Menekültből nem, csak túlélőből lesz kevesebb
További Külföld cikkek
- Több ezren csatlakoztak az egyetemi hallgatók egyik demonstrációjához Belgrádban
- Vlagyimir Putyin bosszúval fenyegette meg Ukrajnát, kemény megtorlásra készülhet
- Rengeteg vegyifegyver kerülhet a terroristák kezére
- Mégsem akar szenátor lenni Donald Trump fiának felesége
- Lezuhant egy kisrepülőgép egy brazíliai üdülővárosban
Orbán Viktor magyar miniszterelnök már két EU-csúcson is előjött az ötlettel, hogy a 28 tagországnak határőröket és őrhajókat kellene küldenie Görögország megsegítésére. A Szijjártó Péter külügyminiszter által „legjobb megoldásként” emlegetett javaslat lényege, hogy a menekülteket még a tengeren állítsák meg és fordítsák vissza Törökországba vagy Észak-Afrikába.
Az elképzelést két ok miatt nem támogatja a többi európai vezető:
- A javaslat kivitelezhetetlen: Törökország és Görögország a mai napig nem állapodott meg róla, honnantól kezdődnek a nemzetközi vizek a térségben. A török partoknál emiatt jogilag nem rendezett módon tartózkodnának az EU-s járőrhajók, a görög oldalon pedig a nemzetközi jogszabályok szerint be kellene fogadni a menekülteket.
- Angela Merkel német kancellár és más európai vezetők – köztük a magyar miniszterelnök is – azzal számol, hogy a tél közeledtével egyre kevesebben jönnek majd a Földközi-tengeren keresztül Európába. Az időjárási körülmények, a tenger hullámzása életveszélyessé tenné a lélekvesztőkön és gumicsónakokon az utat.
A korábbi évek, főként a 2014-es év tapasztalatai alapján októberre, a hideg idő miatt apadnia kellett volna a tömegnek. Tavaly szeptemberben érkeztek a legtöbben Görögországba, kicsivel több mint 8000-en. Októberre ez a felére, 4000 főre esett vissza. Kosz szigetén tudósítónk az ősz elején még úgy vélte, a tél megállítja a migránsokat.
2014-ben összesen 219 ezer menekült érkezett Európába. Az ENSZ adatai szerint tavaly közel nyolcszázan halhattak meg a tengeren. Idén már több mint ötször ennyien, 3440-en fulladtak vízbe.
Megtelnek a görög temetők
A majdnem 220 ezer ember – 800 fő kivételével – mind Görögországban ért partot. A legtöbb holttestet is itt találták a vízen sodródva, vagy a partra vetve. A török partoktól 10 kilométerre lévő Leszbosz szigetén már több mint 500 halottat találtak, nyolcvanat most októberben.
A sok holttest miatt megteltek a sziget temetői. A helyi orthodox vezetők gyors megoldást várnak a leszboszi önkormányzattól. Általában egy új temető kialakítására 2-3 évet kell várni, most nincs ennyi idejük.
„Európa szégyene, hogy ennyien haltak meg a tengeren. Találnunk kell egy módot arra, hogy meggyőzzük ezeket az embereket, ne induljanak vállalkozzanak erre az útra, a halál útjára” – mondta Alekszisz Ciprász görög miniszterelnök az esetről. A kormányfő az Európai Uniótól várja a helyzet gyors megoldását, de Orbán Viktor járőrhajós javaslatát még a görög kormány sem támogatja.
Az ENSZ már nem reménykedik
34 millió dollárt (8,5 milliárd forintot) költene az ENSZ Menekültügyi Ügynöksége a görög táborok és migrációs ügyek ellátására. A múlt csütörtökön kiadott tervezetből jól látszik: a nemzetközi szervezetnél már nem számolnak az időjárás visszatartóerejével.
A nyugat-balkáni migrációs útvonalon összesen 96 millió dollárt (24 milliárd forintot) költenek a menekülttáborok téliesítésére és fenntartására. A számításhoz a szeptemberi statisztikákat használták. Ezek alapján a nemzetközi segélyszervezet arra számít, hogy tovább növekszik azok száma, akik tengeren érkeznek Európába. Úgy becsülik, hogy
A levegő hőmérséklete átlagosan 18,4 fok volt a Földközi-tengeren a görög-török partvidéknél a múlt hónapban. Januárra ez a felére, 9-9,5 fokra eshet vissza. A tenger jelenleg szintén 17-18 fokos. Nem valószínű, hogy 12 foknál hidegebb lesz a télen.
Mégsem valószínű, hogy a hideg víz, az erősödő szelek visszatartanak bárkit is.
Sokkal több munkánk van most, mint nyáron a tökéletes időben. A halottak száma csak emelkedni fog
– mondta Kate O’Sullivan a Save the Children alapítvány leszboszi vezetője a Guardiannek.
A szakértők már arra próbálnak felkészülni, hogy a viharos tengeren sokkal több gumicsónak borulhat fel. A hideg miatt sokkal gyorsabban kell reagálniuk a mentőcsapatoknak: 10 perc és egy óra alatt kihűlhetnek az emberek a vízben.
O’Sullivan szerint valóban több hajóra volna szükség Görögországban. De nem az emberek feltartóztatására, hanem a megmentésükre. A szakértő úgy látja, hogy a további halálesetek csak akkor előzhetők meg, ha már Törökországban megállítják a menekülteket. Erről egyelőre még elképzelés sincs.