Lukács
9 °C
22 °C

Tényleg előretör egész Európában a szélsőjobb?

2015.12.02. 07:05
A terrorizmus legfőbb célja a félelemkeltés, amire Európában kevés vezető kínál egyszerű és közérthető magyarázatokat, még kevesebben kínálnak egyszerű megoldásokat. Kivételt az idegenellenes és szélsőséges pártok jelentenek: megnéztük, ezek mennyire erősödtek meg a párizsi merényletek, majd a menekültválság után.

A terrorizmus egyáltalán nem ismeretlen Európában. Az elmúlt 50 évben közel 130 kisebb és nagyobb terrorakció történt a kontinensen. Ha levonjuk a helyi szeparatista mozgalmak, bűnszervezetek és anarchista csoportok támadásait, akkor is majdnem 50 merényletet követtek el az Európai Unió területén. Csak Párizsban 14-szer csaptak le szélsőséges iszlamisták 1980 óta, de Belgiumban, az Egyesült Királyságban, Spanyolországban vagy Bulgáriában több száz ártatlan halt meg a fundamentalisták támadásaiban.

Ha figyelembe vesszük, hogy sok bel- és biztonságpolitikai elemző szerint a terrortámadások mindig a hazafias szélsőséges pártokat erősítik, akkor Dublintól Szófiáig radikális pártoknak kellene kormányozniuk. Mégis, a valódi áttörés elmaradt eddig. 

Azonban most előnyben vannak a szélsőséges mozgalmak: idegellenes nézeteik komoly támogatottságot kaphatnak a párizsi merényletek után és a migrációs válság közben. Egy mindenkit megrémítő hivatkozási alapot kaptak arra, hogy az eddigi üzeneteiket még erőteljesebben kommunikálhassák. Plakátra írhatják a „na mi megmondtuk!” rigmust.

Ellopják a szélsőségesek elől a műsort

Európának most a befektetői bizonytalanság, a menekültválság és az Iszlám Állam miatti terrorfenyegetettség veszélyes elegyével kell szembenéznie. Ez a bizonytalanság sok elemző szerint a radikális pártoknak kedvezhet. Főként úgy, ha a rendőrség napokra megszállja Brüsszelt, vagy gépfegyveres katonák gondoskodnak a biztonságunkról a párizsi metróban.

A radikális pártoknak kész válaszaik vannak a biztonságukat féltő embereknek rendvédelmi javaslataikkal, bűnbakot kínálnak a befogadott idegenek és a terroristák személyében. Kemény intézkedéseik egyszerű megoldást ígérnek a testközeli problémákra.

Ezért megdőlhetne az a sokat vitatott elméletet, hogy a szélsőséges erőknek csak korlátozott növekedési lehetőségük van: Európa-szerte eddig 10 és 25 százalék közötti maximális eredményt vártak a szélsőségesektől. Mintha bizonyos emberek soha, mások meg biztosan beállnának mögéjük. A választási eredmények pedig többé-kevésbé, de igazolták ezt. A politikusok gyakran takaróznak ezzel a gondolattal: Orbán Viktor magyar miniszterelnök azt mondta a radikális Jobbikról egy zárt előadásán, hogy „van egy 17 százalékos magyar népesség, amely a szélsőjobbtól a szélsőbalig vándorol.”

Nem arról van szó, hogy ezek a pártok a társadalom egyes konkrét csoportjainak az igényét elégítik, és csak tőlük kapnának támogatást. Sok dolog függ össze a népszerűségükkel. Például az, hogy a populista nézeteiket és a szélsőséges válaszaikat hogyan fogalmazzák meg”

– mondta el Krekó Péter, a Political Capital elemzője, aki soha nem értett egyet a „plafonelmélettel”, a támogatás elméleti maximumával. 

Krekó szerint egyelőre nem látszik, hogy a szélsőséges pártok támogatottsága tendenciózusan növekedne a menekültválságban. A radikális ugyan pártok birtokolják és régóta használják az idegen- és bevándorlásellenes témákat, de ez nem jelenti azt, hogy automatikusan népszerűbbek lesznek egy terrortámadás után vagy a menekültválsághoz hasonló jelenségektől. A Charlie Hebdo elleni merénylet után például nem nőtt a Nemzeti Front támogatottsága Franciaországban. 

„Az figyelhető meg, hogy a rendpárti politika erősödik meg. De az majdnem mindegy, hogy melyik oldalról érkeznek az ilyen üzenetek” – mondta a szakértő. Krekó szerint az látszik, hogy a középjobb és középbal pártok egyes esetekben sikeresebbek tudnak lenni a rendpárti retorikában. Ha határozott a kormányzati fellépés, az erősíthet. Most úgy tűnik, a párizsi merényletek sokat javítanak François Hollande elnök megítélésén, a Le Figarónak készített TNS Sofres-One Point felmérése szerint 20 ponttal javult a népszerűsége (ami azonban még így sem túl magas). Az államfőt pedig többször nevezték már a legnépszerűtlenebb és leggyengébb francia vezetőnek az ötödik köztársaság történetében.

Az a jelenség, hogy egy mérsékelt párt vált rendpárti programra Magyarországon is megfigyelhető: a Fidesz-KDNP kormány radikálisan, idegenellenesen lépett fel a menekültválságban, pont olyan üzenetekkel és intézkedésekkel, mint amilyeneket korábban a Jobbik kommunikált.

Krekó felhívta rá a figyelmet, ez egyáltalán nem elszigetelt jelenség, főleg nem a régióban. Robert Fico szlovák miniszterelnök és Milos Zeman cseh államfő is nagyon erős hangot üt meg a menekültekkel szemben, amivel növelni tudják népszerűségüket. 

Megnéztük, mennyire rendeződtek át az európai politikai erőviszonyok a 2015-ös év terrortámadásai és a menekültválság miatt. Átnéztük a közvéleménykutatási és a választási eredményeket: mennyien támogatták őket az év elején, a migrációs krízis közepén és a novemberi párizsi merényletek után. Az eredményeket grafikonon ábrázoltuk, a szélsőséges pártokat minden esetben lila színnel jeleztük.

Dánia

Dániában júniusban tartottak választásokat. Öt hónappal korábban Koppenhágában egy iszlamista szélsőséges terrorakciót hajtott végre. A Mohamedet karikatúráiban többször kifigurázó Lars Vilkset célzó támadásban ketten meghaltak, öten megsérültek.

A szélsőséges Dán Néppárt többször kritizálta emiatt a rendvédelmi intézkedéseket, az Európai Unió menekültpolitikáját a választási kampányában. Terroristákkal riogatták a közvéleményt. A párt a választáson jól szerepelt, 21 százalékot szerzett és koalícióra lépett a mérsékelt jobboldali pártokkal, hogy közösen alakítsanak kormányt.

 

A pártot az év elején még 19 százalékra várták, a Charlie Hebdo szerkesztősége ellen elkövetett merénylet után már 21-22 százalékra. Azóta is ezen a szinten stagnálnak, a Politiko összesítése alapján továbbra is 21,2-on állnak. A november 22-iei mérés már a párizsi merényletek utáni adatokat is tartalmazza.

Finnország

Finnországban nincsen klasszikus szélsőséges tömörülés. Leginkább az Igaz Finnek tekinthetők annak, de a párt politikájában a baloldali gazdaságpolitikai elemeket ötvözi konzervatív társadalompolitikai elképzelésekkel. Szigorítaná a bevándorlást, de határozottan elleneznek mindenféle rasszizmust és faji diszkriminációt. Külpolitikájukban határozottan Izrael-pártiak és EU-ellenesek, de az Európa Parlamentben a konzervatívok frakciójához csatlakoztak, nem az euroszkeptikusokhoz. 

Az Igaz Finnek az áprilisi parlamenti választáson a második helyet szerezték meg 17,7 százalékkal, és a Center, valamint a Nemzeti Koalíció pártokkal együtt kormányra kerültek. Viszont gyengébben szerepeltek, mint négy éve: akkor eggyel több mandátumot szereztek a 19,1 százalékos eredményükkel. 

 

Az új kormányban az EU-s kvótarendszert sokáig kritizálták, de végül elfogadták. A választások óta kifejezetten visszaestek a közvéleménykutatóknál: most 11 százalékon állnak. Pedig a bevándorlásellenes megszólalásokkal nem spóroltak az elmúlt időszakban.

Svédország

Svédország helyzete inkább a dánhoz hasonló. 2014-ben tartottak parlamenti választásokat, ahol a helyi nacionalista és idegen ellenes Svéd Demokraták párt történelmi sikert ért el. 12,9 százalékos eredményük miatt két és félszer annyi képviselőjük van, mint négy évvel korábban, amikor 5,7 százalékot szereztek.

Augusztusban egy eritreai férfi két embert halálra késelt egy IKEA áruházban. A nyomozók megállapították, azért kezdett gyilkolásba, mert néhány órával korábban elutasították a menedékkérelmét.

A Svéd Demokraták azonnal az EU befogadáspolitikája elleni érvelésükbe építették a tragédiát, ahogy tették azt az év eleji párizsi és a koppenhágai merényletek után. Programjukban mindig is bevándorlóellenesek voltak, az érkezőket potenciális bűnözőknek és terroristáknak feltüntetve.

Az eredmény nem maradt el: a tavaly decemberi mérések szerint csak 13 százalék szavazott volna rájuk, de az év eleji párizsi támadás után márciusban már 27,3 százalék. Az augusztusi gyilkosság után nem nőtt tovább a támogatottságuk: a közvéleménykutatók 20-23 százalékot vártak tőlük. A novemberi párizsi merényletből viszont nem húztak hasznot, az SCP cég csak 19,9 százalékra mérte a pártot.

 

A választások óta tartó erősödésben fontos tényező, hogy a párt egyre populistább hangon szól a választókhoz: csökkentenék a nyugdíjasokra kivetett adót, javítanának a közbiztonságon és a számi népcsoport előjogait is csorbítanák, ha nem hagynak fel a vadon élő rénszarvasok háziasításával. Utóbbi Magyarországon idegenül hathat, de a nálunk sokkal környezettudatosabb svédeknél ezzel tényleg lehet szavazatokat szerezni.

Németország

Németországban 2013-ban tartottak utoljára szövetségi választásokat. Ezt az Angela Merkel német kancellár vezette CDU-CSU kereszténydemokrata konzervatív párt 41,5 százalékkal nyerte meg. Akkor a szélsőségesebb, a bevándorlásellenes, euroszkeptikus Alternatíva Németországnak (AfD) párt 4,7 százalékot szerzett. Idén megerősödtek az év eleje óta tartó menekültválság miatt: már 9-10 százalékra várják őket a közvéleménykutatók. A kancellár szövetsége viszont rontott, egy most tartott választáson már csak 35-39 százalékot szereznének.

Emellett megjelent az iszlámellenes Pegida szervezet is. A 2014-ben alapított Pegida több tüntetést tartott az országban, a legnagyobbat a Charlie Hebdo-merénylet után: erre 25 ezer ember ment el január 12-én. Két nappal korábban 35 ezer Pegida-ellenes vonult fel Frauenkierchében.

 

A szervezetet egyelőre nem mérik a közvéleménykutatók, de a párt abból próbál építkezni, hogy a német lakosság 50 százaléka veszélyt lát az iszlámban. A tavaly évvégi felmérés óta tovább nőhetett a félelem: Németország év végéig 1 millió menedékkérőt fogadhat.

Ausztria

Ausztriában a szélsőjobboldali Szabadságpárt (FPÖ) megerősödéséről szólt minden az októberi bécsi választás előtt. Ezen végül a baloldal nyert 39,4 százalékkal, de mögötte szorosan ott volt az FPÖ 32,3 százalékkal. Az itteni eredmények azért lehetnek árulkodók, mert Bécsben a második világháború óta legyőzhetetlen a baloldal.

Werner Faymann kancellár pártja jelentősen meggyengült a menekültválság alatt: az őszig kitartottak az érkezők befogadása mellett és a magyar kerítésépítést hibáztatták. Novemberre az osztrák kormány is emellett döntött, de továbbra is fogadja a migránsokat.

 

A kormányzó Szociáldemokrata Párt (SPÖ) most 24 százalékon áll a felmérések szerint, míg februárban még 27 százalék támogatta őket. Azóta ez 22 és 24 százalék között ingadozik. Az FPÖ támogatottsága folyamatosan nő: a januári 22 százalékról 32 százalékra javítottak.

Az Egyesült Királyság 

David Cameron brit miniszterelnök a vártnál könnyebben újrázott a májusi parlamenti választásokon. Az előrejelzések kiélezett versenyre lehetett számítani a Munkáspárt és a toryk között: ehelyett 37 százalékkal Cameron pártja abszolút többséget szerzett, a Labour pedig 1987 nem szerepelt ennyire gyengén a választásokon. A felmérések alapján a legtöbben azt várták, hogy a brit euroszkeptikus és bevándorlásellenes UKIP fontos körzeteket nyerhetnek meg, 8-15 körzetet vihettek volna. A UKIP végül egy képviselői helyet szerzett.

A közvéleménykutatók 20 százalékra várták a pártot, ehelyett csak 12 százalékot szereztek. A rosszabb szereplésük részben annak volt köszönhető, hogy Cameron átvette tőlük bevándorlás- és EU-ellenes üzeneteiket. Úgy, hogy ezeken csak keveset finomított, mindössze visszafogottabban közölte őket. A brit kormányfő azt ígérte, népszavazás lesz az uniós tagságról, és a bevándorlóknak azt üzente, hogy „a britek nem kérnek belőlük.”

Magyarországon Orbán Viktor alkalmazott hasonló taktikát: a netadó bevezetésének terve miatt visszaesett a kormány támogatottsága. A miniszterelnök ezért a szélsőjobboldaltól szerzett szavazókat, amikor bevándorlásellenes retorikára váltott és ennek megfelelő intézkedéseket hozott. Ez októberre 8 százalékkal növelte a kormánypártok népszerűségét.

 

Az Ipsos november 14 és 17 közötti legfrissebb mérése szerint a Konzervatívok tovább erősödtek, 42 százalékon állnak, a Munkáspárt keveset javított a választási eredményén és 34 százalékra számíthat. A UKIP-ra a britek 7 százaléka szavazna. 

Franciaország

Franciaországban viszont minden a Marine Le Pen vezette Nemzeti Frontnak kedvezhet. Nehéz megmondani, hogy mennyivel nőtt a szélsőséges párt támogatottsága, mivel a francia politikai élet sajátosságai miatt közvéleménykutatásokat leginkább csak a választási években készítenek. Szakértők szerint az idei év párizsi terrortámadásai, továbbá a menekültválság miatt egyre erősödnek a francia társadalom idegen- és iszlámellenes nézetei. 

 

Le Pen már a támadások után kinyilvánította részvétét az áldozatoknak és családjaiknak. Majd ezt közvetően azonnal kimondta azt, amit sokan éreztek és gondoltak:

Franciaország és a francia nép nincs biztonságban. Az én kötelességem, hogy ezt elmondjam.

A párt 30 éve kritizálja a francia bevándorlási politikát. Emellett minden választáson komoly biztonsági intézkedésekkel kampányolnak. A párt a fennállása óta mégsem kapott 20 százaléknál több szavazatot. Egyetlen kivétel volt: a hagyományosan érdektelen Európai Parlamenti választás 2014-ben. A Nemzeti Front ezen euroszkeptikusként aratott győzelmet 24,9 százalékos eredményével.

A 2017-es elnökválasztásra készült felmérések szerint Le Pen 29,5 százalékon áll, ezzel második az Unió egy Népi Mozgalomért politikusa, Alain Juppé mögött. Nem áll viszont ennyire jól, ha a második fordulós előrejelzéseket nézzük (ebbe a két legtöbb szavazatot szerző jelölt jut): az áprilisi közvéleménykutatások szerint csak Francois Hollande elnökkel szemben nyerhetne. A jelenlegi elnök csak 48 százalékot kapna, míg Le Pen 52-t. Sárközytől 59-41-re, Juppétól 67-33-ra kapna ki.

A francia politikai elemzők szerint a novemberi párizsi merénylet kedvezhet Le Pennek és pártjának, de sok múlik azon, hogy a kifejezetten gyenge vezetőnek tartott Hollande hogyan reagál a válságban. A szakértők úgy látják, éppen a terrortámadások hozták elő az elnök vezetői énjét. Meglepően kemény fellépésnek tartják, hogy a Hollande a szükségállapot meghosszabbítása miatt hozzányúlna még az alkotmányhoz is, szigorítana a megfigyeléseken.

A közbiztonság területén fontos és népszerű lépés lehet, hogy bővítené a hadsereg és a rendőrség személyi állományát. Több pénzt költene a titkosszolgálatokra és fegyverkezésre is. Ezek mind meggyőzhetik a Le Pen felé kacsintgató bizonytalanokat, hogy a jobboldali kormányfő alkalmas a helyzet kezelésére. Ha kell olyan keménykezű vezető, akire Franciaországnak szüksége van. De Hollande-nak a januári merénylet után is nőtt a támogatottsága, majd nyárra ismét visszaesett.