Végső visszaszámlálás Athénban

Épp annyian voltak az európárti ellenzéki tüntetők Athén főterén kedden, mint amennyien hétfőn ellene. Pedig a kormánypártiaknak hétfőn több szerencséjük volt az idővel, kedden már esőben kellett kivonulnia több tízezer embernek, hogy az euró és az EU mellett tüntessen néhány órával azelőtt, hogy Görögország csődbe megy.

A hangulat kevésbé volt vidám, mint hétfőn: esett az eső, nem szólt a zene, és sokkal több volt a rendőr is, bár sehol sem adtak okot a tüntetők a beavatkozásra.

Éjfélkor jár le a Nemzetközi Valutaalap által adott hitel 1,6 milliárd eurós részletének törlesztési határideje - mivel Alekszisz Ciprasz felállt a tárgyalóasztaltól, nincs megállapodás az adósságok átütemezéséről. Aztán kedden mintha mégis visszaült volna, de éjfélig ebből nem várható megállapodás.

Most ki tüntet, mi ellen?

Valójában nehéz megmondani, hogy mit is jelent a nem és az igen, amik a kormánypárti és az ellenzéki tüntetések kulcsszavai voltak hétfőn és kedden.

A Ciprasz által vasárnapra bejelentett népszavazáson a kormánypárt - de legalábbis Ciprasz - szerint a "nem" közvetlenül csak az EU által felvetett megszorítás elutasítását jelenti, de Brüsszel szerint azt is, hogy Görögország kilép az euróövezetből és akár az EU-ból is. A kormánypárti Sziríza híveinek egy része ennek örülne is, másik felük viszont az elutasítás ellenére európárti és EU-párti is, feltéve, ha az EU kész megújulni, bármit is jelentsen ez (valószínűleg leginkább azt, hogy Görögország úgy maradhasson az eurózóna és az EU tagja, hogy ne kelljen semmilyen megszorítást végrehajtani).

Az ellenzéki igenek képlete sem sokkal egyszerűbb: amikor igent mondanak, akkor nem a megszorítások támogatására gondolnak, hanem arra, hogy igen, meg kell egyezni Brüsszellel és az IMF-fel, mert ez a záloga a görög eurónak és a tagságnak, amit Görögország alapvető érdekének tartanak.

"Ellada , Evrópi , demókratia"

- skandálták, de ha a megszorításra került sor, a tüntetők többsége azt mondta: méltányos megállapodás kell, mert ez mindenki érdeke. Különbség a kormánypárti hétfői tüntetőkhöz képest abban van, hogy az ellenzékiek készek elismerni a mindenkori görög kormány felelősségét is a kialakult helyzetben és elfogadni, hogy a hitelezők érthetően szeretnék viszontlátni pénzüket.

"A szüleim januárban Cipraszra szavaztak, most itt tüntetnek. Rengetegen vannak ilyenek" - jelezte a bonyolult viszonyokat egy egyetemista fiú. Janisz szerint Cipraszleígérte a csillagokat is az égről a kampányban, de mostanra kiderült, hogy képtelen megoldást találni a válságra.

Az új javaslat csak alibi

Ciprasz kedden váratlanul bejelentette, hogy kétéves hitelmegállapodást kötne, hogy pénzhez jusson az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszközből (EFSF). "Öt hónapja volt a megválasztása óta, hogy megállapodjon. Aztán otthagyta a tárgyalást és népszavazást irt ki. Most csak azért dobta be a javaslatot, hogy úgy tűnjön, mindent megtett az utolsó pillanatban is a megállapodásért" - elemezte Ciprasz akcióját az ellenzéki Új Demokrácia (ND) parlamenti képviselője.

Niki Kerameosz szerint világos, hogy ennyi idő alatt nem lehet megállapodni csaknem 30 milliárd euróról, így mindenképp elmarad az aktuális törlesztőrészlettel Görögország, aminek drámai következményei lesznek.

"Tudni lehetett, hogy kedden lejár a határidő, hogy ezután nem juthat hozzá Görögország a bankok likviditását biztosító EU-s tartalékokhoz. Nem tudjuk, mi következik ezután. Egyre többen állnak sorban a pénzükért az automatáknál, és egyre kevesebben juthatnak hozzá a limitált összeghez is. És a bizonytalanság csak nőni fog a vasárnapi népszavazással." Kerameosz szerint a referendum egyébként is felháborító.

"De bármit mond a kormány a csatornáin keresztül, rengeteg ember számára világos, hogy ez euró a tét. És Ciprasz érzi, hogy még az igenek is többségbe kerülhetnek, ami mindenképpen a lemondásához és új választásokhoz vezet."

A "nem" azonban a képviselőnő szerint maga a katasztrófa. "A legijesztőbb az egészben az, hogy a kormánynak nincs terve erre az esetre. Az nem lehet válasz, amit Ciprasz mond, hogy reményekkel telve elindulunk a bizonytalan úton."

Bármilyen megállapodás jobb a semminél

Kerameosz nem tagadja, hogy súlyos áldozatot jelent a megszorítás , de nem annyira, hogy Brüsszelben asztalt kellett borítania Ciprsznak . A nyolcmilliárd eurós csomagnak csak 7 százaléka jött volna a kiadások lefaragásából, a többi a bevételek - tehát az adók - növeléséből származott volna.

Ha nincs megállapodás, akkor néhány hét múlva nem lesz pénz a fizetésre, nyugdíjakra . Ráadásul épp akkor keményített be Ciprasz , amikor az eddigi áldozatok már kezdték hozni az eredményeket, beindult a növekedés és tartható volt a költségvetési hiány csökkenő mértéke. "Most mindez eltűnik és a bizonytalanság kihat a turizmusra is, ami az egyik legfontosabb bevételi forrás."

Kerameosz szerint a népszavazás mindenképp káros, de a kisebbik rosszat az jelentené, ha többség igennel szavazna. "Ezután újra meg lehet kezdeni a tárgyasokat, persze valószínűleg egy másik kormánynak, ami további időveszteséget így újabb költségeket jelent Görögországnak. De ez az egész most nem a pártokról szól. Hanem arról, hogy ne zuhanjunk vissza 40 évet és essünk vissza oda, ahol az EU-tagság  előtt voltunk."