Tömegek indulnak útnak Szerbiában, hogy megelőzzék a kerítést
További Külföld cikkek
- Harminckét ember meghalt egy buszbalesetben Brazíliában
- Legalább 13 ember meghalt Nigériában, amikor tömegverekedés alakult ki a karácsonyi adományok elosztása miatt
- Terror Magdeburgban: egy kilencéves gyerek is a támadás áldozata
- Hatvan év után végleg kivonul az egyik legnagyobb európai ország Csádból
- Fidesz−KDNP EP-delegációja: A fizikai bántalmazás nem fér be a véleménynyilvánítás szabadságának keretei közé
A hivatalos adatok szerint az év eleje óta 31 500 migráns haladt át Szerbián, és ez a szám csak növekedni fog, mondta Nebojsa Stefanovic szerb belügyminiszter hétfőn Belgrádban. Az MTI tudósítása szerint pénteken még valamivel több mint 28 ezer migránsról tudtak Szerbiában. Ez a szám azonban csak az elmúlt hétvége alatt 3 ezerrel nőtt. A belügyminiszter szerint ez a hullám a jövőben növekedni fog.
A szír-török határon több millióan várnak arra, hogy elindulhassanak az Európai Unió tagországai felé. A szerb belügyminiszter megismételte, hogy nem a szerb-magyar határon vannak a legnagyobb problémák, hanem Macedóniában, amely Görögországgal és Bulgáriával is határos. Ezen a két országon keresztül érkezik a legtöbb észak-afrikai és közel-keleti menekült.
Ezzel a problémával Szerbia nem tud egyedül megbirkózni, mondta a belügyi tárca vezetője. A szerb hatóságoknak sem lehetőségük, sem joguk nincs arra, hogy megállítsák azokat, akik menedéket kérnek az országban. Azt sem tilthatják meg nekik, hogy továbbmenjenek.
"Mi annyit tehetünk, hogy alapvető orvosi segítséget, élelmet és gyógyszert adunk nekik, és ezt meg is tesszük. Ugyanakkor az állampolgáraink biztonságáról is gondoskodnunk kell, ezért kérjük folyamatosan a szomszédjainkat" arra, hogy reagáljanak - magyarázta Nebojsa Stefanovic.
Aleksandar Vulin szociálisügyi miniszter hétfőn, a menekültkérdéssel foglalkozó szerb munkacsoport vezetőjeként arra szólította fel Aleksandar Vucic szerb miniszterelnököt, hogy hívjon össze egy regionális tanácskozást, amely a menekültproblémával foglalkozna. Közölte, amióta Budapest bejelentette, hogy 4 méter magas kerítést akar emelni a magyar-szerb határon, azóta megnőtt a menedékkérők száma, de azoké is, akik elhagyják a menekültközpontokat, hogy minél hamarabb - még a kerítés megépítése előtt - átjussanak a határon.
Macedónia a menekültáradat miatt a napokban módosította a menedékjogi törvényét. Az illegális bevándorlók regisztráltathatják magukat a hatóságoknál, majd 3 napra szóló ideiglenes menekültstátust kapnak, hogy menekültkérelmet nyújtsanak be, vagy elhagyják az országot, mondta Dragana Kiprijanovszka, Macedónia külügyminiszter-helyettese a budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézetben tartott előadásában.
Macedónia nyilvánvalóan nem a végcélja ezeknek az embereknek, csak áthaladnak az országon, Nyugat-Európa felé tartva, mondta Dragana Kiprijanovszka. A macedón külügyminiszter-helyettes szerint európai megoldást kell találni a menekültkérdésre, az országok érdekeit, de az ide érkezők jogait és érdekeit is szem előtt tartva.
Macedónia, Görögország és az EU
Macedónia európai uniós csatlakozásának fő akadálya jelenleg a Görögországgal fennálló névvita, mondta Dragana Kiprijanovszka Budapesten. Görögország burkolt területi követelésnek tekinti, hogy a volt jugoszláv tagköztársaság alkotmányos neve Macedón Köztársaság, mert az egyik észak-görögországi - Macedóniával szomszédos - tartományt is Macedóniának hívják.
Macedónia 2005 óta EU-tagjelölti státust szerzett, de a csatlakozási tárgyalások nem kezdődtek meg. Ez részben amiatt van, mert Görögország ellenzi, hogy a balkáni ország ezzel a névvel lépjen be az európai közösségbe. Azt a külügyminiszter-helyettes is elismerte, hogy ország nehéz időszakot él át, mióta az ellenzék nem fogadta el a legutóbbi választás eredményét, illetve a koszovói határnál fekvő Kumanovóban májusban tűzharc tört ki rendőrök és fegyveresek között a város két albán negyedében. Macedónia most jelentős reformokat hajt végre, vonzóbb környezetet próbál teremteni a befektetőknek, és úgy akarja formálni az országról kialakult képet, hogy Macedónia olyan kis országnak látszódjon, amely a globalizált világ része, egyike az új demokráciáknak.
Szijjártó Péter magyar külügyminiszter Luxembourgban azt mondta: Magyarország szerint mielőbb meg kell kezdeni Macedónia EU-csatlakozási tárgyalásait. A magyar külgazdasági és külügyminiszter szerint elfogadhatatlan, hogy az Európai Bizottság már hatszor javasolta a macedón csatlakozási tárgyalások megkezdését, arra azonban mindmáig nem került sor.