Sámuel, Hajna
12 °C
23 °C

Milyen lenne, ha tényleg vasfüggönyt húznának a menekültek ellen?

000 Par8102211
2015.06.09. 15:44
A Fidesz lebegteti, hogy durva határzárat alakít ki a szerb határon. Bulgária, Görögország és Spanyolország már épített ilyet, úgyhogy megnéztük, mibe kerülne egy új vasfüggöny felállítása, megéri-e, és milyen módszerekkel lehet hatékony a kerítés. Például aktív hatósági kegyetlenkedésekkel.

Le kell zárni Magyarország déli határát: az ötletet a bevándorlásellenes intézkedések következő fázisaként konferálta fel a Fidesz. A kormányszóvivő és a Fidesz frakcióvezetője azt azonban nem árulta el, hogy miként képzeljünk el egy 164 kilométer hosszú határzárat Szerbiánál. 

Kovács Zoltán kormányszóvivő az Index kérdésére csak annyit mondott, hogy „mivel a hétvégén is kisebb falunyi illegális határátlépő érkezett az országba,

a kormány bízik a legjobbakban, de a legrosszabbra készül.

A hivatalos kommunikáció is nagyjából annyira ködös, mint Kovács nyilatkozata. A tervezett intézkedésekhez jogszabályi változtatásokat is igénybe vehetnek majd. Azok tartalmáról viszont csak később döntenek.

Fideszes körökből egyrészről olyan információk terjednek, hogy nem is lesz igazi határzár, kerítés helyett egyszerűen a határőrizet erősítésével csökkentik az illegális belépések számát. Kósa Lajos azt állította, nem vaskerítést akarnak, hanem

egyszerűen nem fogjuk beengedni a menekülteket.

Közben azért kiderült, hogy a vasfüggönyépítésnek is vannak támogatói. Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő az M1 hétfő reggeli műsorában a határon felhúzott szögesdrót kerítés előnyeiről elmélkedett. Néhány hónapja a kormány kommunikációjában aktívan részt vállaló köztévé egészen Bulgáriáig ment, hogy külön műsorban mutassa meg a bolgár–török határon épített, rettegett vasfüggönyt.

illegális migráció útvonal mo
Fotó: Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal

Mindeközben Rogán Antal a híreink szerint már dolgozik egy törvénymódosítási javaslaton a kérdésben. 

Európában egyébként három ország húzott szögesdrót kerítést a határára: Bulgária, Görögország és a másik irányban Spanyolország. Az országok kommunikációja szerint a módszer remek, mert drasztikusan csökkenti az illegális határátkelések számát. Felmerül ugyanakkor a kérdés:

ha ezek a hatalmas költséggel járó falak annyira jól működnek, akkor hogyan kerülhet mégis Magyarországra ennyi menekült?

A keleti útvonalon érkezőknek ugyanis szükségszerűen át kell haladniuk vagy Bulgárián, vagy Görögországon, hogy végül Magyarországra jussanak. 

A kormányzati bizonytalankodás vagy titkolózás közepette megnéztük, hogy a magyar kormány honnan vehetne példát, ha valóban durva határőrizetet, a határra telepített szögesdrót kordont építene. 

Bulgária: kerítés és kegyetlenkedés

A balkáni ország kerítésépítése akár a probléma szimbólumaként is értelmezhető. Bulgária még 2004-es NATO-csatlakozásakor, részben a demokratikus elvek hangsúlyozásaként bontotta el a vasfüggönyt, vagyis azt a védelmi rendszert, amit még a hidegháború idején húztak fel a bolgár–török határra. Majd 10 évvel később, 2014-ben ugyanezen a határon újra elkezdték kihúzni a szögesdrótot. Igaz, ekkor már nem a bolgárok benntartása, hanem a Törökország felől érkező menekültek kirekesztése volt a cél.

A bolgár–török határszakasz több mint 200 kilométer hosszú, de kétéves munkával ennek csupán egy 30 kilométeres szakaszára építettek kerítést: egy három méter magas, oszlopokra feszített dróthálót, amelyet a török oldal felé szögesdróttal borítottak.

A brutális védelmi rendszerre 2,6 millió eurót, azaz közel 800 millió forintot irányoztak elő, de ez az összeg végül a költségeknek csak a felére volt elegendő. Vagyis már ez a 30 kilométeres szakasz is kétszer annyiba került, mint tervezték.

A bolgár törvényhozás idén januárban mégis megszavazta, hogy folytassák a kerítésépítést. A terv szerint további 80 kilométer vasfüggöny kerülne a határra, további 14,5 milliárd forintnyi leváért.

A költség tetemes, de Bulgária igazolva látja a beruházás szükségességét. A szíriai polgárháború 2011-es kitörése óta megsokszorozódott a menekültek száma, a nyomást pedig fokozta, amikor a szomszédos Görögország megszigorította határőrizetét. A jelentések szerint a kerítés remek szolgálatot tett: míg 2013-ban 11 ezer menekült kelt át a  bolgár–török határon, a szám 2014-re 6 ezerre esett vissza.

A szakértők szerint Bulgária nemcsak a menekültek miatt ilyen lelkes, hanem mert ironikus módon így szeretné bizonyítani az EU-nak, hogy érett a schengeni övezethez csatlakozáshoz, és megfelelően tudja majd védeni a határokat.

Ügybuzgalmuk azonban további, már látványosan nem európai módszerek bevezetésében is megnyilvánul. A menekülteket nemcsak a kerítés hivatott elriasztani, hanem a rendőrök, határőrök durva bánásmódja is. Az ENSZ menekültügyi főbiztossága a közelmúltban vizsgálta két iraki menekült rejtélyes halálát

a menekülteket a sejtések szerint a bolgár rendőrök verték agyon.

Az afgán és iraki menekültek közt visszatérő téma volt amúgy a bolgár hatóságok kegyetlensége, amikor az Index újságírója a zöldhatáron szökött át egy csoportjukkal. Szinte mindenkinek volt története verésekről, megaláztatásról, sőt arról is, hogy a közegek elvették a migránsok pénzét.

Görögország: divatba hozták a vasfüggönyt

A görögök 2012-ben kezdték el építeni kerítésüket a török határra. A szintén három méter magas rendszer 12 kilométer hosszan húzódik az amúgy 200 kilométeres határszakaszon. A hárommillió eurós, azaz közel 1 milliárdos beruházás itt is csak egyik eleme a menekülteket elriasztó lépéseknek.

Görögország ugyanis kemény menekültellenes törvényeket hozott: illegális határátlépésért 3-10 ezer eurós büntetést és féléves börtönt lehet kapni. A határon pedig több ezer határőr mellett 175 Frontex-járőr is tevékenykedik.

A fentieket itt is a közegek rasszizmusa egészíti ki. Az emberi jogi szervezetek jelentései szerint mindennaposak a menekültekkel szembeni kegyetlenkedések. A görög területen elfogott menekülteket megverik és visszatoloncolják Törökországba. Ez utóbbi gyakorlat ellentétes az EU-s menekültjogokkal is (nem mintha a verés helyénvaló lenne): az EU országaiba belépő menekültet ugyanis eljárás lefolytatása nélkül nem lehetne kitoloncolni az országból.

Egy beszámoló megemlékezik 25 iraki menekültről, akiket a görög határőrök dobtak vissza Törökországba. A török erők azonban nem engedték be őket az országukba, így a csoport két oldalról érkező kegyetlenkedések közé került. 

A határőrök embertelen hozzáállása miatt végül két iraki meghalt, hármat megerőszakoltak,

a többi, a háború elől menekülő szerencsétlen pedig a köztes zónában, egy bokrosban rejtőzött hosszú ideig.

Spanyolország: durvulás EU-s segítséggel

A spanyol hatóságok már egy évtizede megkezdték a kerítésépítést, igaz, az érintett területeik különösen kitett zónában találhatók. Ceuta és Melilla két Spanyolországhoz tartozó város Afrikában, Marokkó tengerparti részénél.

Ceuta kerítése 1993 óta épül, 1995-ben erősítették meg, hogy 2001-re már három méter magas, kettős barikád vegye körül a várost. A menekültek egyre növekvő nyomása miatt a 8,4 kilométer hosszú vasfüggönyt végül 6 métere magasra emelték meg.

Melilla körül 2005-re készült el a szintén monumentális és iszonyatosan drága, 33 millió eurós védelmi rendszer: hat méter magas, három párhuzamos kerítésből álló zóna, szögesdróttal és fejlett figyelőrendszerrel. A kerítést mindkét városnál végig bekamerázták, a határőröket hang- és rezgésdetektorok segítik. A védelmi rendszert EU-s támogatással építették ki.

Ahogy minden ilyen létesítménynél, itt is igaz, hogy mindez csak veszélyesebbé teszi az illegális határátkelést, de nem akadályozza meg azt. 2005-ben az egész világot felkavarta, amikor menekültek serege rohamozta meg a kerítést, hogy Spanyolországba jusson. A marokkói oldalról éleslőszerrel, spanyol oldalról gumilövedékkel lőtték az embereket. 

A brutális fellépésnek köszönhetően 13-18-an meghaltak, ötvenen megsebesültek.

Hasonló rohamok vagy egyéni akciók azóta is rendszeresen előfordulnak, nem egy esetben további halálos áldozatokat követelve. Civil szervezetek a spanyol területeken is beszámoltak illegális kitoloncolásokról: ilyenkor a kerítésen elhelyezett kapukon keresztül a spanyolok egyszerűen visszalökik marokkói területre a migránsokat.

Spanyolország diplomáciai eszközökkel is védi határait. A gazdasági együttműködésben érdekelt afrikai országokkal olyan megállapodásokat köt, amelyek szerint ők cserébe részt vesznek a menekültek visszaszorításában. Marokkóban, Maliban kevesebb emberi jogi norma köti a hatóságokat, mint az EU-ban, a marokkói határőrök pedig aktívan és brutálisan verik vissza a menekülteket a spanyol enklávék közeléből.