Angéla, Petronella
14 °C
26 °C

Törökország börtönnel, deportálással oldja meg Európa problémáját

000 Par7380064
2015.12.18. 20:00
Embertelen körülményeket és visszatoloncolásokat tárt fel az Amnesty International jelentése a törökországi menekülthelyzetről. A szervezet az Európai Uniót hibáztatja, mert szerintük egy igazságtalan, elnyomó rendszert finanszíroz. A jelentésük szerint a törökök mondvacsinált okokkal bebörtönzik és megalázzák a menedékkérőket. A török kormány elutasítja a megállapításokat, és inkább az új menekülttáborok építésére koncentrál.

A török kormány fogva tartja a menekülteket, és nyomást gyakorol rájuk, hogy visszatérjenek azokba a konfliktuszónákba, ahonnan elindultak – állítja az Amnesty International (AI) keddi jelentése a törökországi menekülttáborokról. Az „Európa kapuőre” című dokumentum azt állítja, hogy Törökország fogvatartási központokba szállítja a menekülteket, majd az ottani embertelen bánásmód után visszatoloncolják őket Irakba és Szíriába.

Az AI az Európai Uniót is bírálja, mivel a törökökkel kötött megállapodásával hozzájárul ezeknek az elszigetelt fogdáknak a finanszírozásához. „Megdöbbentő, hogy az uniós forrásokat ilyen jogellenes fogvatartásokra és visszatoloncolási programokra fordítják. Az EU és Törökország együttműködése ahelyett, hogy biztosítaná, inkább aláássa a menekültek és a migránsok jogait” – olvasható a jelentésben.

Az Európai Unió és Törökország december eleji megállapodása óta fele annyi menedékkérő érkezik Görögörszágba. A novemberi 6600 fős átlag 3800-ra esett vissza az ENSZ adatai szerint. Ankara 3,2 milliárd euróért (mintegy 1024 milliárd forintért) vállalta, hogy feltartóztatja a migránsokat, cserébe az EU gyorsít az országgal folyó csatlakozási tárgyalásokon és az elkövetkező években 400 ezer menekültet vesz át. A török hatóságok december elején gyorsan demonstrálták, hogy Európa jól jár a megállapodással: egyelten nap alatt 1300 menekültet fogtak el.

Nem erőltették meg magukat. Beálltak oda, ahol gumicsónakokat és mentőmellényeket árultak, aztán egy sarokkal arrébb mindenkit lekapcsoltak

– számolt be a török hatóságok munkájáról olvasónk, Róbert, aki a törökországi Ayvalik közelében él a családjával. Elmondta, sok embert fogtak el olyan lakásokban és gazdasági épületekben, melyekről nyílt titok volt a helyiek körében, hogy ideiglenes szállásként szolgál a migránsoknak.

„A rendőrök eddig nem sokat foglalkoztak a szírekkel és az irakiakkal, aztán egyszercsak egy napra fontos lett. Azóta megint semmi” – mesélte Róbert, aki szerint mostanra a hatóságok újra félrefordítják a fejüket, ha menekülteket látnak. Szerinte a görögök által tapasztalt visszaesés inkább az időjárásnak köszönhető, semmint az erőteljes fellépésnek.

A török kormány a nagyszabású akció után mindössze annyit közölt, hogy a menedékkérőket befogadóközpontokra irányítják. Azonban eddig nem sokat lehetett tudni ezekről a helyekről, azok működéséről, a menekülteket váró körülményekről, azon kívül, hogy a Brüsszeltől kapott 3,2 milliárd eurót főleg ezek fenntartására kell fordítania a török kormánynak.

Alibi vádak, bántalmazások és kitelepítések

Láncon tartották fogva a menedékkérőket és a migránsokat, több bántalmazásról hallottunk az ideiglenes fogva tartó központokból. A keleti tartományokból ezután délre és délkeletre szállítják az embereket – áll az Amnesty International török menedékpolitikáról készített jelentésében. A jogvédő szervezet munkatársai három fizikai bántalmazásról szereztek bizonyítékokat, de több tucatról hallottak.

A török hatóságok azt mondták az AI munkatársainak, hogy a központok menekültszállásként funkcionálnak, ahonnan bárki távozhat, ha igazolni tudja, hogy van törökországi szállása, vagy ha vállalja, hogy visszatér Szíriába. Az itt lévőket többnyire amiatt veszik őrizetbe, mert az utcán koldulnak, megpróbálnak Görögországba jutni, vagy köztéren alszanak. Az előállítások módja és a szabad kijárásban való akadályozás miatt az AI fogvatartóhelyeknek tartja ezeket az állomásokat.

Megbízható forrásokra és bizonyítékokra hivatkozva az AI azt állítja, hogy a török biztonsági erők és hatóságok ráadásul tömegesen deportálják a menekülteket. Több menedékkérővel találkoztak, akiket erőszakkal toloncoltak vissza Szíriába, és ezt bizonyítják az útleveleikbe került pecsétek is.

A szervezet azt állítja, a fogvatartottak nem kommunikálhatnak a külvilággal, a telefonjaikat elveszik és nem biztosítanak számukra internethozzáférést. Egy szír férfi azt közölte velük, hogy 23 órát buszozott Törökországon keresztül, hogy kiderítse, a lányát az erzurumi központba szállították-e. A hatóságok még a gyereke hollétéről sem tájékoztatták.

Az AI szerint embertelen körülmények között tartják a menekülteket: egy szír férfit például egy hétre magánzárkában tartottak. A kezeit és a lábait láncra verték. „Ilyenkor úgy érzed magad, mint egy rabszolga, nem úgy, mint egy emberi lény” – mondta el a férfi a jogvédőknek. A jelentés szerint az alapvető higiéniás és életkörülmények is kifejezetten rosszak.

Ezek miatt az AI elfogadhatatlannak tartja, hogy az Európai Unió részt vesz ezeknek az intézkedéseknek a finanszírozásában. Az AI ezért követeli Brüsszeltől és Ankarától, hogy a létesítményekben tegyék lehetővé a felektől független szervezetek ellenőrzését és az Európai Bizottság gondoskodjon arról, hogy a támogatásait valóban infrastrukturális fejlesztésekre fordítják. A török kormánytól pedig elvárják, hogy a saját törvényeiknek és a nemzetközi jognak megfelelően gondoskodjanak a menedékkérőkről.

A törökök elutasítják az AI vádjait

A török kormány egyik illetékese alaptalannak nevezte az Amnesty International vádjait. Szerinte kiragadott esetekről van szó, állítja, a szírek legfeljebb 1 százaléka került fokozott megfigyelés alá – írja a Die Welt.

A szíriai polgárháború 2011-es kezdete óta 2,4 millió menedékkérőt fogadtak Törökországban. Az Európai Unió a december elején aláírt megállapodásban kikötötte, hogy az uniós forrásokból újabb befogadóállomásokat és táborokat építsenek a helyi hatóságok, fokozzák a határvédelmet a görög partoknál. A táborok egyfajta hotspotként működnének: a menedékkérők itt várnák meg, míg az EU dönt az ügyükben, majd innen szállítanák őket tovább a befogadásra kijelölt tagállamba.

Jelenleg 25 menekülttábor működik az országban, ezek mellé további hatot terveznek az uniós forrásokból. Ankara 2,1 millió menekültről beszél, de csupán 250 ezren élnek a befogadóállomásokon. A menedékkérők többsége az országban elszórtan – többnyire a szír határhoz közeli városokban – várakozik. Ők nem kapnak semmilyen pénzügyi támogatást. Munkát vállalhatnak, de csak regisztrált, saját erőből fizetett lakhelyük szerinti ingyenes orvosi ellátásra jogosultak, és gyermekeik is a törökökhöz azonos feltételekkel látogathatják az iskolákat.

A legjobban felszerelt nizpi táborban az Index munkatársa is járt. Itt tiszta és rendezett körülmények között, 908 fehér konténerben szállásoltak el közel ötezer embert. Többségük 2013 óta itt él. Lakásnak túlzás nevezni a konténereket, amelyek egy, legfeljebb két emberre elég helyet adnak, de az adatok alapján átlagosan hattagú családok lakják. Egyetlen, alig hat négyzetméteres szobával, ennél is kisebb fürdőszobával és egy konyhával alakították ki ezeket.

A nizpi egy kirakatintézmény: a szír határ közelében ennél rosszabb körülmények várják a menedékkérőket. Az ottani táborokban nem érzik magukat biztonságban az érkezők, a török menekültrendszer úgy van kitalálva, hogy ugyan senki ne halljon éhen, de ne akarjon tartósan az országban maradni. Az Európába induló menekültek a szír határnál azt mondták kollégánknak, lehetetlen munkát találni és erős az idegenellenesség is, ezért vágynak nyugatra.

Európa a törökökre bízta a piszkos munkát

Az Európai Unió a megállapodáshoz saját korábbi megállapításaival ment szembe: a korábban a török csatlakozás feltételéül kikötött demokratikus reformok az elmúlt években elmaradtak. Az isztambuli Tahrír téren tartott 2011-es demonstrációk óta az országot elnökként irányító Recep Tayyip Erdogan politikája nem enyhült. Több ellenzéki újságírót, rendőrségi és katonai vezetőt börtönöztetett be államellenes bűncselekményekre és korrupcióra hivatkozva.

A török-kurd konfliktus is újra kiéleződik: a katonaság rendszeresen megjelenik a kurdok lakta területeken. Az Európai Unió nem véletlenül óckodott eddig attól, hogy az 1963 óta társult államként kezelt Törökországot bevegye tagállamai közé. De decemberig még attól is vonakodtak, hogy biztonságos országként ismerjék el. A 2015-ben érkezett egy millió migráns mégis rábírta az államszövetséget, hogy a törökökre bízza az áradat lefékezését.