Fiatal dzsihadista: Szia, anya! Élek

"Szia, anya! Élek." - ezt az üzenetet kapta a 22 éves fiától Véronique Roy a párizsi támadás után néhány nappal. Az üzenet nem egy klasszikus értelemben vett túlélőtől érkezett, hanem egy fiatal terroristától, aki 2014-ben csatlakozott az Iszlám Államhoz.

A Le Temps cikkében Félix álnéven szereplő fiú teljesen átlagos, keresztény családba született Párizs egyik külvárosában, Sevronban, Saint-Denis mellett. Négy évvel ezelőtt, 2011-ben vette fel az iszlám vallást. Végül tavaly elutazott Németországba, ahonnan pedig Szíriába ment, és csatlakozott az Iszlám Államhoz. A szülei azóta gyakorlatilag nem hallottak róla semmit, nem tudják, mi lehet vele, nem is tudják vele felvenni a kapcsolatot. Korábban kapott tőle egy képet, amin szakállasan, hosszú hajjal látható.

A fenti üzenetet is egy telefonos csetprogramon keresztül küldte az anyjának. Nem írta alá, de az anyja egyből tudta, hogy a kisebbik fia üzent neki. 

„Minden számot csak egyszer használnak. Szörnyű. Tudom, hogy talán soha többé nem látom. Fél a börtöntől, amit mindenkinek beígértek, aki visszatér" - mondta.

Attól tart, hogy egy nap, sok dzsihadista szüleihez hasonlóan ők is kapnak majd egy üzenetet az Iszlám Államtól, hogy a fiuk mártírhalált halt. Rosszabb esetben a hatóságok keresik meg őket, hogy jelenjenek meg a bíróságon, vagy azonosítsák a gyerekük holttestét.

A nagyobbik fia Lausanne-ban dolgozik, teljesen átlagos életet él. Sokáig úgy volt, hogy a kisebbik fia is beilleszkedik a társadalomban, de aztán szép lassan radikalizálódott. A külvárosi muszlim közösségekbe kezdett járni, először csak találkozott a többiekkel, aztán elment az imaházakba. A szülei mindig támogatták, akkor is, amikor kineziológusnak készült, és akkor is, amikor azt mondta, arabul szeretne tanulni. Aztán egyre jobban belemerült a vallásba, minden cselekedetet bűnnek élt meg, felvette a vallást, aztán néhány évvel később már ott volt Rakkában, az Iszlám Állam központjában.

Gyakorlatilag teljesen lemondott a fiáról. „Nem rendelkezhetünk a gyerekeink felett. Az az igazság, hogy őt elvesztettük. Egyszer láttam sírni egy üzenetében. A testvére nagyon dühös rá, mert fájdalmat okoz nekünk. Megvetem a naivitását, hogy mindig azt kérte tőlünk, hogy olvassuk a Koránt, hogy áldozzunk fel mindent Allahért" - mondta.

Nehéz a kérdés, hogy miként lehetne megakadályozni, hogy a felnövő fiatalok radikalizálódjanak, és Roy szerint a politikusok nem tesznek eleget azért, hogy megfékezzék ezt a dolgot. Szerinte eddig nem vették elég komolyan a helyzetet.

„Amikor a fiunk elment Szíriába, akkor másfél hónapot vártunk azért, hogy végre fogadjon minket a polgármester. Végre elkezdtük felfedezni a dzsihadizmus és a radikalizáció jelentette veszélyeket, de a mészárlás okozta hangulat nagyon megnehezíti ezt a munkát. Minden összefügg mindennel, ez persze érthető" - mondta.

Ő maga a fia csatlakozása után szerepelt egy antidzsihadista kampányban, mint érintett szülő. Szerinte a megoldáshoz mindenképpen szükség van a francia muszlimok segítségére is.

A terrortámadás utáni percről percre tudósításunkat erre találja >>>