A finnek valamit mértek az atombaleset után

Csekély mértékben a levegő radioaktív szennyezettségének növekedését érzékelték a finn műszerek, három nappal a Leningrád megyei Szosznovij Borban lévő atomerőmű üzemzavara után – közölte az finn atomenergetikai biztonsági hivatal (STUK). A STUK szerint azonban a cézium 137-es izotópja még a csernobili tragédia nyomát őrzi, és a sugárzó anyag mennyiségének növekedésében szerepet játszhatott a port felkavaró szél is.

Alapvetően tehát nincs ok a pánikra, nem kell tartani a 39 éves reaktor balesetétől.

A beszámoló azért fontos, mert a technikai malőr után a közösségi hálókon az orosz lakosság is kétkedőn fogadta orosz beszámolókat a csernobili atomerőműhöz hasonló reaktorral kapcsolatban, elvégre hivatalból optimistán nyilatkoztak a tagadás után 1986-ban is, de Japánban is hasonlóan megnyugtató nyilatkozatokat adtak ki Fukusima után, miközben a helyzet súlyosabb volt.

A Szentpétervárról 65 kilométerre nyugatra fekvő városban 1973-1981 között négy, RBMK-1000 típusú reaktor állt üzembe. A hivatalosan 2017-ben leállítandó 2-es reaktorban – amelyet a jövőre leálló 1-essel együtt két újabb típusú reaktor vált fel – pénteken gőzkicsapódás történt csőtörés miatt. A szakemberek szerint ez a gőz nem radioaktív volt, így annak kieresztésével semmilyen veszélyes anyag nem került a levegőbe. 

A reaktort leállították, több dolgozót hazaküldtek. Az erőmű vezetésének beszámolója szerint a sugárzás mértéke nem lépte át az egészségügyi határértéket.

„Mindenki, aki egy kicsit is ért az atomenergiához, tudja, hogy ebben a reaktorban a víz gőzzé változva jut el a turbinához, és ez a gőz természetesen radioaktív. Szerencse, hogy a reaktort azonnal leállították, de a gőzképződés ezután még egy ideig zajlik, és mivel a turbina már nem ment, valamerre ki kellett engedni” – mondta a Radio Szvobodának a Zöld Világ vezetője, Oleg Bodrov. A környezetvédő szerint csak azért nem mértek Szentpétervárnál sem növekvő légszennyezést, mert a szél a Finn-öböl felé vitte a sugárzó gőzt, amelynek most nincsen utánpótlása sem.

Bodrov szerint a Finn-öbölre rizikós időszak vár: a 3-as és 4-es blokkok üzemideje bő tíz év múlva fut ki, ami már kockázatosabb éveket jelent és eközben kell, hogy a szakembergárda megszokja két új típusú, VVER-1200-as blokk üzemeltetését. Ezek ugyanis – bár működési elvük azonos a paksi erőművekével – még csak rövid ideje működnek Voronyezsben, nincsen még hosszú távú tapasztalat ennek a működéséről 1200 megawattos teljesítménynél.