Orsolya
7 °C
19 °C

Fekete öves szájkaratésok támadták meg az Egyesült Államokat

2015.12.02. 07:43

Ahogy arról mi is írtunk kedden, Ashton Carter amerikai védelmi miniszter bejelentette, hogy egy ötvenfős különleges kommandót szeretnének telepíteni Irakba az Iszlám Állam elleni rajtaütések végrehajtására. A bejelentést nem fogadta nagy tetszésnyilvánítás: Haider al-Abádi iraki miniszterelnök például leszögezte, hogy 

egy katonai műveletet csak az iraki szuverenitás figyelembevételével és az iraki kormány egyetértésével és együttműködésével lehet végrehajtani.

A több tízmilliárd dollárnyi amerikai felszerelés és amerikai kiképzés ellenére is igen alacsony harcértéket képviselő iraki hadsereget kisegítő síita milíciák részéről sarkosabb reakciók is elhangzottak az amerikai ötletre. A több tízezer milicistát mozgósító Kata'ib Hezbollah szóvivője például megfenyegette az amerikaiakat:

Egy ilyen amerikai egységet azonnal a mi célpontunkká válik. Már korábban is harcoltunk velük, és most is készek vagyunk harcolni az amerikaiakkal. 

Amúgy a nyilatkozatok csak addig tűnnek valóban fenyegetőnek, amíg nem idézzük fel, hogy Irak már most is hemzseg az amerikai különleges műveleti egységektől: a hivatalosan az országban állomásozó 3360 amerikai katona között csak 450 kiképző és 100 tanácsadó van.  

Az iraki kormány az utóbbi hónapokban ügyes hintapolitikába kezdett az Egyesült Államok és a térségbe visszatérő Oroszország között. Az orosz vonalat erőlteti a síita felekezethez tartozó Irán, mely komoly befolyással van a Szaddám Huszein bukása után szintén síita vezetés alá kerülő szomszédjára. A perzsa állam befolyása főleg az Iszlám Állam felbukkanása után vált egyre nyilvánvalóbbá:

  • Az alkalmatlan hadsereg kiegészítésére szerveződő síita milíciákat az iráni Forradalmi Gárda (Kudsz) képezte ki.
  • A Kudsz tábornoka, Kasszem Szulejmani dolgozta ki Tikrít visszafoglalásának haditervét.
  • Szaddám szülővárosának ostromát iráni tüzérség segítette.

Cserébe az iraki milicistákat ezres nagyságrendben dobták át Szíriába Aszad megsegítésére, a szunnita többségű felkelők (köztük az USA által támogatott Szabad Szír Hadsereg) elleni harcra. És hiába támogatta az Egyesült Államok húszmilliárd dollárnyi értékű felszereléssel, kiképzési programokkal, majd 2014 óta légierővel is Núri al-Maliki, majd annak bukása után Haider al-Abádi kormányait, a Reuters szerint síita egyházi vezetők, milíciák és a kormánytagok nyomására Irak mégis az szír–iráni–orosz tengelyhez csatlakozik, és orosz segítséget kér az Iszlám Állam elleni harchoz.