Állampolgárságától is megfosztaná a volt elnököt Grúzia
A nyugati szövetséget kereső Szaakasvili a rózsás forradalom után, 2004-ben került hatalomra a kaukázusi országban (hivatalos nevén újabban Georgia, a Grúzia név ugyanis oroszul van), és két cikluson át, 2013 végéig volt Grúzia elnöke — az ő mandátuma alatt volt a 2008-as orosz-grúz háború is.
Miután 2012-ben kormányváltás volt (nyertek a milliárdos Bidzina Ivanisvili vezette, oroszbarát erők), a Szaakasvili-féle vezetés több tagja ellen büntetőperek indultak korrupció és hivatali visszaélés gyanújával; az eljárások nemzetközi tiltakozást váltottak ki. Szaakasvilit többek között egy üzletember vagyonának kisajátításával gyanúsították meg, valamint hatáskör túllépéssel vádolták, amiért 2007-ben a rendvédelmi szervek keményen léptek fel a tüntetések ellen. A volt grúz elnök politikai indíttatásúnak minősítette az ügyet, és azt mondta, nem áll szándékában „részt venni ebben a bohózatban”.
Szaakasvili 2013 novemberében elhagyta az országot, azóta előbb az Egyesült Államokban, majd Ukrajnában élt. 2015 elején aztán sokakat meglepő módon Ukrajnában kezdődött újra a politikai karrierje. Kijevben az ukrajnai reformok nemzetközi tanácsa vezetőjének nevezték ki, majd májusban megkapta az ukrán állampolgárságot is, és Odessza kormányzójának nevezték ki.
Idén augusztusban a grúz főügyészség országos körözést adott ki a volt elnök ellen, akit azonnal őrizetbe vennének, ha beutazna az országba. Ukrajna nem adja ki Szaakasvilit a grúz hatóságoknak. A grúz állampolgárságától most az MTI szerint azzal az indokkal fosztanák meg, hogy az ország törvényei szerint grúz állampolgár nem veheti fel másik ország állampolgárságát.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
