Békét kértek Erdogantól a kurdok
További Külföld cikkek
- Olaf Scholz a német szociáldemokraták kancellárjelöltje
- Szerbia az Európai Unió tagja akar lenni, de nem mond le keleti partnereiről
- Elszabadultak az indulatok, verekedés tört ki a szerb parlamentben
- Itt a hivatalos végeredménye a nagy meglepést hozó romániai elnökválasztás első fordulójának
- Drámai bejelentés: megállhat a vérontás a Közel-Keleten, zuhannak az olajárak
A kurdok felújítanák azokat a béketárgyalásokat, melyeket a török kormány a "kurd terrorizmusra" hivatkozva július vége óta jegel. Ezt az MTI szerint hétfőn a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) politikai szárnyának tartott Kurd Nemzeti Kongresszus (KCK) deklarálta egy közleményben, melyben azonban előfeltételeket is szabott: a politikai foglyok szabadon bocsátását és a tűzszüneti megállapodás megerősítését.
Az 1999 óta bebörtönzött - és közben határokon átívelő kurd ikonná vált - Abdullah Öcalan pártja, a PKK három évtizeden át folytatott fegyveres harcot Törökország többségében kurdok lakta délkeleti részén. Recep Tayyip Erdogan elnök 2012-ben tárgyalásokat kezdeményezett a a PKK-val a tűzszünetről, mely az elmúlt három évben valóban működni látszott.
Úgy tűnt, új fejezet kezdődhet a falurombolásokkal, kitelepítésekkel és gerillaharccal fémjelzett török–kurd viszonyban, mígnem Erdogan júliusban úgy nem döntött, feláldozza a békefolyamatot a "nemzeti egységre" épített kampány érdekében. Ahogy arról részletesen írtunk, a júniusban a kurdbarát Népek Demokratikus Pártja (HDP) közel 13 százalékkal jutott be a parlamentbe, és ezzel a választási rendszer sajátosságai miatt elütötte a kormánytöbbségtől Erdogan pártját.
Az előrehozott választások közeledtével ezért a török kormány hihetetlenül cinikus manőverre szánta el magát. Ahogy arról részletesen írtunk, a kurdok elleni suruci merényletre hivatkozva július 24-én légioffenzívát indított a kurd szervezetek ellen (közben az igazságosság látszatának megőrzése érdekében néhány rakétát megeresztett a merényletért valóban felelős Iszlám Állam állásaira is). A légicsapásokban eddig négyszázan haltak meg - köztük 30 nő is, a radikális baloldali PKK-ban a Közel-Keleten egyedülálló módon komolyan veszik a nemi egyenlőséget.
A konfliktus hamar elmérgesedett, a kurdok az egész országban támadásokat hajtottak végre rendőrök és katonák ellen.
Az erőszakcselekmények hétfőn sem csitultak: négy rendőr halt meg a kurd lázadók által elkövetett pokolgépes merényletben a délkeleti Sirnak tartományban, egy katona pedig akkor vesztette életét, amikor kurd fegyveresek tüzet nyitottak a hadsereg egyik helikopterére.
A török hadsereg se maradt adós a válasszal: kedden a PKK tizenhét állását bombázták le az ország délkeleti csücskében fekvő, Irakkal és Iránnal is határos Hakkari tartományban.