A magyar korrupciós helyzet évek óta nem javul

A Transparency International friss közleménye szerint lesújtó a korrupció elleni küzdelem eredménye az OECD-országokban. A korrupcióellenes szervezet berlini központjának tanulmányából kiderül, hogy a külföldi hivatalos személyek megvesztegetése elleni egyezményt aláíró országok több mint felében egyetlen eljárás sem indult  az elmúlt négy évben külföldi befektetések során vesztegető vállalatok ellen.

Magyarország sem kivétel, sőt: itthon a rendőrség és az ügyészség megkérdőjelezhető szakmai függetlensége rontja a korrupcióellenes küzdelem hatékonyságát, amit a közérdekű bejelentők védelmének hiánya csak tovább ront.

Mindössze négy ország, az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Németország és Svájc alkalmazza következetesen az egyezményt a TI szerint. A közepes mértékben vagy korlátozottan végrehajtók köre már népesebb (15 országból áll), ide tartozunk mi is, többek között Kanadával, Hollandiával és Franciaországgal együtt. A leggyengébben teljesítők között számos régi EU-tagállamot (például Belgiumot, Spanyolországot) és olyan világkereskedelmi óriásokat is találunk, mint Japán.  

Azok az országok, ahol a Transparency szerint nem, vagy csak alig lépnek fel a közhatalmi döntéshozókat korrumpáló cégekkel szemben,

Reménykeltő fejlemények is akadnak azért: az élen járó négy ország 2011 és 2014 között 215 eljárást folytatott le vesztegetőkkel szemben, ami szép eredmény. Ezen kívül Hollandia és Görögország és Norvégia is javítani tudott tavalyi helyezésén.  

Magyarország a harmadik éve nem képes javítani a helyezésén korrupcióellenes fellépés szempontjából. Ligeti Miklós, a TI magyarországi jogi igazgatója szerint a hazai bűnüldözés évek óta egyetlen komoly nemzetközi vesztegetési ügyet sem tudott feltárni. A Transparency azt tanácsolja, a kormány fogadja meg a civilek és a nemzetközi szervezetek ajánlásait, garantáljon valós védelmet a bejelentőknek és gondoskodjon a nyomozások befolyásmentességéről.