Menyhért, Mirjam
12 °C
24 °C

Az Alpokban lévő luxushotelben tárgyalnak a világ jövőjéről

2015.06.07. 21:08 Módosítva: 2015-06-07 21:35:14

Megkezdődött vasárnap délután a világ hét legfejlettebb ipari országát összefogó G7 csoport vezetőinek kétnapos németországi csúcstalálkozója a bajor Alpokban fekvő Elmau kastélyszállóban, írja az MTI.

A házigazda Németország és az Egyesült Államok, Franciaország, Japán, Kanada, Nagy-Britannia és Olaszország állam-, illetve kormányfője, valamint az Európai Tanács és az Európai Bizottság elnöke részvételével zárt ajtók mögött hat munkaülést tartanak a hétfő délutánig tartó találkozón.

20 ezer rendőr az Alpokban

A legmagasabb németországi hegycsúcs, a Zugspitze lábánál fekvő luxushotelben rendezett találkozó biztosítása a bajor rendőrség történetének legnagyobb szabású művelete, több mint 20 ezer rendőrt mozgósítottak. A Stop G7 Elmau nevű - baloldali, környezetvédő és globalizációellenes civil csoportok által szervezett - tüntetéssorozat résztvevőinek azonban így is sikerült több alkalommal rövid időre blokád alá venni a szállodához vezető egyik utat. Ugyanakkor a korábbi G7- vagy G8-csúcsokhoz képest békésebbek a találkozó ellen tiltakozó demonstrációk.

Az első munkaüléseken gazdasági ügyekről beszéltek. Rögzítették, hogy "nagy igyekezettel akarunk dolgozni" az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti szabadkereskedelmi övezet kialakításáról szóló szerződésen (TTIP) - mondta Angela Merkel német kancellár a ZDF közszolgálati televíziónak. Az igyekezetre azért is szükség van, mert "japán kollégánk világossá tette, hogy nagyon gyorsan haladnak a Japán és az Egyesült Államok, illetve Kanada közötti szabadkereskedelmi tárgyalások".

Beszéltek a görög államadósság-válságról is. A csoport európai tagjai tájékoztatást adtak a válságkezelés alakulásáról. "Arról még nem tudtunk beszámolni, hogy sikerült megoldani a problémát" - mondta Merkel.

"Azt viszont hangsúlyoztuk, hogy Európában összetartozik az egyik oldalról a szolidaritás, a másik oldalról pedig a saját erőre támaszkodó törekvés a probléma megoldására, és ebből a szempontból még nem értünk célhoz" - mondta a német kancellár. Ezzel arra utalt, hogy az athéni kormány egyelőre nem küldte meg Brüsszelnek a nemzetközi támogatási program folytatásának feltételéül szabott reformok listáját.

Az ukrán válsággal kapcsolatban Merkel azt mondta: arra számít, hogy a csúcstalálkozó "az egység jelét" sugározza, vagyis a Hetek kifejezik, hogy továbbra is egyetértenek az Oroszország elleni büntetőintézkedésekkel.

A szankció "nem öncél, hanem eszköz, és akkor lehet visszavonni, ha megszűnnek bevezetésének okai" - mutatott rá Merkel, hozzátéve, hogy a legkeményebb szankciók - a Donyeck és Luhanszk térségében történtek, valamint az MH 17 jelzésű maláj utasszállító repülőgép lelövése miatt végrehajtott büntetőintézkedések - visszavonásának feltétele a minszki megállapodások végrehajtása. Ez a hozzáállás "esélyt" is jelent, amennyiben valamennyi fél, így "Oroszország, és természetesen Ukrajna is törekszik" a válság rendezésére - mondta a német kancellár a ZDF-nek.

A másik országos televíziónak, az ARD-nek nyilatkozva Merkel kiemelte, jelenleg nincs lehetőség arra, hogy Oroszország visszatérjen a csoportba. A Heteket a közös értékek kötik össze, és Oroszország a Krím félsziget bekebelezésével szembehelyezkedett ezekkel az értékekkel. Ez pedig a G7 csoport és Oroszország egységének helyreállításában "akadályt jelent, amelyről pillanatnyilag nem látom, hogy miként lehetne leküzdeni" - mondta Angela Merkel.

A Hetek - akiknek találkozóin 1981 óta képviselteti magát az EU - a soros német elnökség tervei szerint az aktuális világgazdasági és világpolitikai kérdések megbeszélése mellett elsősorban az idei két nagy ENSZ-konferenciát, a párizsi klímacsúcsot és a szegénység visszaszorítását szolgáló új fejlesztési programról szóló New York-i konferenciát készítik elő.

Az oroszok és a Hetek

A Hetekhez 1998-ban csatlakozott Oroszország, és a csoport tavaly óta ismét hét országból áll,. Oroszország tagságát az ukrajnai válságban folytatott tevékenysége miatt felfüggesztették fel.  

Vasárnap a német kancellár és Barack Obama amerikai elnök kétoldalú megbeszélést is folytatott. Elsősorban az ukrajnai és a szíriai helyzetről, az iráni atomprogramról zajló tárgyalásokról és a TTIP-ről volt szó - mondta Merkel. A Fehér Ház egy szóvivője a csúcstalálkozó helyszínén újságíróknak elmondta: a kétoldalú megbeszélésen egyetértettek abban, hogy Görögország reformok révén térhet vissza a fenntartható, növekedéshez. Obama kifejezte reményét, hogy Athén és partnerei anélkül indulhatnak el a tartós növekedés felé, hogy volatilitás, nagyobb kilengések sora következik be a pénzügyi piacokon.

A G7 csoport informális egyeztető fórumot alkot, így a tagországok vezetői nem hoznak konkrét döntéseket a csúcstalálkozón. Az 1975-ben alapított intézményt sokan bírálják, üres és nagyon drága formaságnak minősítve találkozóit, mások szerint viszont a G7 csoport a nyílt, kötetlen beszélgetés lehetősége révén előmozdíthatja a világ lakosságának 11 százalékát és a világ összesített hazai össztermékének (GDP) 33 százalékát képviselő országcsoport számára fontos ügyeket. Németország 359 millió euró közpénzt fordít a több miniszteri szintű találkozót is magában foglaló soros elnöki programra, ebből 130 millió eurót a nagyjából 24 órás csúcstalálkozóra, ami azt jelenti, hogy a tanácskozás percenként 90 ezer euróba kerül a német adófizetőknek.