Előd
7 °C
16 °C

Putyin harci körülményekre edzi az országot

2015.12.11. 12:18

Néhány éve még elképzelhetetlen volt az a hangulat, amely az orosz védelmi minisztérium Vlagyimir Putyin részvételével megtartott pénteki kibővített ülését jellemezte – az elmúlt két évben kialakult feszültség ismeretében azonban már nem volt meglepő.

Az önmagában természetes, hogy az orosz elnök a hadsereg erősítéséről beszélt, de szokatlanul nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy az országnak képesnek kell lennie működnie háborús körülmények között is.

Erre szolgálnak a folyamatos ellenőrzések, amelyek a jövőben is lesznek, és „a gyorsan változó katonapolitikai helyzetben” rendszeresen ki kell igazítani az ország novemberben elfogadott, öt évre szóló védelmi tervét.

Putyin kiemelte a hadsereg elmúlt években tapasztalt fejlődését, a Centr-2015 stratégiai hadgyakorlatot, de sokat vár a Kavkaz-2016-os hadgyakorlattól is, amelynek nehéz, hegyvidéki környezetben folyó harcra kell felkészítenie a hadsereget.

„Korábban is elmondtam, most is elmondom: nincsen felesleges pénzünk. Minden kitűzött célt a megadott időben és a kiutalt forrásokból kell megvalósítani” – figyelmeztetett Putyin „a nehéz gazdasági helyzetre”.

A flotta és a szárazföldi erők további fejlesztése mellett Putyin kiemelte az atomarzenál modernizálásának fontosságát is, hogy a stratégiai erők folyamatos készenlétben állhassanak. Ehhez az infrastruktúra modernizálására is szükség van. Képessé kell tenni a hadsereget arra, hogy bármelyik pillanatban nagy távolságokra jelentős erőket tudjon átdobni.

„Figyelmeztetek mindenkit, aki újra bármiféle provokatív akciót akarna végrehajtani az orosz erőkkel szemben. A légierő védelmét megerősítettük. A légierő minden akcióját vadászgépekkel biztosítjuk. Bármi, ami fenyegeti a légierőt, földi támaszpontjainkat, megsemmisítendő” – mondta a Szíriában szolgálatot teljesítő orosz légierő munkájával kapcsolatban az orosz elnök, külön nem említve Törökországot, amely novemberben légtérsértésre hivatkozva megsemmisített egy Szu-24-es vadászbombázót, súlyos válságba taszítva az orosz-török kapcsolatokat. U

Ugyanakkor Putyin szerint fontos együttműködni azokkal az erőkkel, amelyeknek valóban érdekük az IS megsemmisítése. Az orosz elnök Izraelt és az Egyesült Államok által vezetett koalíciót nevezte meg lehetséges partnerként.

A NATO nem partner

Putyin kitért a katonák szociális támogatásának további növelésére, elsősorban lakáshelyzetük megoldására. 2011 óta 146 ezer hivatásos katona kapott lakást, jövőre erre további 36 milliárd rubelt – félmilliárd eurót – költ az ország.

Az elnök szerint Oroszországnak rendkívül fontos, hogy szövetségeseivel is folyamatos kapcsolatban álljon, velük közös gyakorlatokat hajtson végre. Ez elsősorban a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetét (ODKB) jelenti, de az orosz, örmény, belarusz, kazah, kirgiz, tadzsik partnereket tömörítő szövetség mellett Putyin szerint szükség van „más országokkal” való együttműködésre is. A NATO-t nem említette meg az orosz elnök – bár a szövetség nevének említése nélkül az IS kapcsán utalt valamiféle kooperációra.

Megemlítette helyette a védelmi miniszter. Szergej Sojgu azonban nem mint lehetséges partnerként, hanem veszélyforrásként beszélt a NATO-ról, amely egyre bővül. „Rövid idő alatt 12 új tagot vett fel, és tagságra törekszik Montenegró, Moldova, Grúzia, Ukrajna, Macedónia, Bosznia-Hercegovina is” – mondta, megjegyezve, hogy

a hadpolitikai helyzet élesedik Közép-Európában.

A NATO rakétaelhárító rendszerek telepítésén dolgozik Romániában, Lengyelországban, Nyugat-Európában kétszáz atombombát tart, Lengyelországban tizenháromszorosára nőtt a NATO légiereje, nyolcszorosára a katonák száma – sorolta az aggasztó jeleket Sojgu, konkrét számokat nem hozva. A növekedés nyilván a nem lengyel erőkre vonatkozott Lengyelország területén.

Csak a NATO jelentette fenyegetés után tért rá Sojgu az Iszlám Államra (IS), amely a védelmi miniszter beszámolója szerint 60 ezer katonával uralja Irak egy részét és Szíria területének 70 százalékát. Sojgu szerint a térség feszültsége átterjedhet Közép-Ázsiára és a Kaukázusra is.

De Japán is veszélyforrásként jelent meg a beszédben, miután Tokió a közülemúltban jogilag lehetővé tette, hogy fegyveres ereje külföldön is szerepet vállaljon, amit korábban az alkotmány tiltott.

Sojgu ezután részletesen beszámolt Putyinnak a haderő helyzetéről, kiemelve, hogy az ország védelmét biztosító atomarzenál bevethető állapotban van, fegyverzete megfelelő. A miniszter közölte:

Az orosz atomrakéták kilövőállásainak 95 százalékát harcra kész állapotba helyezték.

Az IS-szel szemben végrehajtott akciókkal kapcsolatban elmondta, az orosz légierő négyezer bevetésen nyolcezer célpontot semmisített meg, jelentős veszteséget okozva ezzel az IS-nek.

Külön kitért arra is, hogy az akcióban részt vett az orosz flotta is, amely szárnyas rakétákat első alkalommal vetett be 1500 kilométernél távolabbi célpontra, ami szintén jelzi, hogy az orosz hadsereg új szintre lépett.