Árpád
3 °C
12 °C

Nem ijedtek meg a magyarok az egyiptomi repterektől

2015.11.10. 07:32
Nincs kimutatható hatása az orosz utasszállító október 31-i tragédiájának a magyarok egyiptomi utazásaira, jóllehet egyre inkább úgy tűnik, hogy a terrorakció sikeréhez a laza reptéri biztonság is hozzájárult.

Kilencven százalékos bizonyossággal állítja a Reuters egyik vizsgálathoz közeli forrása, hogy bomba végzett az október 31-én megsemmisült orosz utasszállítóval a Sínai-félsziget felett.

Brit források azt is tudni vélik, hogy az akciót az Iszlám Állam (IS) egyiptomi szárnyának tartott Vilajat Szinaj hajtotta végre. Az állítólag több, egymással kapcsolatban nem álló sejtből álló szervezet irányítója az egyiptomi és nyugati titkoszszolgálatok szerint a 42 éves Abu Oszama al-Maszri. A férfi ruhakereskedőként dolgozott – írja a Reuters. 

Hétfőn az egyiptomi rendőrség lelőtte a Vilajat Szinaj egy tagját Kairóban. A belügyminisztérium szerint Asráf Ali Ali Haszanein el-Garáblit csoport „egyik legveszélyesebb terroristája” volt – írta az MTI. El Garáblitot tűzpárbajban lőtték le, miközben a rendőrség megpróbálta őrizetbe venni. A férfinak köze volt egy francia cégnek dolgozó horvát állampolgár augusztusi lefejezéséhez.

Hurghada népszerűbb

A magyarországi utazási irodák – legalábbis azok, amelyek nem zárkóztak el a válaszadástól – nem tapasztaltak visszaesést az egyiptomi utak iránti érdeklődésben, és mindeddig nem tudnak egyetlen utasról sem, aki a merénylet miatt mondta volna vissza az utat.

Igaz, ebben szerepet játszik, hogy a szezon nagy része már lement, az ügyfelek már inkább a jövő évi utakra terveznek. Ráadásul 

Magyarországról a téli időszakban nem is repülnek gépek Sarm-es-Sejkbe.

„A Hurghadába induló gépünk a múlt héten is tele volt és ez igaz a jövő hetire is” – mondta a Kartagotours cégvezetője. Füri Mihályné elmondta, hogy a Külügyminisztérium sem változtatott Egyiptom biztonsági besorolásán, így érthető, hogy hetente induló 170-180 fős charterjárataik és a Wizzair hurghadai járatai a korábbiakhoz hasonlóan üzemelnek.

A Taurusnál nincsenek téli utak Egyiptomba, így visszamondások ott fel sem merülhettek, a cég viszont jelezte, hogy már most megindultak a foglalások a nyárra. Hasonló tapasztalatokról számolt be a Sun&Fun. Mindkét cég Hurghadába szervez utakat, a Sínai-félszigetre nem.

Hurghada a fő iránya az ETI-nek is, bár a cég Bécsen keresztül Sarm-es-Sejkbe is szervez utakat.

„A szombati saját charterjáratunk szinte tele ment le Sharm el Sheikhre. Ezen a hétvégén is hasonló a helyzet” – közölte Andreas Hamorszky a bécsi központból. A cégvezető elmondása szerint a Budapestről Hurghadába szervezett útjaikon sem volt az átlagostól eltérő a helyzet. Volt ugyan pár, lemondással kapcsolatosan érdeklődő hívásuk, de ez sem mutatott szokatlan kilengést.

Hamorszky az egyiptomi repülőterekkel, azon belül Sarm-es-Sejk repülőterével kapcsolatos, biztonsági hiányosságokat érintő hírekről elmondta: nem tapasztalt ilyeneket, Sarm-es-Sejkben járva sem. „OIyanról nem is hallottam, hogy baksisért meg lehetne kerülni a sort” – mondta.

Egyre inkább bomba

Hivatalosan még nem mondta ki a vizsgálatot végző bizottság, hogy bomba végzett a repülőgéppel, de most már a legtöbb nyilatkozatban ez tűnik elsődlegesnek.

A gép lezuhanása után az IS ugyan magára vállalta a merényletet, de akkor rakétamerényletként értelmezve a nyilatkozatot a szakértők blöffnek minősítették, mondván, a szervezetnek nincs olyan fegyvere, amellyel képes lenne elérni egy 9500 méter magasan repülő gépet.

Először az érintett Kogalimavia légitársaság állt elő azzal, hogy nem lehetett műszaki oka a gép tragédiájának. Másnap az amerikai Stratfor elemzése gyanított merényletet, később más washingtoni, majd londoni nyilatkozatok említették legvalószínűbb lehetőségként.

Az első napokban azonban a feketedobozok adataival kapcsolatos hírek inkább a cáfolatokról szóltak. Moszkva és Kairó egyaránt elutasította, hogy terrorista támadás áldozata lett volna a gép. Az orosz fél ekkor azt állította, hogy nyugati nyomásgyakorlásra utalnak azok a kijelentések, amelyek szerint az orosz utasszállító az orosz légierő szíriai beavatkozása miatt vált célponttá.

Kairó pedig egyrészt az egyiptomi gazdaság hatodát adó turisztikai ágazatát féltette a pániktól, másrészt fontos volt igazolnia, hogy ellenőrzése alatt tartja a Sínai-félszigetet, távol tartva a terroristákat.

Ezután fokozatosan kezdtek szivárogni a névtelen vizsgálóbizottsági források információi arról, hogy bomba végezhetett a géppel. Fokozatosan Moszkva is eljutott oda, hogy reális esélyt adjon a verziónak.