmadik legerősebb párt lett a tavalyi parlamenti választáson. Albániában pedig 2013-ban négy  parlamenti mandátumot szerzett a Munkáért, Prosperitásért és Integrációért pártszövetségen belül az egyesülést szintén támogató PDIU. Igaz, a szövetség ellenzékben maradt, de a PDIU által begyűjtött 2,5 százalék sem rossz eredmény egy 2011-ben alakult párttól.

Szerbia neheztel

Hétfőn a szerb katonai hírszerzés vezetője közölte: már áprilisban figyelmeztették macedón kollégáikat, hogy támadás készül a térségben, mert több koszovói fegyveres is ott tartózkodik, de Szkopje alulértékelte a veszélyt. Petar Cvetkovics szerint „Nagy-Albánia eszméjét egyes nyugati erők is támogatják” – írta a belgrádi B92. A hírszerzők főnöke hiányolta a nyugati kritikát az albán expanziós tervekkel szemben, és neheztelt azért is, mert a nyugati tudósításokat nagyon visszafogottnak tartotta a terroristák akciójának megítélésében.

Macedónia egyszer már valós fegyveres összecsapásba keveredett az UCK-val. Az akkor még nem önálló államként elismert Koszovóból érkező erőkkel az albánok jogainak kiszélesítését akarták elérni Macedóniában. Az a kilenc hónapig tartó konfliktus is elérte Kumanovót.

A polgárháborúval fenyegető, de még lokális harcokat a 2001 augusztusában megkötött ohridi egyezmény zárta le. Ez lehetővé tette, hogy önkormányzati szinten hivatalos nyelvként lehessen használni azt a nyelvet, amelynek hordozói a lakosság több mint 20 százalékát adják. Egyedül az albán felel meg ennek a kritériumnak, amely így lényegében második hivatalos nyelvvé lépett elő. A megállapodás szerint biztosítani kell az egyetemi képzést is albán nyelven.

Szkopje a konfliktus alatt a NATO tiltó utasításaival is szembesült. 2001 nyarán a macedón erők Aracinovónál albán fegyvereseket kerítettek be, ám a NATO leállíttatta a macedón előrenyomulást, kikényszerítve, hogy az UCK elhagyhassa a települést.

Törökök Nagy-Albániáért

Hogy Macedónia gondjai az ohridi megállapodással nem oldódtak meg, azt jelezte Recep Tayyip Erdogan három évvel ezelőtti nyilatkozata is. Az akkori kormányfő – jelenleg Törökország elnöke – egy interjúban közölte: az albánoknak joguk van az önrendelkezéshez és akár Nagy-Albánia létrehozásához is. Az UCK szerinte nem terrorista szervezet, csupán az albánok jogos igényét biztosítja, földjeik megvédésére. A hangzatos nyilatkozatoktól amúgy sem idegenkedő Erdogan azt sem zárta ki, hogy szükség esetén katonai segítséget nyújtsanak albán testvéreik megvédésére.