Le Penék nagyot kaszálhatnak

2015-12-06T091639Z 1304372647 LR1EBC60PRG0G RTRMADP 3 FRANCE-POL
2015.12.06. 11:46
A párizsi támadások után a szélsőjobboldali Nemzeti Front erősödött leginkább Franciaországban, a regionális választások vasárnapi első fordulója után pedig az egy hét múlva tartott másodikban akkor érheti el a legnagyobb győzelmet, ha a Nicolas Sarkozy-féle jobboldal és a kormányzó szocialisták között mindenhol megoszlanak a szavazatok. Az biztos, hogy a regionális választás most a 2017-es elnökválasztás előtti utolsó fokmérőként a Nemzeti Front lehetséges megerősödésével bőven túlmutat magán.

Megkezdődött Franciaországban a regionális választások első fordulója, ahol a tizenhárom régió vezetéséért küzdenek a pártok, de valójában sokkal fontosabb szimbolikus jelentősége van: alig egy hónappal a párizsi támadások után és másfél évvel a 2017-es elnökválasztás előtt ez az utolsó nyilvános megmérettetés, ami már képet adhat a későbbi esélyekről.

A vasárnapi első forduló után egy héttel később tartják a mindent eldöntő másodikat. Habár az elmúlt hetekben a kemény fellépése miatt nőtt François Hollande népszerűsége, leginkább a Nemzeti Front használhatja ugródeszkaként a régiókat, és akár történelmi győzelmet is elérhet.

Egy régió többet ér, mint régen

A legutóbbi, 2010-es regionális választásokon a baloldali pártok történelmi győzelmet értek el, és egy híján az összes régió irányítását megszerezték. A korábbi 22 régió helyett több összevonásával tavaly 13 új régiót határoztak meg, így egy-egy megszerzése még nagyobb súllyal bír. A régióknak vannak saját költségvetési forrásaik, dönthetnek a tömegközlekedést, az iskolákat, a turizmust érintő kérdésekről. A választások előtti hetekben a párizsi támadások miatt azonban nem a regionális hatáskörbe tartozó ügyekről, hanem a terrorizmusról, a nemzetbiztonságról és a bevándorlásról szóltak a jelöltek beszédei.

Most az is hivatalosan eldőlhet, hogy tényleg három főszereplőssé vált-e a francia politika.

A muszlim-, és bevándorlóellenes Nemzeti Front, a tavalyi EP-választásokon jó eredményt ért el, a márciusi helyhatósági választásokon ugyan 60 helyet szerzett a megyei tanácsokban, de egyik vezetését sem tudta megszerezni, ahogy az korábban egy régióban sem sikerült nekik. A felmérések szerint most viszont a párizsi támadások utáni retorikájával legalább két régió vezetését megszerezheti, és az Ipsos csütörtöki pollja szerint 13-ból hatban is vezet, ezért még akár az átütő győzelme sem kizárt.

A márciusi szavazások győztese a Nicolas Sarkozy-féle jobboldali UMP, május óta új nevén Republikánus Párt volt, ami 40-ről 67-re növelte a megyéi számát, míg a gazdasági lépéseik miatt népszerűtlen, kormányzó szocialisták és más baloldali pártok 61-ről 34-re estek vissza. Fél éve még biztosnak tűnt, hogy a régiók többségét is a republikánusok vezethetik majd, azonban a BVA legutolsó felmérése alapján négyet gyűjthetnek be biztosan, a többi győzelmük kérdéses.

A kormányzó pártok általában rosszul szerepelnek a francia regionális választásokon, és most a szocialistákat is csak három régióban jósolják valószínű győztesnek. Hollande népszerűségének növekedése azonban adott esetben elég lehet ahhoz is, hogy több fontos, és szorosan eldőlő régióban is fordíthassanak.

Le Penék több fontos győzelemre is készülhetnek

A márciusi helyhatósági választások óta a pártelnök Marine Le Pen kizárta apját, az alapító Jean-Marie Le Pent a pártból, és egy sokkal szélesebb rétegekhez szóló, alapvetően a nacionalizmusra építő arculatot próbált adni a mozgalomnak. A menekültválság és a párizsi támadások utáni helyzet mind a Nemzeti Frontot erősítették politikailag, felméréstől függően 4-7 százalékkal lettek népszerűbbek az elmúlt időszakban. A támogatottságuk így már 27-30 százalék között váltakozik, és

könnyen meglovagolhatják a hagyományos francia politikai elittel szembeni elégedetlenséget, és a párizsi támadások utáni helyzetet.

Így szavaznak a francia régiókért

  • Az első fordulóban reggel nyolc órakor nyitottak a szavazóhelyiségek, a kisebb településeken 7-ig, a nagyvárosokban pedig este 8-ig lehet szavazni.
  • A 22-ről 13-ra csökkentett régiókban 1722 tanácsnoki helyért küzdenek a 171 listán induló jelöltek.
  • Ha egy párt már az első fordulóban abszolút többséget szerez, akkor jelöltje automatikusan nyer, különben a második fordulóban a relatív többség dönt.
  • A második fordulóba az elsőben 10 százalékot szerző lista jelöltjei jutnak.
  • A győztest tovább erősíti, hogy a tanácsi helyei mellé további 25 százaléknyit kap.

Marine Le Pen megnyerheti a korábbi szocialista bázisnak számító, de gazdasági nehézségekkel és a menekültválsággal is küzdő, hatmilliós Nord-Pas-de-Calais-Picardie régiót Észak-Franciaországban. Előretörését látva két helyi lap, a La Voix du Nord, és a Nord Eclair, valamint több helyi cégvezető is nyilvánosan kiállt Le Pen ellen. Unokahúga, a 25 éves Marion Maréchal-Le Pen pedig jó eséllyel megszerezheti a francia Riviérát is magában foglaló egyik délkeleti régiót, emellett több másik területen is jó esélyeik vannak. A fiatalabbik Le Pen azt mondta, lépésről lépésre haladnak, 2017-ig pedig megmutathatják, hogy készen állnak egy ország irányítására.

Valls visszalépésekről egyeztetne

A választási rendszer alapján a legalább 10 százalékot elérő pártok mind bekerülnek az egy héttel később, jövő vasárnap tartott második fordulóba. A közvélemény-kutatások szerint a Nemzeti Front, a jobboldal és a szocialisták is bejutnak majd a legtöbb régióban a második körbe. Azonban éppen ez ad igazi esélyt Le Penéknek, ugyanis sokkal több lehetőségük van megnyerni egy régiót,

ha a másik két oldalból egyik sem lép vissza, és megoszlanak a szavazatok.

A most a legtöbb régiót irányító szocialisták miniszterelnöke, Manuel Valls azt mondta, hogy mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a Nemzeti Front ne kerüljön hatalomra, és akár még Sarkozyékkel is szövetséget kötnének ennek érdekében. Vasárnap este majd rendkívüli pártértekezletet tartanak, és Valls Hollande-dal egyeztetve eldönti, milyen stratégiát kövessenek a második forduló előtt. A szocialisták legfontosabb célja az lehet, hogy minimalizálják a veszteségeket.

Manuel Valls
Manuel Valls
Fotó: Charles Platiau

2010-ben történelmi győzelmet arattak, besöpörték a régiók többségét, azonban a gazdasági, belpolitikai helyzet, és főként a 10,8 százalékos munkanélküliségi mutató sokat ártott a megítélésüknek. Hollande népszerűsége most több mint 20 százalékos emelkedéssel olyan magasra ért, ahol utoljára csak 2012-es megválasztása után járt, azonban nagy kérdés, hogy ez mennyire lesz hatással a baloldali szavazók részvételi hajlandóságára. A felmérésekben amúgy 22-26 százalékon állnak.

Elmaradhat Sarkozy nagy dobása

A nagy pártok visszalépése nem lenne azért példa nélküli Franciaországban, de a szocialisták között sem mindenki támogatja ezt teljes mellszélességgel, a másik oldalon Sarkozy viszont elég látványosan elutasította az esetleges együttműködésre vonatkozó javaslatokat, mivel állítása szerint a Nemzeti Front mellett a szocialisták politikájával is harcban állnak.

Sarkozy is ugródeszkának szánta a regionális választásokat, hogy 2017-ben újra elnök lehessen,

azonban francia elemzők szerint nem lesz könnyű dolga, mert a 2012-ben Hollande-dal szemben még őt támogató szavazóknak egy jelentős része most már Marine Le Pen mögött áll. Sarkozy most az új Republikánus Pártját egy mérsékeltebb alternatívaként próbálta beállítani, de az elégedetlenek közül sokan Le Pennel ellentétben túlságosan a politikai elit részének tartják a volt elnököt.

A párizsi támadások után Sarkozy sokat nyilatkozott, beszélt keményebb határellenőrzésekről, de az IBTimes szerint nem győzte meg a közvéleményt a javaslataival. Az is nehezíti Sarkozy helyzetét, hogy ugyan ő a pártelnök, de még korántsem egyértelmű, hogy elnökjelölt is lesz belőle, ez a jövőre tervezett előválasztásokon dől majd el. A párton belül széthúzások, a Nemzeti Front erősödése, és Hollande kemény fellépése pedig egyaránt azt eredményezték, hogy a korábban biztos győztesnek gondolt republikánusok 25-28 százalék közé szorultak a felmérésekben.

Nicholas Sarkozy
Nicholas Sarkozy
Fotó: John Stillwell

A Nemzeti Front szinte csak nyerhet

Ha a várakozásokhoz képest jobban szerepel, és a szoros küzdelmek végül a javára dőlnek el, akkor még bármelyik oldal sokat nyerhet a regionális választásokon, azonban a Nemzeti Frontnak van a legnagyobb esélye arra, hogy áttörést érjen el. A szélsőjobboldali pártnak ugyanis már egy-két régió megszerzése is elég lehet, ha közben több másikban is csak kevéssel lemaradva marad alul valamelyik másik párttal szemben. Marine Le Pen azzal érvelt, hogy a regionális győzelmek a majdani országos győzelmük alapkövét jelentenék.

A mostani felmérések szerint egyébként Le Pen megnyerné az elnökválasztás első fordulóját, ahonnan majd a republikánusok jelöltje jutna tovább vele a mindent eldöntő második fordulóba. Ezzel számol a saját pártja jelöltségéért küzdő Sarkozy is, aki mögé így a szocialistáknak is be kellene sorolniuk, megismételve az egykori Jacques Chirac-Jean-Marie Le Pen-párharcot. Viszont a szocialisták is új esélyt láthatnak abban, ha mégis sikerülne az előrejelzésekhez képest jobban szerepelniük a mostani első, majd pedig a jövő vasárnapi második fordulóban.

Az elnökválasztásig még sok idő van hátra, azonban utolsó főpróbaként a francia politika következő másfél évét alapjaiban határozhatja meg a regionális választások eredménye.