Durván hülyézik egymást a szerbek és a horvátok

Feszültebb már nem is lehetne a horvát-szerb viszony: az országok vezetői lassan nem is hajlandóak beszélni egymással, hanem csak a médiában üzengetnek a másiknak. A horvát újságok a szerbeken gúnyolódnak, a másik oldalnál ugyanez megy fordítva. Zágráb lépett legutóbb: nem enged át senkit szerbiai iratokkal a határon.

Minden a magyar-szerb határzárral történt

Minden úgy kezdődött, hogy múlt kedden a magyar kormány teljesen lezárta a migránsok előtt az átkelést a szerb határon és bevezette a válsághelyzetet Csongrád és Bács-Kiskun megyékre. A duzzadó tömeget egy ideig mindenféle beavatkozás nélkül nézték a szerb hatóságok.

Egészen addig, amíg az uniós tagállam Horvátország felé elindult a menekültek első csoportja. Zágráb ekkor jelezte, hogy felkészült a tömegek fogadására. Szerbia erre úgy döntött, hogy elbuszoztatja a Röszkénél várakozókat a tovarniki, horvát-szerb határhoz. Zoran Milanović horvát kormányfő hiába hajtogatta, hogy megbirkóznak a menekültáradattal: összeroppant az ellátórendszerük azután, hogy néhány óra alatt 20 ezren léptek be az országba.

Elmebajra reagálni nem tudnak

A szerbeket ez nem zavarta, folytatták a buszoztatást. Milanović megpróbálta Belgrádnál elérni, hogy felhagyjanak az utaztatással, de hétfőig nem járt sikerrel. Ekkor megtiltotta a szerb teherszállítást Horvátország területén (se hajók, se vonatok, se teherautók nem indulhattak el.) Nikolá Szelákovics szerb igazságügyi miniszter válaszul ugyanezt bevezette a másik oldalra. Csütörtökön Zágráb lépett: nem engedik át a szerbeket a határon.

Belgrád ezen, ha lehet, még jobban felháborodott. 

Ez olyan fokú elmebaj, amire nem lehet mit reagálni

– jelentette ki Alekszander Vucsics szerb miniszterelnök.

A horvát határőrség délelőtt még azt közölte: leállt az informatikai rendszerük, ezért nem mehetnek át a szerbek. Ezt aztán gyorsan cáfolta Milanović, elmondta, hogy szó sincs rendszerleállásról, lezárták a határt a szomszédok előtt. Délre aztán annyiban pontosította ezt, hogy csak a gépjárművek nem mehetnek át, gyalog bárki átkelhet. Ehhez képest a Reuters tudósításából az derül ki, hogy mindenkit visszafordítanak a közös határátkelőről.

Milanović kiutat is adott a helyzetből: egyrészről a szerbeknek le kell állniuk a buszoztatással, másrészről átpasszolta a problémát Magyarországnak. Azt várják ugyanis, hogy a magyar fél megnyissa a röszkei-horgosi átkelőhelyet.

A horvát kormányfő egyeztetett is Orbán Viktorral a brüsszeli EU-csúcson, de sokra nem jutottak:

Orbán hajtogatja a magáét, de igazából nem tudott meggyőzni... Megmondtam neki, hogy az én nevemben nem kell megvédenie a kereszténységet, nem kell, köszönöm. 

– közölte Milanović. 

Horvátok? Usztasák!

A szerb külügy sem tétlenkedett: a második világháborús Független Horvát Államhoz hasonlította a legutóbbi zágrábi intézkedéseket. A belgrádi horvát követségnek küldött panaszlevelükben burkoltan lefasisztázták a horvát vezetést. A tiltakozójegyzékben azt követelik, hogy azonnal szüntessék be a járműveket érintő határzárat.

A két kormánynak ez a legközelebbi kommunikációs kísérlete: se Milanović nem kereste Vucsicsot, se fordítva. A médiában üzengetnek egymásnak, Vucsics például burkoltan arra célzott, hogy a horvát kormányfő elmebeteg:

 a gazdasági intézkedésekre lehet gazdasági lépésekkel válaszolni, az őrültségre, valamint az irracionális és eszelős lépésekre" azonban sehogyan nem lehet reagálni.

Milanovi ć a horvát kormány kabinetülése előtt sajtótájékoztatót tartott csütörtök délben. Ezen elmondta, hogy a szerbektől továbbra is azt várják, hogy függesszék fel a menekültek szervezett szállítását a horvát határra. „Hogy miért csinálják ezt? Mert megegyeztek Budapesttel” – állította a kormányfő. Számonkérte Belgrádot azért is, mert nem épít menekülttáborokat.

Erre válaszul Vucsics szerb miniszterelnök kioktatta az európaiságról zágrábi kollégáját. „Szerbia európai módon bánik az emberekkel, nem úgy Horvátország, amelyik egy európai uniós tagállam” – közölte.

Szlovénia közben felajánlotta a segítségét: Miro Cerar kormányfő azt mondta Jean-Claude Junckernek, az Európai Bizottság elnökének, hogy szívesen közvetít Zágráb és Belgrád között.  

„Szlovéniának sem kedvező ez a helyzet” – jelentette ki. A Balkánt egy érzékeny gazdasági régiónak nevezte, ahol fontos, hogy együttműködjenek a felek. Cerar a menekültválság kezelését is a közös fellépésben látja, korridort viszont továbbra sem akar nyitni.

Gazdaságilag valóban nehéz helyzetet teremtetett a határok kölcsönös lezárása: mindkét félnél legalább 150 olyan vállalat van, amelyik rendszeresen szállítmányokat vár vagy küld a másik országba. A szerb oldalon már el is kezdték a kárfelmérést, a helyi iparkamara adott esetben beadhatja a számlát is a horvát kormánynak, hogy kártérítést követeljen.

A horvát és a szerb sajtó egy dologban ért csak egyet: Slobodan Milošević jugoszláv vezető kormányzása óta nem volt ennyire rossz a két ország viszonya. Akkor a délszláv-háborúban több millióan haltak meg.