Móric
10 °C
18 °C

Clinton fájó sebbel menetel az elnökjelöltség felé

GettyImages-492554584
2015.10.14. 10:40

Az elmúlt időszakban az emailbotránya miatt folyamatos védekezésre kényszerülő Hillary Clinton, a demokraták legesélyesebb jelöltje, és a rendezvényeire egyre lelkesebb, tízezres tömegeket vonzó, magát demokratikus szocialistának valló Bernie Sanders vermonti szenátor is elégedett lehet a jövő novemberi amerikai elnökválasztásra készülő demokraták kedd esti első tévévitájával, amit a CNN rendezett.

Volt azért pár ütésváltás

Az ötfős vita meglehetően szűk körűre sikerült összehasonlítva a republikánusokkal, ahol az elején azért is versengtek, hogy beférjenek valahogy a tízes létszámkorlátba. A demokratáknál ilyen gond nem volt, a RealClearPolitics összesítése alapján 43,3 százalékkal vezető Clinton és a 25,1 százalékkal második helyezett Sanders mellett a vita három másik résztvevője (a volt marylandi kormányzó Martin O'Malley, a volt virginiai szenátor Jim Webb és a volt Rhode Island-i szenátor és kormányzó Lincoln Chafee) is megkapta a maga műsoridejét, pedig egyikük sem éri el az egy százalékot sem a felmérésekben.

Clinton újból elmondta, hogy hiba volt külügyminiszterként magán-emailfiókot használni, a volt Rhode Island-i szenátor és kormányzó Lincoln Chafee szavahihetőségre vonatkozó bepróbálkozására pedig lényegében nem reagált. Váratlan segítséget is kapott, a legnagyobb tapsot ugyanis a 73 éves Sanders aratta, amikor azt mondta, az országnak már elege van abból, hogy az emailbotránnyal kell foglalkoznia, szerinte a kampánynak ehelyett az amerikai társadalom valódi problémáiról kellene szólnia. A vitára azonban egyébként is jellemző volt, hogy egyfajta kontrasztot próbáltak felmutatni az eddigi két republikánus vitával szemben, ahol Donald Trump mellett és vele szemben kellett valahogy kitűnniük a jelölteknek.

Hillary a fegyvertartás miatt támadta Sanderst, ami lényegében az egyetlen olyan pont lehet, aminél balról próbálhatja előzni a kérdésben a választóihoz hasonlóan meglehetősen liberális vermonti szenátort. Sanders a vita előtt kijelentette, hogy nem akarja támadni demokrata riválisait, de azért nem feltartott kézzel állt végig. Például azt mondta, hogy súlyos problémákat hozna, ha Clinton elképzeléseinek megfelelően részleges repüléstilalmi övezetet hoznának létre Szíria felett. A volt first ladynek és volt külügyminiszternek azért is védekeznie kellett, amiért még régen támogatta az iraki háborút.

Sanders és a magabiztos, elemében lévő Clinton között a kapitalizmus kérdésében is volt egy kisebb vita. A majd minden területen nagyobb állami szerepvállalást hirdető vermonti szenátor – aki azonban csak amerikai terminológiával számít szocialistának, alapvetően baloldali populista, aki a skandináv országok szociális rendszerét tartja követendő példának – ugyanis elutasítja a kapitalista rendszert, a nagyvállalatok helyett a munkásosztályt erősítené meg, Clinton szerint viszont a kis- és a középvállalkozások is a rendszer fontos részét képezik.

A meglehetősen lecsupaszított demokrata mezőny jellegéből adódóan a vita után nagy földindulásra előzetesen sem lehetett számítani, nem nagyon lesznek olyan átrendeződések, mint a republikánusoknál, ahol a tévéviták szépen meg is szórták a mezőnyt – a kezdetben esélyesnek tűnő indulók közül kiszállt például Scott Walker wisconsini kormányzó –, kezdik azért leereszteni a Donald Trump-lufit, és a várakozásokat alulmúló, bukdácsoló Jeb Bush volt floridai kormányzóval szemben lassan a fiatal floridai szenátor Marco Rubiónak adnak lehetőséget, hogy a felmérésekben vezető, de nem a politikából érkezett jelöltekkel szemben felépítse magát.

Sandersnek is fontos igazolási pont volt, de a vitát leginkább Clinton várhatta már nagyon, aki most legalább egy kis időre megpróbálhatta elterelni a figyelmet az őt körüllengő ügyekről, emellett bizonyíthatott támogatói és a pártvezetés előtt, és új témákat is sokkal könnyebben dobhatott be széles tömegeknek, mint egy saját kampányrendezvényen.

Nem nagyon bír az emailpolippal

A republikánusoknál Donald Trump ámokfutása és az esélyesnek tűnő jelöltek gyengélkedése mindent felforgatott, a politikából érkezett jelöltek kivétel nélkül azért tepernek, hogy a 10 százalékot elérjék valahogy a felmérésekben. A demokratáknál közben a toronymagas esélyesnek tartott Clinton hét hónapja nem bír kikecmeregni az emailbotrányból, népszerűsége pedig folyamatosan esik. Sanders megszorongatta a február 1-jén az előválasztásokat megnyitó Iowában, és vezet előtte a második államban, New Hampshire-ben.

Pedig minden a volt first lady, volt szenátor és volt külügyminiszter mellett szól: nincsenek olyan kérdőjelek, mint a másik oldalon, ahol a leginkább befolyásos republikánusok többsége még messze nem állt ki végérvényesen egyik induló mellett sem, a párt nagy része besorolt Clinton mögé, aki rengeteg pénzt kalapozott már össze a támogatóktól – igaz, ennek jelentős részét már el is költötte a nyáron, úgyhogy zakatol tovább a pénzszivattyú –, az ő kezében van most a legjobb kampánygépezet, nem mellesleg pedig az első női elnökként írhatna történelmet.

Azonban hiába próbálják más irányban tematizálni a kampányt, bedobni az amerikai társadalomban fontosnak tartott kérdéseket, vagy más irányból betámadni a republikánusokat, a Clinton-alapítvány homályos, például az oroszoktól kapott támogatásait már elfelejtő média továbbra is időről időre a folyamatosan újabb részletekkel szolgáló emailbotránytól hangos. Clintonról még márciusban derült ki, hogy külügyminiszterként magánfiókot is használt, azóta pedig az is nyilvánvalóvá vált, hogy titkos információk is kikerültek így a belső levelezéséből, az ügyben pedig az igazságügyi minisztérium és az FBI is vizsgálódik.

A FiveThirtyEighten megvizsgálta, hogy június közepe óta milyen felhanggal került be Clinton a legfontosabb hírekbe, és ez alapján az elmúlt időszakban különösen három, rá nézve mind negatív tartalmú híradás dominált: az emailbotrány, a csökkenő támogatottsága a felmérésekben, valamint Joe Biden alelnök esetleges indulása, ami még megkavarhatná egy kicsit a demokrata esélyeket. Ebből az utóbbi kettővel még valahogy elbírhatna kampánystratégiailag Clinton és a csapata, de az egyre biztosabbnak tűnik, hogy ha végül jövő novemberben elnök lesz belőle, akkor is csak az emailekkel a vállán tudja átverekedni magát a Fehér Házig.

Nem, de aztán mégis, csak nem úgy

A kampánytanácsadói állítólag már a legelején is kerek perec megmondták, hogy ki kell állni, mindent nyilvánosságra kell hozni, hogy túl lehessen jutni a kérdésen. Clinton viszont stratégiai szempontból finoman szólva sem a legjobb megoldást választva inkább kitartott, kommunikációs hibának fogta fel a történteket, hogy aztán hónapokkal később mégis visszakozzon, és nyilvánosságra hozza az emaileket. Amikről aztán kiderült, hogy egy részüket személyes jellegükre hivatkozva törölték, így szolgáltatva biztos muníciót az ellenfeleknek.

A Politico szerint Clinton kampánya az elmúlt hónapokban három különböző szakaszon ment át az emailbotrány kezelésében:

  • Az elején Clinton hangsúlyozta, hogy semmi rosszat nem tett, és időnként még szinte el is viccelte a kérdést.
  • Miután a felmérésekben is megmutatkozott a botrány negatív hatása, Clinton már nagyobb megbánást tanúsított, azt mondta, hibázott, és azt is elismerte, hogy lehetséges támogatói közül az ügy sokakat zavarhat.
  • Miután kényelmetlen védekezésbe kényszerült, most, a harmadik szakaszban sokkal támadóbban reagálja le az emailjeit firtató kérdéseket.

Kiderül, hogy a megbánás utáni újdonsült roham bejön-e a választóknál, de az ügy eddigi kezelése láthatóan nem tett jót a népszerűségének: márciusban még 48-46 százalék volt a pozitív-negatív megítélése, október elejére viszont 39-53 százalékra esett vissza. A CBS felmérése szerint ráadásul csak minden harmadik választó mondta, hogy megbízhatónak tartja, az elnökválasztási kampányban pedig mindig kulcsfontosságú kérdést lehet faragni a szavahihetőségből.

Így sem kell túlzottan aggódnia

Az látszik, hogy Clinton egy nem gyógyuló sebből legalább vérzik, ezúttal azonban nem látszik egy Barack Obama szintű jelölt, aki a surranópályáról indulva végül egyre ütemesebben lépné le a demokrata jelöltségért folyó versenyben. A Clintontól elforduló demokrata szavazók egészen hihetetlen lelkesedéssel özönlenek Bernie Sanders kampányrendezvényeire, de a 74 éves vermonti szenátor egyelőre inkább a demokraták saját anti-establishment jelöltje, semmint egy új Obama mostani megtestesítője. Sanders már így is nagy eredményt ért el, de igazán akkor tudná zavarba hozni Hillaryt, ha Iowában és New Hampshire-ben is beelőzné majd az előválasztásokon, azonban még akkor is inkább a volt first ladynek lejtenének a következő államok.

Ehhez képest egészen új helyzetet teremthetne, és több kérdést is felvetne, ha a hónapokkal ezelőtt meghalt fia egyik utolsó kérését beteljesítve Joe Biden alelnök is beszállna a versengésbe. Bidennek a biztonság kedvéért az utolsó pillanatig fenntartottak egy pótpódiumot a keddi vitára is, de nem érkezett meg váratlanul percekkel a kezdés előtt, hiába vártak esetleg többen egy ilyen moziba illő fordulatot. Egyelőre nagyon úgy tűnik, hogy Biden arra vár, hogy Clinton támogatottsága a párton belül is megbicsaklik-e, anélkül ugyanis legfeljebb akkor tudna tényleg esélyesként beugrani, ha a volt first lady ellen esetleg büntetőeljárást indítanának az emailbotrány miatt. A felmérésekben most is rendre mérik Bident, aki virtuálisan 17,4 százalékon áll, és nem tudni, hogy ennél mennyivel jelentene nagyobb kihívást Clintonnak, ha tényleg elindulna.

Obama most aktívabb lehet

A megjelenése viszont azért is nehezebb helyzetbe hozhatná Clintont, mert még az is előfordulhatna, hogy Obama is kiáll alelnöke mellett, ami megint egy bizonytalan tényezőt jelent. Papíron bármelyik demokrata indulónak hátrányt jelent, hogy egy demokrata elnök két ciklusa után próbálkozik az utódlással – ilyenkor általában már automatikusan van egy változtatási igény a választók egy részében –, de az előny lehet, hogy Obama népszerűsége a legutóbbi elnökökhöz képest az utolsó egy évhez érve viszonylag jónak mondható. Obama környezetéből egyébként már jelezték, hogy ha a népszerűsége a következő hónapokban is kitart, vagy még esetleg javul is, akkor az elnök a tavalyi félidős választásokhoz képest sokkal aktívabb szerepet vállalhat majd a 2016-os kampányban.

A több kérdésben volt külügyminiszterével szemben ellentétes pályán mozgó Obama éppen a napokban beszélt Clinton emailbotrányáról, azt mondta, nem tudott arról, hogy külügyminiszterének magán-emailszervere volt, de úgy vélte, hogy ez nem jelentett nemzetbiztonsági kockázatot. „Hibázott, de már elismerte" – mondta Obama, aki szerint komoly dologról van szó, de az egészből részben azért lett ekkora ügy, mert egy kampány kellős közepén járnak. Szerinte Clintonnak meg kell válaszolnia a felmerülő kérdéseket, aztán majd az amerikaiak eldöntik, hogy hogyan ítélik meg.

Most még nagyjából bármi lehet

Az esetleges távolabbi esélyeket nézve Hillarynek a PreditWise szerint jobb esélye van, hogy ő legyen az elnök, mint bárki másnak, ez most 42 százalékot jelent, miközben Joe Biden és Jeb Bush 12 százalékkal holtversenyben áll a második helyen. A közvélemény-kutatók különböző párosításai alapján viszont nincs lényegi különbség például Clinton és Trump, Bush, Rubio vagy a szóba jöhető republikánus jelöltek között, ha esetleg közöttük dőlne el rövid időn belül az elnökség sorsa.

Ez is mutatja, hogy nem sok értelme van még ennyire előreszaladni az előválasztások utánig, hiszen a republikánusoknál még csak most kezd ülepedni a porfelhő, de még mindig rengeteg forgatókönyv lehetséges, Clinton legnagyobb erősségei és gyengéi pedig majd éppen a republikánus ellenfelétől függnek majd. Meg a gazdaság állapotától, és Obama népszerűségének alakulásától, szóval újabb nem tervezhető körülményektől.

Amíg ő tűnik az egyetlen biztos pontnak, addig Clintonnak egyébként is több pofont kell kiállnia, mint a többieknek, a múlt árnyait pedig nem könnyen tudja lemosni magáról, ez pedig megint visszavisz az emailbotrányig, aminek hullámai nem tudni, mekkorára duzzadnak jövő novemberre. Közben a külügyminiszterségének végén a Líbiában a bengázi konzulátus elleni támadás ügyében indított vizsgálat is még tart, Clintonnak pedig pont jövő héten kell megjelennie a republikánus többségű képviselőházi bizottság előtt. A bizottságot Clintonék egyébként azzal vádolják, hogy politikai boszorkányüldözést folytatnak ellene, de ezt megpróbálják saját hasznukra fordítani. De az így is keményebb menet lehet, mint amilyen ez a keddi vita volt.