Luca, Ottilia
2 °C
5 °C

Nem érte külső behatás a lezuhant orosz utasszállítót

2015.11.02. 11:41 Módosítva: 2015-11-02 19:56:29
Külső hatást sejt az Airbus A321-es orosz gép egyiptomi tragédiája mögött a repülőt üzemeltető cég, de a fekete doboz vizsgálata során nem ez derült ki. A Kogalimavia feltevésével szemben azonban a fekete doboz első eredményei inkább technikai okot sejtetnek. Nem találtak robbanószerre utaló nyomokat sem.

Nem érte külső behatás a két nappal ezelőtt Egyiptomban lezuhant orosz utasszállítót, és a pilóta nem adott le vészjelzést, mielőtt a repülőgép eltűnt a radarról - jelentette ki hétfőn Kairóban a gép fekete dobozainak előzetes vizsgálatát végző bizottság egyik tagja.

Korábban a repülő üzemeltetője kizártnak tartotta, hogy a repülő tragédiáját

Nagy váltás a tragédia előtt

A mindössze nyolc gépet üzemeltető Kogalimaviánál öt nappal a szovjet és orosz polgári repülés történetének legnagyobb katasztrófája előtt alaposan átrajzolódott a cég tulajdonosi köre.

Az ügylet után, október 26-án távozott a cég éléről a két évvel korábban kinevezett Szergej Mordvincev is.

Az 1993-ban létrejött légitársaság feladata elsősorban a távoli kőolajmezők és Moszkva, Szurgut, a Hanti-Manysi Autonóm Területen lévő Kogalima közötti kapcsolattartás volt. A cég a  kétezres évek elején a Lukoil tulajdona volt. Az olajvállalatnak Kogalimában is voltak kitermelési érdekeltéségei. 

A légitársaság fokozatosan fordult a belföldi, majd külföldi nyaralóhelyek felé, amelyekre charter-járatokat indított, Barcelonába, Riminibe, Antalyába és az egyiptomi üdülővárosokba.

A cég 2012 óta Metrojet néven működik. Alaptőkéje mindössze 140 millió rubel – 1 rubel kb. 4 forint – a tulajdonosa egy kft, amely a csecsen származású szentpétervári üzletember, Iszmail Lepijev érdekeltségi körébe tartozik. Közvetlen tulajdonosuk 27-27 százalékban két orosz állampolgár, a többi tulajdonrészt pedig október 21 óta egy török üzletember, Hamit Cankut Bagan birtokolja, aki régi üzlettársa Lepijevnek.

A cégcsoport szállodákat és turistairodákat is üzemeltet: a gép áldozatainak többsége a cégcsoporthoz tartozó Brisco utazási iroda ügyfele volt.

Bagan bő három évtizede dolgozik a nemzetközi idegenforgalomban, övé az az Onirair nevű cég is, amelytől a Kolagimavia (Metrojet) a végzetes repülőgépet és megvásárolta.

A Metrojet egyébként augusztusban átment az orosz légügyi hatóság átvizsgálásán, a céggel mindent rendben találtak.

A cégnek egy komolyabb balesete volt, 2011 januárjában, Szurgutban: a gép felszálláshoz gurult ki a kifutóra, amikor tűz ütött ki a farokrészen, majd felrobbant egy üzamanyagtartály is. Negyvenen sérültek meg, hárman meghaltak. A baleset Tu-154B2-es típusú gépen történt. 2011 végén a cég az orosz repülőkről Airbusokra váltott.

Tavaly 7,9 milliárd rubeles forgalom mellett az évente több mint egymillió utast szállító cég mindössze kettő millió rubeles nyereséget termelt.

műszaki hiba, a géptest összeillesztésének elöregedése okozta volna. A Kogalimavia szerint „külső okokra” vezethető vissza, hogy a repülő – fedélzetén 224 emberrel, köztük 25 gyermekkel – szétesett a levegőben. A fekete dobozok első vizsgálati eredményei azonban cáfolták a cég gyanúját.

Az Iszlám Állam (IS) ugyan magára vállalta a gép megsemmisítését, az orosz légierő szíriai szerepvállalására hivatkozva, ám orosz és egyiptomi hivatalos vélemények szerint kizárt, hogy a 9,5 kilométer magasan szálló gép leszedésére képes lenne a terrorszervezet.

Volt már egy kis sérülés

Továbbra is valószínűbbnek tűnik a műszaki hiba – bár a már megtalált fekete dobozok kiértékelése előtt nem lehet kizárni a bombát sem –, ami mögött egy 14 évvel korábbi baleset is állhat.

Az Airbus A321-es ugyanis 2001-ben Bejrútból érkezve megsérült a kairói landoláskor. A gép farokrészén a sérülést jelentősnek ítélte meg az akkor készült dokumentum. Elképzelhető, hogy a javítás nem volt kifogástalan, így a gép hátsó része már kevésbé bírta a terhelést.

Ezt a gyanút erősíti az is, hogy a levegőben szétesett gép darabjai közül a farokrész nyolc kilométerrel messzebb volt a többitől. A gép roncsai összesen húsz négyzetkilométeres területen szóródtak szét.

A baleset után a gép kétszer gazdát cserélve jutott el a Kogalimaviához, amely az orosz Tupoljevekről váltva állományát alapvetően az Airbus A321-es típusaival töltötte fel. A megsemmisült gép volt a legrégibb, 18 éves.

A Kogalimavia szerint azonban a gép megfelelő állapotban volt, tehát a balesethez mindenképp külső hatás kellett. A két hajtóművet is átvizsgálták néhány nappal ezelőtt, ott is mindent rendben találtak. Igaz, a szakemberek nem is azokat sejtik a technikai okok mögött, hanem a géptest (szaknyelven sárkány) illesztéseinek elöregedését.

A légitársaság vezérigazgató-helyettese azt nem közölte, milyen külső mechanikai hatásra gondolt. Alekszandr Szmirnov nem említette, hogy rakétatámadást vagy valamilyen tárggyal való összeütközést sejt a gép tragédiája mögött, csupán annyit közölt az Interfaxszal: „Teljességgel kizárjuk a műszaki hiba vagy a pilóta tévedésének lehetőségét.” 

A fekete doboz mást mond, mint a cég

A Kogalimavia feltételezését azonban cáfolni látszanak a fekete dobozokból kinyert első információk. Az Interfax az egyiptomi vizsgálóbizottságból érkezett forrásból úgy tudja, hogy

a gépet nem érte külső hatás egészen eltűnése pillanatáig.
A roncsokon végzett eddigi vizsgálatok nem találtak robbanószerre utaló nyomokat sem.

A pilóták nem küldtek segélyhívó jelzést sem.

Ugyanakkor az orosz elnök szóvivője közölte, nem zárható ki még semmi, így a lehetséges terrortámadás sem. Dmitrij Peszkov szerint a vizsgálat kezdeténél korai lenne a lehetséges okokról beszélni, meg kell várni a frissen indult vizsgálat első eredményeit.

Az orosz Nyomozati Bizottság (SZK) végzi a vizsgálatokat, de a nemzetközi szabályoknak megfelelően a vizsgálatot az az ország vezeti, amelynek területén történt a baleset, jelen esetben Egyiptom.

Eközben az orosz kormányfő, Dmitrij Medvegyev nemzetközi vizsgálatot követelve közölte: „A helyszínen zajló munkák mellett a legfontosabb, hogy a nemzetközi polgári repülési szervezet előírásainak megfelelően minden szükséges elemzés, nyomozati intézkedés a mi szakembereink és más nemzetközi szakirányú szervezet és szakember bevonásával történjék.” Igaz, ezzel kapcsolatban nem is merült fel kifogás Moszkva részéről, hiszen több mint száz szakembere vizsgálódik a tragédia helyszínén.

A tragédiától még nyaral a vezetés

A 217 utas és a személyzet közül négy ukrán és egy belarusz állampolgár kivételével mindenki orosz volt, ezen belül is 130 áldozat szentpétervári volt, 43 pedig Leningrád megyében élt. A gyásznap ellenére Leningrád megye kormányzója nem szakította meg szabadságát – írta a Newsru.com. A megye hivatalos válasza szerint Alekszandr Drozgyenko operatív kapcsolatban áll a szakszolgálatokkal, és helyettesén keresztül kíséri figyelemmel az eseményeket, köztük az áldozatok családtagjainak nyújtandó segítség megszervezését.

A szombati tragédia volt a legnagyobb a szovjet és orosz polgári repülés történetében. A holttestek hazaszállítása folyamatban van, 144 áldozat maradványait már Szentpétervárra vitték.

Nyolcmillió forint áldozatonként

Az orosz közlekedésügyi miniszter hétfőn közölte, hogy hamarosan megkezdődik a törvény előírása szerinti kompenzációk kifizetése is. Makszim Szokolov szavai szerint áldozatonként kétmillió rubelt (1 rubel kb. 4 forint) kapnak majd az áldozatok családtagjai. Az orosz állami biztosító, az Ingoszsztrah szerint egy hónapon belül megtörténnek a kifizetések. A miniszter minderről az orosz elnöknek, Vlagyimir Putyinnak beszélt, aki szombati tragédia óta először mutatkozott a nyilvánosság előtt.

A tragédiát senki sem élte túl, egy ember mégis akadt, aki túlélőnek tekintheti magát. A Kogalimavia egyik férfi utaskísérője be volt osztva a járatra, egy hete azonban felmondott.

„Személyes okaim voltak, de különösen az apám követelésére mondtam fel. Azt álmodta, hogy épp ezzel a géppel zuhanok le” – idézte Oleg Jermakovot a Ria Novosztyi. A férfi két és fél évet dolgozott a cégnél, többször a végzetes gépen dolgozott, ugyanezen a viszonylaton, Szentpétervár és Sarm es-sejk között.