Európa utolsó diktátora megkegyelmezett a politikai foglyoknak

2015.08.24. 12:01 Módosítva: 2015.08.24. 12:55

Alekszandr Lukasenko, az utolsó európai diktátorként emlegetett fehérorosz elnök megkegyelmezett néhány általa bebörtönzött ellenzéki politikusnak, írja a Guardian. A gesztussal Fehéroroszország valószínűleg a Nyugathoz fűződő viszonyán szeretne javítani. 

A hat ellenzéki figurát, akiket most szabadon engednek, 2010 után börtönözték be politikai okokból. Utolsóként Nyikolaj Sztatkevicsot engedik majd el, akinek az volt a bűne, hogy elindult Lukasenko ellen a Nyugat szerint elcsalt 2010-es választásokon. A hivatalos indoklás szerint tömegtüntetéseket szervezett az elnök ellen, 2011 májusában ítélték 6 évre.

Lukasenko 1994 óta vezeti az országot, idén októberben indul zsinórban ötödik alkalommal az elnöki címért. Sajtóirodája egyszerű emberi gesztusként tálalta akciót, de valószínűbb, hogy így próbálnak közeledni a fontos kereskedelmi partnernek számító Európai Unió felé. 

Fehéroroszország és a nyugati hatalmak viszonya nem volt felhőtlen a korábbiakban, az exszovjet állam eddig sokkal inkább az oroszokhoz kötődött. Idén azonban fordulni látszik a fehérorosz külpolitika iránya, az ukrán–orosz konfliktus kapcsán már igyekeztek elhatárolódni Putyinéktól és az Európai Unió, illetve az USA felé tapogatózni. 

A nyugati hatalmak jelenleg szankciókat tartanak fenn a fehéroroszokkal szemben a demokrácia és a szabadságjogok folyamatos lábbal tiprása (ami többek között a politikai ellenfelek bebörtönzésében mutatkozik meg) miatt. A mostani lépést azonban úgy értelmezik, hogy Lukasenkóék elkezdtek közelíteni a nyugati standardok felé. Az USA és az EU vezetői arra számítanak, hogy Fehéroroszországban az üldözött ellenzékiek hamarosan visszakaphatják a politikai jogaikat. Ha ez bekövetkezik, a Nyugat eltörölheti a fennálló kereskedelmi korlátozásokat, és Fehéroroszország fontos új partnerekre tehet szert. 

„Közeledik a választások időpontja, Lukasenkónak fontos, hogy többé-kevésbé kedvező megítélése legyen Nyugaton. Nyilvánvaló volt, hogy ez nem következhet be, amíg politikai foglyok ülnek börtönben” – magyarázta a lépést egy minszki politikai elemző, Alekszander Klaszkovszki.