Sámuel, Hajna
12 °C
23 °C

Moszkva: Erdogan az Iszlám Állammal üzletel

2015.12.02. 14:22

Nem egyszerűen Törökországot, hanem személyesen a török elnököt és családját vádolta meg az orosz védelmi minisztérium azzal, hogy részt vesz az Iszlám Állam (IS) illegális olajkereskedelmében.

Moszkva már régóta vádolta azzal Ankarát, hogy segít a terrorista kváziállamnak évente 500-800 millió dollárt hozó olajat külföldre juttatni.

Az olajat szerintük akár a Baku–Tbiliszi–Ceyhan olajvezetékbe is befolyathatják, hogy onnan tankerekbe rakva már végképp követhetetlen legyen az a rész, ami az IS-hez volna köthető.

A vádakat Vlagyimir Putyin emelte új szintre még hétfőn, amikor azt állította, hogy Ankara azért lőtte le – légtérsértésre hivatkozva – az Észak-Szíriában szolgálatot teljesítő orosz vadászbombázót, hogy megvédje az IS olajáramlását biztosító illegális olajszállítási infrastruktúrát.

Az orosz elnök közölte: bizonyítékaik vannak erre, méghozzá az IS ellenőrzése alatt álló olajtermő területekről.

Szerdán a védelmi minisztérium emelte a tétet: már nemcsak általában Törökországot, hanem konkrétan Recep Tayyip Erdogant és családját vádolta meg azzal, hogy részt vesznek az illegális olajüzletben – írta az Rbk orosz gazdasági hírportál.

Az orosz vezérkar operatív igazgatóságának vezetője szerint három útvonalon kap olajat a török oldal:

  • Nyugati – a törökök Földközi-tengeren lévő kikötőihez
  • Északi – a Batman városában lévő török olajfinomítóhoz
  • Kelet – a török Cizra városáig

Szergej Rudszkoj szerint az első útvonal a Rakka környékén kitermelt olajat fogadja, onnan Dertiol és Iskenderun kikötőihez jut Törökországban. Az északi útvonalon az Eufráteszről Nyugatra kitermelt olaj halad, a kitermelés Deir az-Zor településhez kötődik.

A harmadik útvonal Északkelet-Szíriát és Irak északnyugati részét érinti, mindkét terület az IS ellenőrzése alatt van.

Az orosz védelmi minisztérium szerint műholdas felvételeiken is jól látszanak a tartálykocsis konvovojok, amelyek az olajat szállítják Szíria felől.

Moszkva szerint Ankarát az bőszítette fel, hogy támadásaival már komolyan sújtotta az IS kitermelését is, ami szűkítette az illegális olajkereskedelem mozgáséterét és csökkentette a török érdekelt fél – ezek szerint a török elnök és családja – hasznát.

A nyilatkozat újabb jele annak, hogy a két hónappal ezelőtt még egymást stratégiai partnernek nevező Oroszország és Törökország viszonya fagypont alá süllyedt, noha nemrég még az orosz energiahordozók szállításában is nagy szerepet szánt a Gazprom Törökországnak, a Déli Áramlat helyett kitalált, a Fekete-tenger helyett Törökországon át futó Török Áramlet tervével.

Moszkva azonban a Szu–24 lelövése után azonnal jelezte, hogy a projekt komoly bizalmi szintet feltételez, ami mostanra eltűnt. Ugyanígy kérdésessé vált a Roszatom terve az akkuyui atomerőmű megépítéséről. Az építkezést 2016-ban kezdték volna meg a már élő szerződés alapján. A Roszatom az általa szervezett hétfőn indult budapesti atomfórumon nem kommentálta az akkuyui erőmű megépítését érintő híreket.