Félreértés, hogy Németország 800 ezer menekültet befogad

Hosszú ideig a német kormányzat elégedett volt a migrációt szabályozó dublini egyezményekkel, és Olaszországot, valamint Görögországot – ahol tömegével léptek az EU-ba a menedékkérők - gyakorlatilag magára hagyta a küzdelemben. Csak az utóbbi hetek eredményeképp változott meg a német vezetés diskurzusa, mióta a menekültek hatalmas tömegeinek lett elsődleges célpontja Németország, állítja Astrid Ziebarth, a German Marshall Fund (az USA és Európa együttműködéséért munkálkodó közpolitikai intézet) migrációval foglalkozó kutatója.

Szerinte amennyire a német vezetés gyakorlatias a jelenlegi krízisben, a hozzáállásuk legalább annyira álomképeket kerget és fenntarthatatlan a migránsokra vonatkozó jelenlegi EU-s rendszer alapvető átalakítása nélkül .

„Azt mondani, hogy Németország nyolcszázezer menekültet befogad, félreértés. A nyolcszázezer nem kvóta, és nem is Merkel elképzelése, sokkal inkább becslés az év végéig érkezőkre vonatkozóan” – írja a Guardianben. A szakember szerint tényként kell kezelnünk, hogy rengeteg migráns akar majd Németországba eljutni, és mindegyiküknek, akiknek sikerül, elbírálják a menedékkérelmét.

Menekültválság percről percre itt ->>>>

Merkel szerint ugyanis jogi és erkölcsi kötelessége Németországnak, hogy a háborús zónából érkezőket megvédje, és a német állam képes arra, hogy kezelje a megnövekedett menekülthullámot, illetve hogy ennek érdekében rugalmasabbnak és kevésbé bürokratikusnak kell lennie a rendszernek. Ez a gyakorlatias eljárás dicséretes Ziebarth szerint, ezzel párhuzamban ugyanakkor

Ezekkel a lépésekkel:

1. Felkérték az olasz hatóságokat, hogy átmenetileg állítsák vissza az osztrák-olasz határellenőrzést.
2. Magyarország felé azt kommunikálják, hogy a dublini szabályoknak megfelelően járjanak el. Orbán Viktor és Angela Merkel legutóbbi (szombati) telefonbeszélgetése is egyetértőleg arról szólt, hogy mindkét ország betartja európai kötelezettségeit, így a dublini megállapodásból származókat is. Vagyis, a napokban történő eseményeket kivételesnek tekintik, ahogy azt is, hogy az utóbbi egy hét következetesen arról szólt, hogy se Magyarország, se Ausztria, se Németország nem tartja be az európai kötelezettségeit. (Ami történik, hogy 1. Magyarország regisztrálatlan tömegeket enged útjára Nyugat-Európába, 2. Németország (és Ausztria) pedig fogadja ezeket az embereket, és adott esetben elvégzi a regisztrációt Magyarország (és Ausztria) helyett.) Egyelőre nem lehet tudni, hogy milyen rendszer alapján járnak majd el a közeli és távolabbi jövőben. Magyarország jelenleg nem tartja a schengeni határokat. Ez pedig további, nagyon fontos kérdéseket vet fel, és csak egy közülük az, hogy így mi a szükség a határon húzódó drótkerítésre például.
3. Gyakorlatilag csak a szíreket fogadják be, a többieket a lehető leggyorsabban kipaterolják Németországból. A krízis előtt a hozzájuk érkezők közel fele (45 százaléka) nyugat-balkáni államokból jött (Koszovóból, Albániából, Szerbiából), közülük egy százaléknak adtak menekült státuszt, írja a Guardian. „Elfogadhatjuk, hogy az előre becsült nyolcszázezer főnek is egy jelentős hányadát ők teszik majd ki, és ha őket olyan gyorsan visszaküldik, amennyire csak lehet, akkor az jelentősen csökkenti majd a számokat” – mondja Ziebarth. A menedékkérelmi elbírálások jelenlegi öt-héthónapos ideje helyett a balkáni államokból érkezőkét egy hétre csökkentenék Németországban. Az elutasított személyek az elutasítást követően pedig öt évig nem léphetnének német földre.
4. A német kormány azzal csökkentené a migránsok számát és csorbítaná Németország, mint csábító célállomás státuszát, hogy pénzzel nem, csak egyéb módokon segítené a migránsokat.

Mindezek a lépések egy közvélemény-kutatás szerint egybevágnak a német lakosság elképzeléseivel. Az ARD-Deutschlandtrend adatai szerint a németek 72 százaléka szerint nem kellene pénzt adni, és 79 százalék szerint szigorúbban kellene eljárni a kiutasítás során az elutasított menedékkérőkkel szemben. Ezek az adatok erősen árnyalják azt a képet, ami a napokban a bátor német szolidaritást éltették, írja Ziebarth, amelyek szerint a lakosság 35 százaléka szerint annyi migránst kell befogadni, amennyit jelenleg, sőt, további 22 százalék szerint még többet kellene.

A menekültügyi szakember szerint ez az általános menedékbarát német hozzáállás a krízisre adott gyakorlatias megoldásnak szól, illetve a német menekülttáborokat brutálisan megtámadó szélsőségesek elleni tiltakozásként fogható fel (a megkérdezettek 87 százaléka szégyenletesnek tartja a támadásokat).

Hosszú távon azonban megjósolhatatlan, mi fog történni, Ziebarth szerint Németország olyan demográfiai és társadalmi változásokkal néz szembe a közeljövőben, amely a rendszerváltás óta nem volt. „Mostantól a politikai vezetés feladata, hogy kezelje a mostani gyakorlatias helyzetet, aztán majd építsen ki egy hatékony és működő menekült- és bevándorlásügyi rendszert” – fogalmaz.

A menekültek és migránsok az elöregedett német népességet kétségtelenül megfiatalítják majd, a munkaadók nagy része pedig készen áll befogadásukra. Ez pedig az integráció első lépése, mondja Ziebarth. Ugyanakkor, a társadalmi változásokkal együtt járó feszültségekkel is vaskosan szembe kell néznie a német társadalomnak. Az ARD-Deutschlandtrend vizsgálata azt mutatja, a németek kétharmada szerint erősödni fognak a konfliktusok az érkezők és az őslakosok között.