Népszavaznak Bősön a tervezett menekülttáborról

Népszavazáson döntenek ma a csallóközi Bős lakói arról, hogy a településen található, 2009-ben bezárt menekülttábort újranyissák-e. A szlovák kormány ugyanis ott helyezne el 500 menekültet, akiket egy megállapodás keretében Ausztriától vennének át ideiglenesen, amíg a helyi (osztrák) hatóságok nem bírálják el menekültkérelmüket.

Az osztrák és a szlovák kormány még július elején állapodott meg arról, hogy Szlovákia ideiglenesen ötszáz embert fogad be az ausztriai traiskircheni menekülttáborból. Az eredeti tervek szerint még júliusban ötven, augusztusban kétszáz, szeptemberben pedig további kétszázötven menekültet helyeznének át Bősre. Az ötlet azonban komoly tiltakozást váltott ki Bős, és a környező települések lakói között.

Egy petíciót is elindítottak, amit végül több mint háromezren írtak alá. (a településen ötezren élnek) A nagy ellenállás miatt Bős önkormányzata helyi népszavazást írt ki. A szavazáson a törvény szerint a kérdést pontosan úgy kell feltenni, ahogy az az ezrek által aláírt petíción volt, így a bősiek a következő kérdésre válaszolnak:

Ellene van-e, hogy átmeneti menekülttábor létesüljön a Szlovák Műszaki Egyetem épületében, Bősön?

Fel is hívták az emberek figyelmét, hogy alaposan olvassák el a kérdést, mielőtt szavaznak, mivel a fordított logika szerint feltett kérdésre adott válaszok közül az Igen jelenti azt, hogy Ne legyen tábor, és a Nem azt, hogy Igen, legyen.

A szlovák kormánynak egyébként nem kell figyelembe vennie a helyi népszavazás eredményét, de a petíciós bizottság elnöke szerint a tüntetés mellett ezzel tudják a leglátványosabban felhívni a figyelmet arra, hogy a helyi közösség nagyon nem szeretné ezt a menekülttábort. Szerinte ugyanis a menekülttábor korábbi működésénél sok probléma és konfliktus volt.

De ugyanígy gondolkja a település polgármestere is. Fenes István szerint a helyiek fenntartásai  atábor újranyitásával kapcsolatban jogosak és megalapozottak. Fenes azt is kifogásolta, hogy az önkormányztaot hivatalosan nem is értesítették sem a menekültek érkezésének időpontjairól, sem a számukról, ezekről mind a médiából értesült.

A szlovák belügyminisztérium sajtósa azonban nem érti a bősiek félelmét. Szerinte a településen 1994-ben nyitott menekülttáborban ezreket szállásoltak el, mindenféle probléma nélkül. Ráadásul korábban olyanokat, akik az országban maradtak, most azonban olyanok jönnének, akik bizonyos idő után visszatérnének Ausztriába, hogy az ottani hatóságok bírálják el menedékkérelmüket.

A felvidéki Magyar Közösség Pártja (MKP) közleményben állt ki a menekülttábort ellenző bősiek mellett. A párt elnöke szerint érthetetlen, hogy a szlovák kormány miért a bősi menekülttábor újranyitásával akarja megoldani a helyzetet, amikor a Szlovákiában most is működő menekülttáborokban rengeteg szabad hely van. Például a homonnai táborban szerinte több mint 500 szabad férőhely van. Berényi József szerint nem igazságos, hogy a menekültek elhelyezésére használt létesítmények java részét magyarok lakta területekre telepítették és telepítik.

A településen és környékén nem mindenki ellenzi ennyire az ideiglenes menekülttábort, több segítő felajánlás is érkezett az elmúlt napokban, hetekben. A Csallóközi Olimpiai Klub és az SG DAC Dunaszerdahelyi Kézilabda Klub edzői például felajánlották, hogy amennyiben menekültek érkeznek Bősre, akkor a gyerekeknek hetente ingyenes kézilabda edzést tartanak, „hogy szomorú sorsukon megpróbáljunk enyhíteni" − írták.

A Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal szerint ez az egyezés a szolidaritás mintapéldája, az osztrák segélyszervezetek azonban kritizálták azt. Az Amnesty International ausztriai szervezetének főtitkára például szánalmasnak és groteszknek nevezte, és arról beszélt, hogy a menekülteket nem lehet "csomagmegőrzőbe" adni. Szerinte Ausztria az összes, az országba érkező migránst el tudna helyezni.