Sámuel, Hajna
12 °C
23 °C

Nem szólhatsz bele, kivel kötök házasságot

2015.06.27. 16:11 Módosítva: 2015-06-27 17:09:18
Bár már 14 országban ismerik el a melegházasságot, és az USA tagállamainak többségében eddig is egyenlő jogokat adtak az azonos nemű házaspároknak, mégis hatalmas jelentősége van az amerikai Legfelsőbb Bíróság pénteki döntésének. Az USA legfőbb bírói fóruma azt mondta ki, hogy a házasság az ember legszemélyesebb döntése, és amiatt senkit nem érhet hátrány, hogy egy vele azonos nemű emberrel köti össze az életét. A bíróság szerint az egyházak elmondhatják erről a véleményüket, de alkotmányossági kérdésekben nem illetékesek, egy gyermeket pedig nem ér hátrány, ha azonos nemű pár neveli szerető és gondoskodó családban.

Az Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságának pénteki döntésével már a világ 14 országában lehet melegházasságot kötni, azaz az azonos neműek házasságát teljesen egyenlőnek ismerik el a férfi és nő között kötött házassággal. Két másik országban, Izraelben és Mexikó nagy részén ugyan nem köthetnek házasságot a meleg párok, de a külföldön kötött házasságukat ezekben az országokban is teljes értékűnek ismerik el. A világ 76 országában ezzel szemben továbbra is törvények büntetik az egynemű kapcsolatokat, öt államban pedig akár halálbüntetés is kiszabható ezért.

Bár az Egyesült Államok 50 államából 37-ben, valamint Washingtonban eddig is elismerték a melegek és leszbikusok házasságát, és a világon elsőként 14 évvel ezelőtt Hollandia fogadta el törvényesnek a melegházasságot, az amerikai döntésnek így is óriási jelentősége van. A szövetségi legfelsőbb bíróság most egy olyan ügyben hozott döntést, amelyben 16 meleg pár támadta meg négy államnak a házasságkötésüket tiltó törvényeit. A felperesek szerint az alkotmány értelmében őket ugyanolyan jogok illetik meg, mint a heteroszexuálisokat, az állami szintű korlátozások azonban anyagi kárt okoznak nekik, szabadságukban és emberi méltóságukban sértik meg őket.

Nincs különbség házasság és házasság között

Mi a helyzet Magyarországon?

Magyarországon 2009 óta az azonos nemű párok bejegyzett élettársi kapcsolatot köthetnek. A bejegyzett élettársak nem viselhetik egymás nevét, nem tarthatnak igényt apaságra, nem fogadhatnak örökbe gyermeket, más esetekben a házassággal azonos jogokat gyakorolhatnak legyen szó a közös öröklésről, özvegyi nyugdíjról, tartásról, vagy közös bankszámláról. Az alaptörvény szerint Magyarországon a házasság  "férfi és nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösség". A Medián 2007-es felmérése szerint Magyarországon az azonos neműek házasságát a megkérdezettek 30 szézaléka támogatta,  a MASMI szintén 2007-es felmérése szerint 35 százalék.  

A meleg emberek jogegyenlőségének biztosításában az Egyesült Államok évtizedekkel Európa mögött járt, a mostani döntés egy nagyon hosszú folyamat eredménye, mondta az Indexnek Uitz Renáta, a Közép-Európai Egyetem tanára. A döntéssel a bíróság nagyon fontos elveket mondott ki:

  • A Legfelsőbb Bíróság eddig a házasság fogalma alatt a különböző neműek közötti kapcsolatot értette, de most továbbléptek.
  • A melegek közötti házasság a szabadság és a törvény előtti egyenlőség alkotmányos védelméből következik. Az amerikai alkotmány mindenki számára garantálja az alapjogok védelmét.
  • A házasságról szóló döntés befolyásolja az egyén sorsát. Az, hogy ki kivel szeretne házasságot kötni, a legintimebb személyes döntés és az autonómia legtisztább megnyilvánulása. Ennek szabályozásával az állam nem stigmatizálhatja az embereket, és nem okozhat jogsérelmet nekik. Az alkotmány ehhez hasonlóan a legszigorúbban védi az állampolgár egyéni döntéseit a fogamzásgátlás, a családi kapcsolatok, a nemzés és a gyermeknevelés kérdésében. 
  • Az állam házasságot a társadalmi rend alappillérének ismeri el. Ha egy pár úgy dönt, hogy mindenben támogatja egymást, a pár kiérdemli a társadalom támogatását, ezért az állam minden elismerést és anyagi támogatást megad nekik.
  • Az egyházak a házasságról folyó társadalmi vita résztvevői. Álláspontjukat kifejthetik ebben a kérdésben, véleményüket nyílt vitában ütköztethetik a melegházasság támogatóival, de az nem lehet döntő a meleg párok kapcsolatának állami elismerésében.
  • Az alkotmány nem teszi lehetővé az USA egyik állama számára sem, hogy kizárja az azonos nemű párokat az olyan házasságból, amit az ellenkező neműek számára lehetővé tesz.
  • Több százezer azonos nemű pár nevel vér szerinti vagy örökbefogadott gyermeket, ezt ma már a tagállamok többsége lehetővé teszi. Ez erős törvényi elismerése annak, hogy a melegek és leszbikusok is létrehozhatnak szerető és támogató családot.

Uitz Renáta szerint a Legfelsőbb Bíróság döntésének egyik legfontosabb eleme, hogy nagyon nagy hangsúlyt fektet az egyéni autonómiára és méltóságra. A konzervatív egyházi szervezetek korábban élesen támadták az azonos nemű párok gyermekneveléssel kapcsolatos jogait. Uitz Renáta szerint az ítéletnek azért is van nagy jelentősége, mert a bíróság erről nem kíván vitát nyitni, elfogadja, hogy a gyermekek nincsenek nagyobb veszélynek kitéve egy azonos nemű mint egy heteró párok által családban. 

Anyagi kérdés is

Az, hogy ez a döntés nem korábban, hanem csak most születhetett meg, az amerikai jogrendszer sajátossága. Eleve csak a bírósági döntések töredéke jut el a legfelsőbb bírói fórumig, és bíróság szabadon választja ki, melyik ügyben dönt.

A döntés azért most született meg, mert a megelőző bírói fórumokon ellentétes döntéseket hoztak a melegházasság alkotmányosságáról.  Uitz Renáta szerint ez jelentős részben a sok évtizedes tapasztalattal rendelkező amerikai melegjogi- és polgárjogi szervezetek perstratégiájának is köszönhető. Sikerült a fellebviteli bíróságok között olyan erős ellentmondást generálni, ami szükségessé tette a legfelsőbb bíróság beavatkozását.

Ha ugyanis a legfelsőbb bíróság ebben a kérdésben nem dönt, akkor szövetségi államonként eltérő lett volna a meleg párok jogállása az Egyesült Államokban, ami felborította volna a jogegyenlőséget. Sokan érveltek azzal, hogy az olyan államokban élő meleg párok, amelyekben a melegházasságot eddig még nem legalizálták, bármikor elmehettek 37 másik államba házasságot kötni. Csakhogy ezt a lakóhelyükül szolgáló államban nem ismerték el, és ennek komoly jogi következményei voltak.

Itt egyáltalán nem csak érzelmi kérdésekről van szó, hanem húsba vágó, praktikus ügyekről, magyarázta a szakértő. Az el nem ismert meleg házaspárok nem számíthattak a házaspárokat megillető adókedvezményre, plusz szabadságra, nem hozhatták el a gyereket az iskolából vagy nem rendelkezhettek párjuk kórházi kezeléséről. Az emlékezetes Windsor-ügyben a legális melegházasságot kötött Edith Windsor felesége 2009-ben halt meg, és házastársa ingatlanvagyona után 363 ezer dollár örökösödési adót vetettek ki rá. Ha férje vagy a törvény előtt elismert házastársa lett volna a nőnek, akkor ezt az adót nem kellett volna megfizetnie.

Évtizedes lemaradásban az USA

Érdemes megnézni a pénteki döntést abból a szempontból is, hogy miért és hogyan jutott el az amerikai társadalom és jogrendszer eddig a pontig. A jog a hétköznapi élet viszonyait írja körül, és számos kérdésben a társadalom nagy részének igazságérzetéhez igazodik. Ahogy a viszonyok változnak, és a társadalom fejlődik, lassan ugyan, de változik a jogrendszer is. Egy-egy jelenség jogi körülírása aztán visszahat a társadalom életére is.

Az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága például 1857. május 6.-án úgy határozott, hogy a feketebőrűek nem számítanak állampolgárnak. 1896-ban a Legfelsőbb Bíróság az "elkülönítve, de egyenlően" elve alapján törvényesnek mondta ki, hogy a feketéket megkülönböztessék, külön helyeket lehessen kijelölni számukra a buszokon, vonatokon, a köztereken, kórházakban, iskolákban, az éttermekben vagy a temetőkben. A feketék csak 1957-ben kaptak szavazati jogot az USA-ban, de még ekkor sem járhattak a fehérek iskoláiba és egyetemre, egy 7 és egy 9 éves afroamerikai fiút pedig 1958-ban azért ítélt javító-nevelő intézetbe a bíróság, mert játék közben megpuszilták egy fehér kislány arcát. Mai szemmel nézve ez érthetetlen, elfogadhatatlan és botrányos. Ugyancsak nehezen hihető, hogy az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága még 1986-ban is természet elleni fajtalanságnak és büntetendőnek találta két azonos nemű felnőtt között a szabad belegyezés alapján (nem pénzért) létrejött szexuális kapcsolatot, amikor Nyugat-Európában ez már régen nem számított büntetendőnek.

A jog más módon is csak lassan reagált az életviszonyok változására. Magyarországon például a jogrendbe csak 1977-ben került be a férfi és nő élettársi kapcsolata, addig csak a bírói gyakorlat használta ezt a fogalmat. Spanyolországban csak 1981-ben engedélyezték a válást, Írországban pedig csak 1997-ben (a Vatikánban, Andorrában és San Marinóban most sem lehet felbontani a törvényes házasságot). Írországban ehhez képest igencsak gyorsan, 2015-ben egy népszavazás után a melegházasságot is elismerték. 

60 százalék a melegházasság mellett

Az Egyesült Államokban az azonos neműek házasságának támogatottsága az elmúlt évek során jelentősen megerősödött. Míg a Gallup felmérése szerint tíz évvel ezelőtt csak a megkérdezettek 27 százaléka támogatta az azonos nemű párok házasságának törvényes elismerését, idén már 60 százalék mondta ugyanezt. A növekedés összefügg az idősebb generációk kiesésével. Míg 1996-ban az 50-64 éves korosztály körében csak 17 százalék volt a melegházasság támogatóinak aránya, 2015-ben ebben a korosztályban már 45 százalék.

Uitz Renáta szerint a társadalom fejlődése hatással van a törvénykezésre és igazságszolgáltatásra is.  A mostani perbe is közel száz civil szervezet, egyház és szakértői csoport kapcsolódott be beavatkozóként és írta meg véleményét a bíróságnak. Az alapjogok védelme, az alkotmányosság megállapítása azonban nem közfelkiáltás kérdése. Jelen esetben tisztán emberi jogi döntésről van szó, nem az történt, hogy az amerikai legfelsőbb bíróság beszállt volna az erről a kérdésről folyó népszerűségi versenybe. A döntésnek ugyanakkor komoly hatása lehet az erről a kérdésről továbbra is folyó társadalmi vitára az Egyesült Államok határain túl is.

Mielőtt beszáll a vitába, javasoljuk, hogy olvassa el a Labrisz Egyesület érveit és ellenérveit a melegházasság kérdéséről>>>