Hedvig
9 °C
24 °C

Washingtonban egy rejtélyes lobbiszervezet segítségével keresne barátokat a Jobbik

parl
2015.07.14. 08:44 Módosítva: 2015-07-16 17:30:26
Egy, a semmiből feltűnő, jórészt mormon üzletemberek által gründolt szervezet magyar politikusokat utaztat ki az Egyesült Államokba, hogy kongresszusi politikusokkal találkozzanak. Köztük van Staudt Gábor volt főpolgármester-jelölt is, aki a néppártosodó Jobbikot a korrupcióellenességgel és a párt antiszemitizmusának, rasszizmusának tagadásával adna el. De szerezhet-e barátokat a Jobbik az imperializmus fővárosában?

Június végén, háromnegyed évvel a kitiltási botrány után a semmiből egyszer csak felbukkant egy új szervezet, ami a magyar-amerikai kapcsolatok javítását tűzte ki célul. Senki nem hallott róluk, és senki nem tudta, ki áll mögöttük: se a kinti, régóta létező amerikai magyar szervezetek, se a magyar diplomácia. A Külgazdasági és Külügyminisztérium az Index kérdésére közölte, nem áll kapcsolatban a Hungarian American Institute nevű szervezettel, ami első dobásként rögtön meghívott több magyarországi politikust Washington DC-be amerikai képviselőkkel barátkozni. 

Az egész történet ott kezd el igazán érdekes lenni, hogy a meghívottak közt egy jobbikos is akad. Igen, egy jobbikos. 

Jött egyszer csak egy meghívó

A washingtoni központú intézmény vezetője Jozsef Szamosfalvi, azaz Szamosfalvi József, egy magyarországi születésű mormon üzletember, aki a Buzzfeednek nyilatkozva azt állította: a washingtoni szervezet non-profit, egyik magyarországi párthoz sincs közük, ahogy a kormányhoz sem, egyszerűen csak nem szeretik, hogy hiányos a kommunikáció Washington és Budapest között, ezen szeretnének változtatni. Támogatást sem kapnak a magyar kormánytól, állítja Szamosfalvi, adományokból működnek. 

Jozsef Szamosfalvi
Jozsef Szamosfalvi
Fotó: Linkedin.com

Magyar diplomáciai forrásaink szerint is egy privát kezdeményezésről van szó, egy, a magyar-amerikai kapcsolatokra rálátó informátorunk szerint: „jószándékú kezdőkről". Hogy sem az amerikai, sem a magyar kormányhoz nincs közük, azt egy amerikai diplomata is megerősítette az Indexnek.

A Hungarian American Institute vezetésében a Buzzfeed szerint benne van Paul Horvath, az Orchard Global Asset Management egyik vezetője, Richard Carlson korábbi diplomata (és a konzervatív újságíró, Tucker Carlson apja), Lew Cramer Utah-i bankár, Ernest Istook korábbi kongresszusi képviselő és Michael Czinkota, a Georgetown Egyetem professzora.

A fenti társaság egy részében közös pont a mormon közösséghez való tartozás. A 19. században alapított keresztény egyház – hivatalosan: Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza – követői sokáig támogatták a többnejűséget, ellenben szigorúan tilosnak és bűnösnek tartják a homoszexuális kapcsolatokat. A legismertebb mormon politikus Mitt Romney volt republikánus elnökjelölt.

Szamosfalvi ugyanakkor az Indexnek hangsúlyozta, lobbiszervezetük és a mormon egyház között semmilyen hivatalos kapcsolat nincs, több vezetőjük sem tagja az egyháznak. Cikkünk megjelenése után a magyarországi egyház is kiadott egy közleményt, melyben kiemelik, "az egyház, mint szervezet nagy hangsúlyt fektet arra, hogy politikai ügyekben független, semleges maradjon".

Szamosfalviék június végén küldtek meghívót több magyar politikusnak, illetve üzletembernek, hogy az általuk szervezett úton washingtoni kongresszusi képviselőkkel találkozzanak, elsősorban olyanokkal, akik európai ügyekkel foglalkoznak. A magyar meghívottak listája elég rendhagyó, és valóban mutatja a szervezők járatlanságát a két ország közötti kapcsolatokban. A Fidesz részéről például az a Kucsák László (volt tanító, tanár, iskolaigazgató) a delegáció tagja, akinek hivatalos életrajza alapján sem a külpolitikához, sem a magyar-amerikai viszonyokhoz nincs sok köze, angolul társalgási szinten beszél.

A neve leginkább onnan lehet ismerős, hogy a Fidesz őt indította a 2014-es parlamenti választásokon a 18. kerületben, ahol minimális külünbséggel, szavazatújraszámolások után nyert csak Kunhalmi Ágnes ellen.

Az MSZP-t Demeter Márta hadpolitikus képviseli, aki a párt Mesterházy Attila-féle szárnyához tartozik, és a volt pártelnökkel többször járt már Washingtonban amerikai politikusokkal találkozni, lobbizni.

A kakukktojás az a Staudt Gábor, aki nemcsak, hogy jobbikos, de a párt első vonalához tartozik, tavaly ő volt a Jobbik főpolgármester-jelöltje. Bár a Buzzfeed azt írja, Staudt tagja volt a 2009-ben betiltott Magyar Gárdának is, ő maga nem volt gárdista, valójában a Magyar Gárda Mozgalmat létrehozó Magyar Gárda Hagyományőrző és Kulturális Egyesületnek volt az egyik alapítója. Az egyesületet a Gárda betiltásakor a bíróság is törölte, Staudt pedig 2010-ben a gárdás kötődése miatt nem ment át a nemzetbiztonsági átvilágításon, így nem lehetett a nemzetbiztonsági bizottság tagja.

Demeter Márta
Demeter Márta
Fotó: Demeter Márta / Facebook

Korrupcióellenességgel reklámoznák magukat

Ahogy a Buzzfeed cikke is megjegyezte, az Egyesült Államok és Magyarország viszonya jelenleg elég hűvös, ami részben annak is köszönhető, hogy Orbán Viktor több ügyben is Oroszországhoz közeledett. De az sem segített a viszony javulásában, amikor Orbán meghirdette az illiberális államot, Kínát, Oroszországot és Törökországot hozva fel mintaként. 

Őszintén, meglepődtem, hogy miután tavaly korrupció miatt kitiltottunk magyar kormánytisztviselőket, az antiszemita Jobbik egyik prominens tagját fogadjuk Washingtonban

– mondta a lapnak egy kongresszusi munkatárs. Szamosfalvi a Jobbik meghívásáról azt mondta a Buzzfeednek, nem szerettek volna válogatni a pártok közül, ezért hívták meg a Jobbikot is.

Ehhez képest úgy tudjuk, LMP-s politikusok például nem kaptak meghívót.

Hogy pontosan milyen amerikai politikusokkal fognak találkozni, Staudt Gábor nem kívánta az Indexnek elárulni, de állítása szerint egyébként sincs még részletes program. (Egy diplomáciai forrásunk úgy véli, erre pont az lehet a magyarázat, hogy igen nehéz befolyásosabb politikusokat megnyerni egy olyan találkozóhoz, ahol egy jobbikos is ott van.)

Staudt tagadja, hogy az amerikai út irányváltást jelentene a Jobbik külpolitikájában, szerinte „egy néppártban sokféle vélemény megfér egymás mellett", és az is csupán a Jobbikról a médiában megjelent félrevezető információ, hogy ők nyugatellenesek, Amerika-ellenesek lennének. Staudt szerint ők mindenkivel jó viszonyra törekednek, aki elfogadja, hogy senkinek nem hajlandóak alárendelni az országot:

Az az irányadó, amit Vona Gábor mondott, miszerint a Nyugat és Amerika felé is rendezni kell a kapcsolatokat.

A jobbikos politikus szerint a nyugati, különösen az amerikai médiában hamis képet festettek pártjáról, ezért sem tartja reálisnak, hogy mondjuk ilyen utazásoktól azonnal javulás álljon be pártja kinti megítélésében. A lényeg számukra az, hogy elkezdenek egy párbeszédet, ahol „rögtön fel lehet tenni egymásnak a kérdéseket". Vagyis velük ellenséges újságírók helyett saját magukat mutatják be.

És a Staudttal való beszélgetésünkből úgy tűnik, a Jobbik már kitalálta, hogyan adja el magát az Egyesült Államokban:

A korrupcióellenes stratégiánkat fogom kiemelni. A Fidesznek komoly problémája van az Egyesült Államokkal a korrupciós ügyek miatti kitiltások miatt. A korrupcióellenességben, az elszámoltatásban a Jobbik kérlelhetetlen, és ez egy olyan üzenet, ami mindenkinek pozitív. A korrupció az, ami a legjobban kiveri a biztosítékot Nyugaton. 

Staudt szerint bizonyos témákban ráadásul a Fidesz már jobbról előzi a Jobbikot, és az Egyesült Államokból nézve elmosódni látszik a különbség a két párt között. Viszont javukra billentheti a mérleget, hogy a Fidesz a korrupciós vádakra nem tud mit mondani.

Kölcsönös ellenszenv

Staudtnak azonban nem lesz egyszerű dolga, mivel a Jobbik és az Egyesült Államok viszonya sokkal rosszabb, mint a magyar kormány és Washington kapcsolata. A 2010-es választások éjszakáján Eleni Kounalakis akkor frissen kinevezett budapesti nagykövet az összes párt eredményváróján felbukkant, a Jobbikot kivéve, majd amikor az újságírók erre magyarázatot kértek, az a válasz érkezett, hogy Vona pártját nem tartják demokratikusnak.

A nagykövetség azóta sem hív eseményeire jobbikos politikusokat. Az amerikai diplomácia egyértelműen ellenséges, fenyegető politikai erőnek tartotta eddig a Jobbikot, a State Departmentben legfeljebb nagyobb delegáció tagjaként hajlandóak jobbikossal találkozni.

Az ellenszenv pedig kölcsönös: Vona Gábor szerint az Egyesült Államok „embertelen kultúrát" terjeszt, de a pártvezető például az egyik EP-képviselőjük, Kovács Béla kémügyét is Washington, pontosabban a CIA nyakába varrta. Ráadásul mindeközben Oroszországhoz a Jobbik nyíltan közeledik, számos esetben Moszkva magyar hangjai a jobbikos képviselők, erről részletes tanulmányt is írt a Political Capital. Az is igaz ugyanakkor, hogy a néppártosodó Jobbiknak már nem érdeke teljesen a Nyugat ellen fordulni, bármennyire is jó barátjai Törökországnak, Oroszországnak és Iránnak.

Vona Gábor a Magyar Nemzetnek adott márciusi interjújában ezt mondta az Egyesült Államokhoz való viszonyról:

Nem mondhatnám, hogy rózsás, Németország mellett az Egyesült Államokkal is szeretnék rendezett viszonyt. Azt szeretném velük megértetni, hogy Magyarország egy független ország, amelyik a saját útját járná, ezért ne próbáljanak bennünket a konfliktusaikba beleráncigálni. 

Bár időközben a Jobbik a népszerűsége emelkedésével látszólag visszavett radikalizmusából és nyugatellenességéből, de így is nagyon valószínűtlennek tűnik, hogy a nyugati diplomácia kiengedje a politikai karanténból. 

A Jobbik és a Fidesz ráadásul egymás kárára tud csak az Egyesült Államokhoz fűződő viszonyán javítani, és a Jobbik szélsőségességével való riogatást a Fidesz már régóta ki is játssza. Politikusaik, illetve magyar diplomaták a színfalak mögött, de a nyilvánosság előtt is nagyjából azzal szoktak érvelni amerikai kollégáiknak, hogy lehet őket nem szeretni, de akkor majd jön a Jobbik. Egy pár hónappal ezelőtti előadásában April Foley volt budapesti nagykövet - aki Orbán Viktor barátjának tartja - is erről beszélt amerikai közönségének az akkor még friss tapolcai Jobbik-győzelem után:

Ha nem szereted Orbán Viktort, sorban a második legnépszerűbb csoportot még sokkal kevésbé fogod szeretni!

Staudt az Indexnek elmondta, jól ismeri ezt az érvelést, de szerinte a fideszesek részéről ez „nem túl korrekt hozzáállás", hiszen ami a fő problémát okozza a magyar-amerikai viszonyban, az a Fidesz korruptsága.

Nem rasszista, sosem volt az, tudták?

Megkérdeztük Staudtot arról is, vajon mit fog mondani egy amerikai képviselőnek, ha az mondjuk elkezdi firtatni, a Jobbik megtűri-e soraiban és a párt körül az antiszemita, rasszista kijelentéseket tevő figurákat. (Melyek közül a legdurvább kétségtelenül a Betyársereg és vállaltan náci tagjai.)

„Azt, hogy nem" – mondja Staudt, és ismét Vona Gábor egyik beszédére utal, aki a szélsőséges vadhajtások lenyesegetéséről értekezett pár hónapja. Staudt azt is hozzáteszi, hogy ha esetleg antiszemita, rasszista kijelentéseket idéznek neki jobbikosoktól, el fogja mondani, hogy azokat már kizárták a pártból, vagy maguk léptek ki, vagy nem is voltak párttagok. Staudt szerint a Jobbik valójában soha nem tett különbséget emberek között faji vagy vallási alapon, ők csupán rendet, közbiztonságot szeretnének.

Neki egyébként már rövid időn belül ez a második amerikai hivatalos útja. Staudt áprilisban egy NATO-konferencián vett részt parlamenti képviselőként, járt Bostonban, Washingtonban és New Yorkban is, ahol a szintén jobbikos Szávay Istvánnal kinti magyarokkal találkozott. Szávay ekkor nagy magabiztossággal már a Jobbik kormányképes erővé válásával magyarázta az út fontosságát: mivel előbb-utóbb hatalomra kerülnek, fel kell térképezniük az amerikai magyarság igényeit.

Nem is akarnak politikailag közeledni

Az Index által megkérdezett, az amerikai-magyar diplomáciai kapcsolatok alakulását közelről figyelő források azonban elképzelhetetlennek tartják, hogy néppárti fordulat és gyakori transzatlanti repülések ide vagy oda, a Jobbik szalonképes párttá váljon az Egyesült Államokban, különösen a washingtoni politika számára. Egyikük gúnyosan csak annyit mondott, hogy 

ez a jól öltözött putyinista-homofób-neonáci imázs majd meglátjuk, mennyire jön be Washingtonban, a nyugati imperializmus fővárosában.

Egy név nélkül nyilatkozó amerikai diplomata az Indexnek arról beszélt: Vonáék is pontosan tudják, hogy a State Departmentre, a hivatalos amerikai külpolitika hozzáállására semmilyen hatásuk nem lesz. Ezért a Jobbik valójában nem is „Amerikához" akar politikailag közeledni. A céljuk annyi lehet, hogy megpróbálják magukat szalonképesnek beállítani néhány republikánus kongresszusi képviselő előtt, akik társadalmi kérdésekben szintén hiperkonzervatívak,

hátha rajtuk keresztül az amerikai jobboldali sajtó is megértőbb lesz a párttal, javul a Jobbikról kialakult kép, talán megjelenik egy-két pozitívabb hangvételű cikk. 

Ez a maximum, amit az ilyen lobbiszervezetek segítségével el lehet érni, és ez néha valóban sikerül – mondja forrásunk, aki szerint a Jobbikban csupán azt nem veszik figyelembe, hogy az amerikai közbeszédben világos különbséget tesznek a „hazafias″ (patriotic) és a „nacionalista″ politikai jelenségek között. Előbbi pozitív, utóbbi nem; és mivel a Jobbik egyértelműen nacionalista pártnak minősül, még a republikánus tábor jobbszélét is igen nehéz lesz megpuhítaniuk.