Orsolya
7 °C
17 °C

Róma fenyeget: az EU-ra szabadítja a menekültáradatot

2015.06.15. 16:21

Ha Európa nem vállal szolidaritást a menekültügy kezelésében, akkor Olaszország előáll a B-tervvel, ami fájdalmas lesz az EU-ra nézve – hogy az olasz kormányfő mit értett a B-terv alatt, azt nem részletezte, de Matteo Renzi vasárnapi szavai jól jelzik, hogy Olaszország türelme fogytán van, nem kíván egyedül megbirkózni az egyre növekvő menekültáradattal, amely Afrika partjaitól indulva a Földközi-tengeren keresztül éri el.

Az év első öt hónapjában 57 ezer menekült jutott olasz területre. A lélekvesztő hajókon idén 1750 ember veszett a tengerbe, ebből nyolcszázan egyetlen balesetben áprilisban.

2014 eleje óta 220 ezer menekült jött Olaszországba.

A tavalyi, 170 ezres összlétszám csaknem háromszorosa a 2013-as adatnak. 2014-ben a menekültek több mint háromnegyede Líbiánál hagyta el az afrikai partokat. a menekültek nagy része Eritreából, Szíriából és Nyugat-Afrikából származott.

Hamar szilárdul a légiesült határ

Rómánál az volt az utolsó csepp a menekülttengerben, hogy Ausztria, Franciaország és az EU-n kívüli, de a shcengeni egyezményt aláíró Svájc is növelte a biztonsági készültséget határainál, hogy útját állja az Olaszországból északabbra igyekvő menekülteknek. Emiatt egyre nagyobb tömegekben gyűlnek az olasz vasúti pályaudvarokon a továbbvándorolni szándékozók.

Még az egyik római pályaudvar mellett is ideiglenes menekülttábort hozott létre a Vöröskereszt és az önkormányzat azoknak, akik épp az ország északi szomszédainak lépése miatt rekedtek Olaszországban. Mások a határig jutottak, de onnan visszafordították őket a francia, osztrák és svájci hatóságok.

Sejthető, hogy mi a B-terv

Még tovább hergeli az olasz kormányt az is, hogy az EU-s szomszédok a már átjutottakat is visszatoloncolná a dublini rendeletre hivatkozva, amely szerint abban a tagországban kell menekültkérelemért folyamodnia a menekültnek, ahová az adott személy az EU területére lépett. Ez érthetően az EU külső határainál fekvő déli, délkeleti államokat sújtja.

Olaszország esetében a visszatoloncolás azt jelentené, hogy 25 ezer embert kellene északról visszafogadnia – épp annyit, amennyit Magyarországnak is vissza kellene fogadnia Németországból és Ausztriából az EU-s szabályozásnak megfelelően. A magyar és a szintén erősen érintett görög kormány épp ezért szintén ellenzi a dublini rendelet jelenlegi formáját.

Ha Renzi nem is részletezte, több nyilatkozatból már összerakható, mi is lehet Olaszország B-terve, ha nem kapna az EU-tól segítséget a menekültkérdés kezeléséhez.

„Ezek az emberek tovább akarnak menni, Olaszország számukra tranzitország” – mondta hétfőn az olasz belügyminiszter, aki szerint a francia határőrizet szigorítása „Európa arculcsapása”.

„Nem fedhetem fel a B-tervet, de ha az EU nem lesz konstruktív, akkor egy nagyon más Olaszországgal fogja magát szembetalálni. Nem békélhetünk meg Európa önzésével.” Angelino Alfano nyilatkozata és Renzo szavai arról, hogy Európának fájni fog az olasz döntés arra utal, hogy

Róma zöld utat adhat a migránsoknak, schengeni vízumot nyomva a kezükbe.

Ez persze aláásná a dublini rendszert, de Olaszországnak épp ez a célja, hiszen az a rendelet a legutóbbi módosítás után is aránytalanul osztja meg a feladatot a határmenti országok és az EU belső tagjai között. Róma méltányosabb tehermegosztást követel és azt, hogy az EU-n kívül jöjjenek létre menekülttáborok – ez egyébként összhangban van a magyar kormány követelésével is.

„Olaszországnak nincs más választása, mint betartani a szabályokat” – figyelmeztetett ugyanakkor a francia belügyminiszter. Bernard Cazeneuve szerint tehát marad a dublini rendszer, amelynek megfelelően tavaly is 15 ezer menekültet küldtek vissza Olaszországba.

Franciaország egyébként az Eurostat 2014-es adatai szerint a menekültkérelmek 83 százalékát elutasítja – írta a The Local francia kiadása. A 17 százaléknyi pozitívan elbírált kérelemmel szemben Németország 26, Nagy-Britannia 38 százaléknak, míg Olaszország a kérelmezők 64 százaléknak adta meg a menekültstátuszt.

A migránselleneseknek jól jön a migráns

A bevándorlás keltette feszültség nem csak az EU-tagokkal szemben, de Olaszország északi és déli része között is érződik, tovább növelve a déli országrésszel szemben amúgy is nagyobb távolságtartást követelő Északi Liga erejét. Amikor a végletekig túlterhelt, mindössze 25 négyzetkilométeres Lampedusa szigetén vagy a szicíliai táborokban lévő menekültek egyenletesebb elosztását próbálták megvalósítani Olaszországon belül, akkor az északi tartományok nyílt elutasítással feleltek.

„Nálunk nincsen egyetlen hely sem”  – közölte Roberto Maroni. A lombardiai kormányzó válasza az Északi Liga tagjaként nem volt meglepő. Szintén a liga színeiben nyilatkozott ugyanígy a Veneto régió kormányzója, Luca Zaia.

A konzervatívok szerint a menekültek megmentése is csak erősíti a migránsáradatot, ezért a legjobb lenne már induláskor megállítani az embercsempészek hajóit és el is süllyeszteni – persze a menekültek nélkül.

Viselje az EU a líbiai következményeket

Az embercsempészekkel szembeni összehangolt EU-s, akár katonai fellépéshez azonban együttműködésre volna szükség Líbiával is, már ha lenne az országot kézben tartó vezetés. Ugyanez kéne ahhoz is, hogy teljesüljön Olaszország másik követelése és az EU Líbiában hozzon létre menekülttáborokat.

Moammar Kadhafi rezsimjének megdöntése óta azonban csak részterületeket uraló szerveződések vannak, a káoszt nem sikerült felszámolni. Kadhafi diktatórikus rendszere korábban gátat jelentett a szervezett embercsempészek előtt, sőt, az olajbevételeiből viszonylag jól élő, alig ötmilliós lakosú Líbia maga is célország volt a Csádból, Eritreából vagy a Szomáliából induló menekülteknek.

Ha már az EU beavatkozott négy éve a NATO-n keresztül a líbiai harcokba, lényegében katonai támogatást nyújtva a levegőből a Kadhafi ellen felkelt erőknek, akkor felelősséget is kell vállalnia az ott kialakult káoszért – érvelt Renzi, aki mindenképpen kompromisszumra akarja kényszeríteni Brüsszelt a június 24-én kezdődő EU-csúcson.

A héten Milánóba, a világkiállításra utazik a francia elnök és a brit kormányfő is, akikkel Renzi külön is megvitatná a menekültkérdést, és tárgyalna arról az Európai Bizottság elnökével, Jean-Claude Junckerrel és Angela Merkel német kancellárral is.