Mi van már ezzel a Magyarországgal?
További Külföld cikkek
- Új külügyminisztert nevezett ki a szíriai vezetés
- Az Egyesült Államok felajánlotta segítségét a németországi terrortámadás kivizsgálásához
- A volt skót igazságügyi miniszter is megszólalt a Lockerbie-merényletről
- Vlagyimir Putyin ismét beintett a Nyugatnak, nem kíván boldog karácsonyt és újévet
- Harminckét ember meghalt egy buszbalesetben Brazíliában
A Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung (FAS) című német lap Mi van már ezzel a Magyarországgal? címmel közölte írást Stephan Löwensteintől, aki egyebek között kifejtette, hogy Orbán Viktorról gyakran mondják, hogy jól érzi, mit kíván a magyar nyilvánosság, de sok magyar választó már belefáradt az "állandó harci retorikába" és a "szakmailag gyakran nem megfelelő" eredményekkel járó "törvényhozási rögtönzésekbe", áll az MTI összefoglalójában.
Az utóbbi időszak belpolitikai fejleményeit, köztük a parlamenti kétharmados többség elvesztését vázolva hangsúlyozta, hogy Orbán Viktor "ebben a helyzetben a migrációt tette meg legfőbb kampánytémájává". Ennek része a "sugalmazó kérdésekkel" operáló hangulatfelmérés, a plakátkampányok, beszédek, interjúk, és az "eléggé hatástalan", de hatalmas jelképes jelentőséggel bíró "határkerítés" is.
Ugyanakkor mindez nem azt jelenti, hogy Orbán nem gondolja valóban komolyan mindazt, amit a migráció témájában elmond - tette hozzá Löwenstein.
A szintén német Süddeutsche Zeitung Orbán dühöngése címmel közölte hétvégi számában Cathrin Kahlweit kommentárját, amely szerint "Orbán durva világképében Magyarország áldozat".
A miniszterelnök azon igyekszik, hogy "a kis országot mint szigetet az óceánban elzárja a nemzetközi válságoktól", mert úgy gondolja, hogy Magyarország "egy nép, egy hit, egy eszme", és ennek így is kell maradnia. Ez a politika "történelmietlen, nem keresztényi és embertelen", és még csak nem is "realista" - vélekedett a Süddeutsche Zeitung szerzője.
A Spiegel Online hírportál Menekültkáosz Magyarországon: buta, elbizakodott, Orbán címmel Keno Verseck kommentárját, amely szerint Orbán Viktor "tudatosan engedte elmérgesedni a menekültválságot országában", és számára "csak egy a fontos: a következő választási győzelme". A szerző egyebek között úgy vélekedett, hogy Orbántól nem várható "emberséges, fenntartható hozzájárulás a válság megoldásához", mert "szüksége van az eszkalálódásra és a polgárháborús helyzethez hasonlító körülményekre".
Az ARD német televízió Uniós menekültpolitika - európai helyett önző címmel közölte Kai Küstner kommentárját, amely szerint a menekültválságban az egyes államok önző magatartása a meghatározó, aminek többnyire belpolitikai oka van, és az EU-nak szolidárisabban kell viszonyulnia a menedéket kereső emberekhez, "vagy szétesik".
Az egoista magatartás "leghangosabb" képviselője Orbán Viktor, aki "nyilvánvalóan tart attól, hogy országában a konkurencia jobbról megelőzi", és "ezért félelmet gerjeszt" - írta az ARD szerzője, hozzátéve: "legfőbb ideje, hogy Merkel beszéljen párttársával".
Bécs és Berlin gyorsan és helyesen cselekedtek. Nagy elismerés illeti az osztrák, és mindenekelőtt a burgenlandi hatósásokat, hogy néhány óra alatt megszervezték több ezer menekült átvételét. Ezt a "herkulesi" feladatot nehezítették a "minden másnak, csak éppen együttműködőnek nem nevezhető" magyar hatóságok is, amikor nem voltak hajlandóak a buszokkal még egy rövid szakaszon Ausztrián belül szállítani a menekülteket. Ez is része a "bosszantásoknak", amit a magyar fél részéről az elmúlt napokban tapasztalni lehetett - írja a Der Standard című liberális osztrák napilap vasárnap.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök nyilvánvalóan "zálogtárgyul" használta fel a menekülteket uniós szinten folytatott tárgyalásain annak érdekében, hogy több uniós támogatást kapjon - vélekedik vezércikkében Alexandra Föderl-Schmid, a lap főszerkesztője. "Ezt akár a menekültek rovására elkövetett politikai zsarolásnak is lehet nevezni, mindenesetre az emberi jogi normáknak nem felel meg ez az eljárás - és mindez Európa közepén" - fogalmaz.
Az olyan viszonyok, mint amilyeneket Magyarországon lehetett tapasztalni, szégyent hoznak a nemrég Nobel-békedíjjal kitüntetett és világszerte az emberi jogokat számon kérő EU-ra. Az, hogy a visegrádi négyek pénteken megerősítették a menedékkérők befogadását szabályozó uniós kvóták elutasítását, ijesztő, ugyanis éppen ezek az országok voltak azok, amelyek évtizedekig a vasfüggöny mögé voltak száműzve és amelyek maguk is sok szolidaritásban részesültek - pénzügyileg is - az EU-ban - írta.
A magyar kormányfő nagy erővel végrehajtja az uniós jogot, amikor regisztrálni akarja és nem engedi tovább a menekülteket, s ezzel önkéntelenül is megmutatja, hogy az nem működik - írta a Die Presse című osztrák konzervatív napilap szombati számában. A lap szerint kettős mérce érvényesül, amikor sokan felháborodnak azon, hogy Orbán szögesdrót kerítést állíttat fel, mert csak kevesen reagáltak így arra, hogy Spanyolország észak-afrikai területein évek óta sokkal magasabb kerítést alkalmaz.
Az EU-nak azonnali intézkedéscsomagról kell határoznia végre, amely sokba, de annak csak egy töredékébe fog kerülni, amit a görög adósságválság kezelésére költöttek. Szükség van a menedékkérők igazságos elosztására, egységes uniós menekültjogra, közösen finanszírozott befogadóállomások felállítására a menedékkérelmet benyújtóknak. "De ha esetleg ezt Orbán elutasítja és az egészet német problémának tartja, akkor azt lehet neki javasolni - hasonlóan ahhoz, ami nemrég Görögország esetében történt - , hogy Vlagyimir Putyin eurázsiai uniójában talán amúgy is kényelmesebb" - írja a Die Presse.